Villanyszerelők Lapja

Cégügyek

Vállalkozási szerződés az építőiparban

2019. december 9. | Dr. Dobos István |  1239 | |

Vállalkozási szerződés az építőiparban

A gyakorlatban számtalanszor fordul elő, hogy az építtető, illetve a vállalkozó nem megfelelő szerződést kötnek egymással (vagy akár a vállalkozók az alvállalkozókkal), és a szerződésben vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban a felek között a későbbiekben jogvita keletkezik. Ezért szeretnénk iránymutatást adni egy rövid összefoglaló tekintetében az építőiparban dolgozóknak a vállalkozási szerződések legfontosabb szabályiról.

Megbízási vagy vállalkozási (kivitelezési) szerződés?

Legelőször is azt kell tisztázni, hogy a feleknek milyen jellegű szerződést kell kötnie egymással. A gyakorlatban számtalanszor fordul elő, hogy a felek az építési tevékenység során egymással megbízási szerződést kötnek egy-egy építési tevékenység vonatkozásában. A megbízási szerződések legfontosabb jellemzője, hogy a megbízott a rábízott feladat gondos ellátására köteles anélkül, hogy vállalná azt, hogy bármilyen eredményt elér (pl.: bármilyen épületet vagy szerelési munkát megvalósít, elvégez) az ügyben.

Tipikus példa a megbízási szerződésre az ügyvéd és ügyfele közötti szerződés, ahol az ügyvéd csak arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél képviseletét a legnagyobb gondossággal és szakértelemmel látja el, és nem arra, hogy az ügyben meghatározott eredményt, pl. pernyertességet ér el.

A fentiekkel szemben a vállalkozási szerződés esetében a kivitelezési, illetve vállalkozási szerződésben a vállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy a vállalkozói tevékenységével összefüggésben meghatározott eredményt hoz létre, vagyis pl. meghatározott épületet hoz létre, épít meg. A fenti fő ismérv alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy az építési tevékenységre vállalkozási, kivitelezési szerződést kell kötni, hiszen a vállalkozó minden esetben arra vállal kötelezettséget, hogy pl. egy meghatározott építési tevékenységet megvalósít.

Formai követelmények

Hangsúlyozandó, hogy nem elegendő a feleknek az építési tevékenység megkezdése előtt egymással szerződést kötniük, ezt kötelezően írásba is kell foglalni – ennek elmulasztása esetén a kivitelezési szerződés érvénytelennek fog minősülni. Az érvénytelen szerződésre nem lehet jogosultságot alapítani, és természetesen ilyen szerződés teljesítését sem lehet követelni. A fenti szabály alóli kivétel azon eset, amikor az alakiság megsértésével (pl. írásbeliség helyett csak szóban) kötött szerződés a teljesítés megrendelő általi elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik.

Abban az esetben tehát, amikor a felek a kötelező írásbeliség ellenére nem foglalják írásba a vállalkozási, kivitelezési szerződést, és valamely oknál (pl. szavatossági kifogás) fogva a megrendelő a teljesítést sem fogadja el, akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a felek a vitás kérdéseiket bírósági úton rendezzék.

A kivitelezési (vállalkozási) szerződés kötelező tartalmi elemei

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a kivitelezési szerződésnek a következő kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia:

  • Az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló) vezetés esetén az alkalmazás használatához szükséges naplóügyféljelét (a továbbiakban: NÜJ).
  • A szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási számát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét.
  • A szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával.
  • A vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot).
  • A vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét.
  • Annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá.
  • A kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést.
  • Az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését.
  • A vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja.
  • Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját.
  • Fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését.
  • A szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választott bíróság elé terjesztik-e.
  • Az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.
  • Ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját.
  • A felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a szavatossági, jótállási (garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott (teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét.
  • A tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki.
  • A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet (Fgyr.) szerinti üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősülő kivitelezési szerződés esetén az Fgyr. szerinti szerződéskötést megelőző tájékoztatást, és az építtető kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kívánja-e a szerződéskötéstől számított 14 napon belül a kivitelezési tevékenység megkezdését.
  • A kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.

A fenti tartalmi követelmények vállalkozási, kivitelezési szerződésbe foglalása mindenképpen célszerű és indokolt, hiszen a fentiek szem előtt tartásával megkötött szerződések mind az építtető, mind a megrendelő érdekét szolgálják, mivel egyértelműen meghatározzák a vállalt tevékenységet és annak minőségét, és így ennek révén nagyban csökken annak az esélye, hogy a vállalkozási, kivitelezési szerződéssel kapcsolatban jogvita alakuljon ki.

Az építőipari vállalkozók munkavégzésének a szakmai felkészültség, a megfelelő munkaeszköz megválasztása vagy a hatályos jogszabályok ismerete egyformán fontos velejárói. A vállalkozásvezetéssel járó teendők sokszor a szakmai kihívásoknál is nehezebb akadályokat gördítenek egy villanyszerelő elé, ezeknek a feladatoknak a megoldásában kíván segítséget nyújtani cikksorozatunk szerzője, dr. Dobos István ügyvéd (doboslegal.eu).

AdóCégügyek


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó