Villanyszerelők Lapja

CégügyekSzakmakörnyezet

Tudnivalók az e-építési naplóról

2019. november 10. | Dr. Dobos István |  960 | |

Tudnivalók az e-építési naplóról

2013. október 1. után induló valamennyi építkezés kizárólag elektronikus építési napló nyitásával és vezetésével folytatható. Ezen szabály alól a jogalkotó 2019. október 24-i hatállyal fogalmazott meg egy olyan kivételt, hogy egyszerű bejelentés alapján folyamatban lévő építkezés esetében nem szükséges e-építési napló nyitása és vezetése (továbbá nem kell bejelenteni az egyszerű bejelentési dokumentációtól történő eltérést sem) abban az esetben, ha az egyszerű bejelentés saját lakhatás céljára szolgál. Ezen kivételt leszámítva a többi építési tevékenység természetesen továbbra is e-építési napló nyitásával és vezetésével végezhető.

Abban az esetben, ha az építtető nem tesz eleget az e-napló nyitási kötelezettségének, az építésfelügyeleti hatóság azonnali hatállyal megtiltja az építési tevékenység folytatását – azt is szükséges azonban megemlíteni, hogy ha az e-építési napló vezetésére kötelezett az e-építési naplót nem a jogszabályoknak megfelelően vezeti, akkor az építésfelügyeleti hatóság „csupán” bírságot szabhat ki (ez alól egy kivétel van, amikor az eltakarásra kerülő szerkezet beépítésének a dokumentálása elmarad).

A cikkünkben rövid összefoglalót kívánunk nyújtani az építőiparban dolgozóknak az e-építési napló vezetésének legfontosabb szabályairól a fentiek elkerülése végett.

Az építési napló fogalma

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése pontosan meghatározza az építési napló fogalmát; e szerint „az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.”

A fentiekből elsősorban azt fontos kihangsúlyozni, hogy egy esetleges jogvita esetén az építési napló tartama felhasználható bármilyen hatósági vagy bírósági eljárásban – ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha például az építtető vagy a műszaki ellenőr nem tesz minőségi kifogást/észrevételt a beépítésnél (eltakarásnál), akkor arra a kivitelező egy esetleges bírósági eljárás során alappal hivatkozhat.

Az építtető e-építési naplóval kapcsolatos feladatai

Az építési tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles készenlétbe helyezni az e-építési naplót. Ezt követően az építtető az e-építési napló alkalmazási felületén az építési munkaterületet köteles átadni a vállalkozó kivitelezőnek – az e-főnapló akkor válik megnyitottá, miután a vállalkozó kivitelező a munkaterület átadását elfogadta.

Természetesen az építési munkaterület átadását az építési naplóban, e-építési napló vezetése esetén – eseti bejegyzés mellett – az első e-főnaplóban rögzíteni kell, ezt követően lehet a helyszínen építési tevékenységet megkezdeni.

A gyakorlatban nagyon sokszor okoz problémát a munkaterület átadásának az elmaradása, illetve az ezzel kapcsolatos nem megfelelő dokumentumok feltöltése az e-építési naplóba. A munkaterület jogszabályoknak megfelelő átadása azért nagyon fontos, mivel ennek elmaradása vagy nem jogszabályoknak megfelelő megtörténte esetén az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján azonnal megtiltja az építési tevékenység folytatását egészen addig, amíg az építtető nem tesz eleget a fenti kötelezettségének a jogszabályoknak megfelelően.

A munkaterület átadása esetében legtöbbször a tulajdonosi hozzájárulás hiánya vagy a nem megfelelő tulajdonosi hozzájárulás okozza a problémát, ez az esetek többségében különösen az osztatlan közös területen folytatott építkezések esetében fordul elő – ebben az esetben fontos hangsúlyozni, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlan valamennyi tulajdonosának a hozzájáruló nyilatkozatát fel kell tölteni az építési naplóba.

Sok esetben az is előfordulhat, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében a tulajdonosok használati megosztással rendezik az adott ingatlan használati rendjét, és valamelyik tulajdonos az általa kizárólagosan használt területen kíván építési tevékenységet folytatni. Ebben az esetben sem lehet azonban megfeledkezni arról, hogy a használati megosztás ellenére valamennyi tulajdonos részéről szükséges a tulajdonosi hozzájárulás beszerzése, hiszen annak ellenére, hogy az adott terület használata kizárólagosan megilleti az adott területet kizárólagosan használó építtetőt, a kizárólagos használatban lévő terület osztatlan közös tulajdonban van, és így szükséges az azon folytatandó építési tevékenység végzéséhez valamennyi tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata.

Kinek a kötelezettsége az e-építési napló vezetése?

A jogszabály alapján az e-építési napló készenlétbe helyezése az építtető feladata, azonban annak vezetéséről a kivitelező vállalkozónak kell gondoskodnia; a kivitelező vállalkozó ezen jogát, kötelezettségét átengedheti a felelős műszaki vezetőnek a hatályos szabályozás alapján – ezen megállapodást a vállalkozó kivitelező e-építési naplójában kell rögzíteni.

Abban az esetben, ha az építtető fővállalkozót vesz igénybe, akkor az ő feladata az építési napló vezetése – fővállalkozó közreműködése esetén arról is fontos említést tenni, hogy ebben az esetben a fővállalkozó kivitelező külön megállapodás alapján az alvállalkozói építési napló vezetésére is jogosult, illetve köteles.

Hangsúlyozandó azonban, hogy a műszaki ellenőr nem rendelkezik jogosultsággal az e-építési napló vezetésére, annak csupán az ellenőrzésére jogosult.

Hogyan kell vezetni az e-építési naplót?

Az e-építési naplót folyamatosan vezetni kell oly módon, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés, vagyis arra nincs lehetőség, hogy az adott építési tevékenység után napokkal vagy akár a teljes építési tevékenység lezárultával tegyen eleget az ilyen kötelezettségének az építési napló vezetésére köteles fél. Sőt az e-építési naplóban még azt is jelezni kell, ha munkavégzés nem történik. Ezt a tényt – a várható munkafolytatási nap megjelölésével – az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni.

Az építési napló folyamatos vezetése azért is fontos, mivel ahhoz a későbbiekben fontos joghatások kapcsolódhatnak. Például ha építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy építési műszaki ellenőr egyébként nem kerül megbízásra, akkor a vállalkozó kivitelezőnek biztosítania kell (értesítés formájában az e-építési naplóban) azt, hogy az építtető ellenőrizhesse (illetve jogszabály szerint ellenőriznie kell) a beépített eltakarásra kerülő berendezéseket. Abban az esetben, ha a vállalkozó kivitelező ezen értesítési kötelezettségének nem tesz eleget oly módon, hogy a beépítést követően az e-építési naplóba feltölt egy értesítést, akkor az építtető – vita esetén – alappal érvényesítheti későbbi szavatossági igényét a kivitelezővel szemben.

Az építési tevékenység lezárása

Az építési tevékenység lezárultával az építtető felhívására műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni, ennek során természetesen jegyzőkönyvben kell rögzíteni az esetlegesen felmerült hibákat. A hibák kijavítása után kerülhet sor az építtető által a teljesítésigazolás kiállítására és a szerződésben meghatározott ellenérték megfizetésére, valamint a kivitelező vállalkozó által a munkaterület visszaadására az építtető részére.

A fentieknek megfelelőn, amíg a megrendelő nem fizeti meg szerződésszerűen az ellenértéket, addig nem kerülhet sor a munkaterület visszaadására az építtető részére, és így nem kérhető meg az épület tervek szerinti elkészültét igazoló hatósági bizonyítvány (egyszerű bejelentés esetén), vagy építési engedély alapján folyamatban lévő építkezés esetében nem kezdeményezhető a használatba vételi engedély megadása iránti eljárás (egészen addig az időpontig, amíg az építtetőnek nem adják át a munkaterületet).

A jogalkotó ezzel a megoldással kívánta ösztönözni, hogy a megrendelők eleget tegyenek a fizetési kötelezettségüknek, és így ne maradjanak ki nem fizetett építési vállalkozók.

Természetesen az építési munkaterület visszaadása után az építtetőnek meg kell szüntetni az e-építési napló készenlétbe helyezését is.

Az építőipari vállalkozók munkavégzésének a szakmai felkészültség, a megfelelő munkaeszköz megválasztása vagy a hatályos jogszabályok ismerete egyformán fontos velejárói. A vállalkozásvezetéssel járó teendők sokszor a szakmai kihívásoknál is nehezebb akadályokat gördítenek egy villanyszerelő elé, ezeknek a feladatoknak a megoldásában kíván segítséget nyújtani cikksorozatunk szerzője, dr. Dobos István ügyvéd (doboslegal.eu).

CégügyekE-naplóÉpítőipar


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó