Villanyszerelők Lapja

Szakmakörnyezet

A cégautóadóra vonatkozó fontosabb szabályok

2019. szeptember 17. | Dr. Papp Gábor Dr. Dobos István |  251 | |

A cégautóadóra vonatkozó fontosabb szabályok

Számtalan cég életében merül fel, hogy a működése érdekében cégautót vásárol, azonban a cégautó megvásárlása előtt fontos végiggondolni azt is, hogy e vonatkozásban mekkora adóvonzat fog felmerülni a társaság működése során. A cégautóadóra vonatkozó szabályokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) határozza meg. A cégautóadó vonatkozásában legelőször azt érdemes tisztázni, hogy mely gépjárművek után kell megfizetni a cégautóadót.

Mely gépjárművek után kell cégautóadót fizetni?

A cégautóadó tárgya – főszabály szerint – az a személygépkocsi, mely valamely cég tulajdonában áll; ezen szabály alól kivételt képez azon cég tulajdonában lévő személygépkocsi, mely környezetkímélő gépjárműnek minősül.

A fentiek alapján, vagyis, ha a személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll, és azután költséget, ráfordítást, illetve tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást nem számoltak el, akkor azon jármű nem tárgya a cégautóadónak, vagyis nem kell utána a cégautóadót megfizetni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 45. pontja határozza meg a személygépkocsi fogalmát; e szerint a személygépkocsi az olyan négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. E tekintetben fontos még azt is kiemelni, hogy személygépkocsinak minősül a benzin-, dízel-, elektromos vagy a gázüzemű gépjármű is.

Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Kinek kell megfizetni a cégautóadót?

Az adó alanya – főszabályként – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, vagyis azon személy, aki a személygépkocsi forgalmi engedélyében tulajdonosként szerepel. Abban az esetben, ha több tulajdonosa van a személygépkocsinak, akkor azok tulajdoni hányadaik arányában kötelesek megfizetni a cégautóadót.

Mikortól kell megfizetni a cégautóadót?

Jelentős kérdés, hogy mikor keletkezik az adókötelezettség. Erre a választ a Gjt. 17/C. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerint a cég vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap első napján keletkezik.

A fentiek alapján tehát az is megállapítható, hogy a pénzügyi lízing esetében is keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség a lízingbe vevő részéről.

Amennyiben a költséget (üzemanyagköltség, javítás, karbantartás költsége stb.) a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa (pénzügyi lízingbe vevője) számolja el, és a tulajdonos a személygépkocsit ellenérték fejében cégnek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik; abban az esetben, ha a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.

Az adó nagysága

Az adó havi mértékét a törvény a személygépkocsi teljesítménye (kW) és környezetvédelmi besorolása alapján az 1. táblázatban láthatók szerint állapítja meg.

  Környezetvédelmi osztály jelzése
gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0–4 osztályjelzések esetén 6–10 osztályjelzések esetén 5, 14–15 osztályjelzések esetén
0–50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51–90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91–120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

 

A táblázatból kitűnik, hogy egy cégautó rendkívül komoly adóterheléssel járhat a cég életében, így megéri alaposan utána számolni – akár szakember igénybevételével is –, hogy megéri-e vállalni az adóterhet.

Mikor nem kell megfizetni a cégautóadót?

Kiemelendő, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség.

A kifizető (pl. munkáltató) által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó (pl.: munkavállaló) a költségei (üzemanyag) ellentételezésére költségtérítésre jogosult, így nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor, amikor költségtérítés címén (ideértve például a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra, vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 15 forintot kap a magánszemély. Abban az esetben, ha a magánszemély 15 forintot meghaladó költségtérítést kap, akkor a meghaladó rész munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el, így többletköltség-térítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

Az építőipari vállalkozók munkavégzésnek a szakmai felkészültség, a megfelelő munkaeszköz megválasztása vagy a hatályos jogszabályok ismerete egyformán fontos velejárói. A vállalkozásvezetéssel járó teendők sokszor a szakmai kihívásoknál is nehezebb akadályokat gördítenek egy villanyszerelő elé, ezeknek a feladatoknak a megoldásában kívánnak segítséget nyújtani cikksorozatunk szerzői Papp Gábor adótanácsadó (Legitstart Consulting) és dr. Dobos István ügyvéd (doboslegal.eu).

Cégügyek


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem