Tűzvédelmi Műszaki Iránylevek: tűzeseti lekapcsolások
2015/5. lapszám | Lakk József | 23 671 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy ismert angol eredetű mondás alapján a puding próbája az evés. Mikor az idei első lapszámunkban kísérletet tettem az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat elektromos szakmát érintő lényegi változásainak összefoglalására, akkor azzal zártam gondolataimat, hogy az OTSZ 5.0 néven feltálalt pudingnak a próbája majd csak akkor következik el, ha kezünkben lesznek az OTSZ-ben foglalt előírások megvalósítási módozatait tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek. Most örömmel állapítható meg, hogy némi képzavarral élve eljött a pudingfalatozás ideje, mivel az irányelveket összeállító szakbizottságok, illetve az irányelveket kiadó OKF főigazgató előreláthatóan hosszú ideig kitartó csemegét tett asztalunkra.
Komolyra fordítva a szót, márciusban megjelent kilenc Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (továbbiakban: TvMI), melyek azokat a műszaki megoldásokat tartalmazzák, amelyek alkalmazásával teljesíthetők az OTSZ által előírt biztonsági szintek.
A jogalkotói szándék már korábban ismert volt. Az új OTSZ-ben jellemzően csak az előírások jelennek meg, amelyek a biztonság elvárt szintjét rögzítik, az ezek eléréséhez felhasználható műszaki megoldásokat a továbbiakban a TvMI-k tartalmazzák majd, de szigorúan csak ajánlás jelleggel. A TvMI-k láblécében egyértelműen deklarálásra kerül, hogy a TvMI-k alkalmazása önkéntes, azaz ebből a szempontból nagy hasonlóságot mutatnak a szabványokkal. A hasonlóság abban is tetten érhető, hogy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a szabványokat és a TvMI-ket egy eljárási rendbe foglalja, mely szerint „a tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldást kérelemre jóváhagyhatja, ha a legalább azonos biztonsági szintet a kérelmező igazolja”. A TvMI és a nemzeti szabvány közötti jelentős eltérést a kidolgozás formája és a hozzáférhetőség jelenti.
Nem elvitatva a szabványosítás jelentőségét és a szabványalkotási folyamat fontosságát, ki lehet jelenteni, hogy a TvMI-k egyik nagy előnye, hogy azok kidolgozása és kiadása jóval rugalmasabb keretek között zajlik, illetve a TvMI-k alkalmazásával az új tűzvédelmi megoldások megjelenítése, a tartalom korszerűsítése is rövid idő alatt elvégezhető. Az 53/2014. (XII.5.) BM rendelet egyenesen feladatként szabja az erre a célra létrehozott Tűzvédelmi Műszaki Bizottságnak, hogy szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a TvMI-ket, és tartalmukat indokolt esetben módosítsa. Azt csak remélni lehet, hogy a nagy rugalmasság nem válik a rendszer hátrányára, azaz a módosításokra tényleg csak szakmailag indokolt esetben fog sor kerülni. A TvMI-k másik előnye, hogy azok teljes egészében magyar nyelven hozzáférhetők, szabadon letölthetők az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról.
Ezzel együtt nem kell félnünk, hogy a tűzvédelem területéről a TvMI-k kiszorítják a szabványokat, mivel a TvMI-k célja nem ez, hanem a szabvánnyal nem lefedett, gyakran visszatérő műszaki problémákra való válaszkeresés, a lehetséges megoldások összefoglalása.
A TvMI-k ún. érdemi része tartalmazza az ajánlott műszaki megoldásokat, melyek az OTSZ-ben foglalt követelmények teljesítését garantálják, míg az érdemi részben található megjegyzések, illetve az érdemi rész végén lévő mellékletek és példák az érdemi résszel összefüggésben tartalmaznak iránymutatásokat, magyarázatokat, melyek esetleges figyelmen kívül hagyása nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től eltért volna. Azaz csak megjegyzéstől, melléklettől vagy példától eltérő megoldás alkalmazása nem vonja maga után az OTSZ-ben foglalt követelmény nem teljesülését.
Napelemmodul tűzvédelmi tesztelése.
A villamos szakemberek érdeklődésére elsősorban a március 9-én megjelent villamos berendezésekre, villámvédelemre és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemre vonatkozó TvMI tarthat számot, de fontos felhívni a figyelmet, hogy villamos vonatkozásai vannak a tűzterjedés elleni védelemmel foglalkozó TvMI-nek is (pl. villamos vezetékrendszerek átvezetésénél alkalmazott tömítések létesítése).
Ennyi bevezető után nézzük a villamos vonatkozású irányelvet, mely érdemben a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések lekapcsolásával, a tűzeseti fogyasztók működőképességével és a villámvédelem, sztatikus feltöltődés témakörével kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat. Mostani cikkünkben terjedelmi korlátok miatt az első témakörrel foglalkozunk, kiemelten kezelve a szakmai körökben vitákat kiváltó napelemekkel kapcsolatos előírásokat. A tűzeseti lekapcsolás célja, hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkentse az építményben tartózkodó személyeket érő áramütés kockázatát. Tekintettel arra, hogy az építményekben lehetnek olyan műszaki berendezések (pl. akkumulátor-telepek, napelemes rendszerek), amelyeknek feszültségmentes állapota a technika jelen állása szerint lekapcsolással nem, vagy nem a teljes rendszerre valósítható meg, feszültség jelenlétére egy épületen belül akkor is számítani kell, ha a tűzeseti lekapcsolás megtörtént.
A tűzeseti lekapcsolások rendszerét a korábbi OTSZ-ek igen egyszerűen kezelték. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kellett kialakítani, mely előíráshoz később hozzátették a tűzszakaszonkénti kötelező leválasztás szükségességét is. Ez néha felesleges kiadásokat rótt a kivitelezőre, mivel pl. egy sprinkler berendezéssel tűzszakaszolt gépjárműtároló elektromos rendszerét csak azért kellett szétválasztani, hogy az épületszerkezettel nem határolt tűzszakaszok külön-külön leválaszthatók legyenek, annak ellenére, hogy tűz esetén a helyiség nagy valószínűséggel egy egységként kerül lekapcsolásra.
Az új OTSZ-ben csak az építmény egy helyről történő lekapcsolásának követelménye jelenik meg, míg az építményrészek lekapcsolásának esetleges szükségességét a tűzvédelmi szakhatósággal történő egyeztetés körébe utalja. Ezzel a megoldással a korábbinál logikusabb lekapcsolási módozatok valósíthatók meg, amennyiben a szakhatóság képviselője partner a közös gondolkodásban, és nem ragaszkodik a már jól megszokott sablonokhoz. A TvMI érdemi része a tűzvédelmi főkapcsolóként alkalmazott eszközök megfelelőségét és elhelyezésének helyét ismerteti, míg a C melléklet részletezi a tűzeseti lekapcsolás kialakításának lehetséges módját.
Napelemmodul tűzvédelmi tesztelése.
Tűzeseti főkapcsolóként csak akkor alkalmazható egy eszköz, ha az önmagában vagy az általa vezérelt készülék által, segédeszköz nélkül biztosítja az üzemi áram megszakítását, jól hozzáférhető és felismerhető, továbbá a tűzeset a beavatkozás előrelátható körülményei mellett a tűzoltó számára kezelhető. A tűzoltó számára kezelhetőség tekintetében a tűzoltósági beavatkozási központban megfelelő a védőkesztyű nélküli kezelhetőség biztosítása, de azon kívül a főkapcsolónak védőkesztyűben is kezelhetőnek kell lennie.
A tűzeseti főkapcsolókat jól megközelíthető helyen, megfelelő kezelési magasságban (javasolt magasság 1-1,5 méter) kell kialakítani oly módon, hogy a tűzvédelmi főkapcsolók egymás közelében úgy legyenek elhelyezve, hogy a lekapcsolást „áttekinthető módon” lehessen elvégezni. Az áttekinthetőség előírásban eddig nem szereplő új szempontja azt jelenti, hogy a tűzeseti kapcsolók helyzetét (a lekapcsolás pillanatnyi állapotát) a beavatkozó tűzoltó képes legyen anélkül átlátni, hogy eközben helyzetet kellene változtatnia. A tűzeseti lekapcsolások tekintetében nem mehetünk el szó nélkül a valami okból a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények közé került napelemekkel kapcsolatos szabályozás mellett.
Az OTSZ a napelemekkel kapcsolatban igen egyszerű előírást fogalmaz meg, mely szerint a napelemmodulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.
Ezt a viszonylag egyszerű sémát a TvMI igyekszik kicsit árnyalni. Egyrészt foglalkozik a napelemrendszerek AC oldali tűzeseti lekapcsolásával is, amely szigetüzemben működő napelemrendszereknél feltétlenül szükséges, mivel az építmény villamosenergia-ellátását kizárólag a napelemrendszer biztosítja. Másrészt a TvMI elismeri, hogy a napelemes rendszer DC oldali teljes feszültségmentesítése a gyakorlatban nem valósítható meg, mert a napelemmoduloknál és az azokhoz csatlakozó vezetékekben akkor is számolni kell a feszültség jelenlétével, ha a DC oldalon elhelyezett kapcsoló lekapcsolt állapotban van, mivel a napelemmodulok mindaddig fenntartják a feszültséget, amíg azokat napsugárzás éri. (A beavatkozó tűzoltók a teljes feszültségmentesítést a napelemmodulok fényt át nem eresztő letakarásával vagy festékkel történő lefújásával érik el.)
Napelemes rendszer áramtalanító kapcsolója.
A DC oldali vezetékekben maradó feszültség miatt a TvMI javasolja, hogy a teljes DC hálózat az épületen kívül kerüljön kialakításra, illetve ha ez nem megoldható, akkor elfogadható műszaki megoldásnak tekinti az inverterbe épített DC oldali leválasztást, ha az adott DC kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert, és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon. Amennyiben a fentiek közül bármely feltétel nem teljesül, a DC kábelszakaszon egy külön leválasztó elhelyezése szükséges, melynek elhelyezése lehetséges az épületen kívüli és az épületen belüli kábelszakaszon is. Abban az esetben, ha a leválasztó az épületen belül kerül elhelyezésre, úgy azt a lekapcsolandó DC kábel épületbe belépési pontjától a nyomvonal hosszán mért legfeljebb 5 méteren belül kell telepíteni.
A DC leválasztás elhelyezése az épületen kívül és a napelemmodulok mellett (pl. a modulok tartószerkezetén elhelyezve) kell legyen, ha a napelemmodulok által lefedett terület legközelebbi pontja és az épület belépési pontja közötti DC kábelszakasz legrövidebb távolsága több mint 10 méter. (A DC oldali kábelszakaszba a napelemmodul saját kábele, valamint a modulok által lefedett területen és az attól legfeljebb 0,5 méteres távolságon belül haladó DC kábelszakasz nem tartozik bele.)
Az ajánlások célja egyértelmű. Az épületen belül minimalizálni kell az áramtalanítást követően is feszültség alatt maradó egyenáramú vezetékek hosszát. Ha az inverter az épületbe történő belépés pontjától 5 méternél távolabb van elhelyezve, akkor ezen távolságon belül szükséges elhelyezni egy DC kapcsolót. Kültéren 10 métert meghaladó nyomvonal esetén kell ezt megtenni, ám ekkor a DC kapcsolót a napelemek közvetlen közelében szükséges elhelyezni.
Annak elkerülése érdekében, hogy a DC oldali vezetékek mechanikai sérülése vagy más módon bekövetkező károsodása tüzet okozzon, a DC oldali vezetékek épületen belüli szakaszát célszerű tűzvédelmi kábelcsatornában elhelyezni A tűzvédelmi kábelcsatornában történő elhelyezés nem helyettesíti a DC oldali lekapcsolást.
A DC oldali kábelek elhelyezésére alkalmazott tűzvédelmi csatorna akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kábelcsatorna olyan gyári elemekből kerül összeállításra, amelyek kifejezetten kábelek elhelyezésére szolgálnak, és a tűzvédelmi kábelcsatorna belső tűzhatással szembeni ellenálló képessége igazoltan legalább 30 perc.
A napelemes rendszer tűzeseti DC lekapcsolóját „Napelemes rendszer tűzeseti DC lekapcsoló” felirattal, míg a lekapcsolással nem feszültségmentesíthető DC kábeleket az áramütés veszélyére figyelmeztető jelöléssel kell ellátni. Ezen túlmenően a napelemes rendszer létére az épület főbejáratánál, valamint a tűzeseti lekapcsoló táblánál (annak hiányában a tűzeseti főkapcsolónál) figyelmeztető feliratot és biztonsági jelet kell elhelyezni.
Fontos a témakörrel kapcsolatban megemlíteni, hogy az új OTSZ alkalmazásával kapcsolatban a MANAP Iparági Egyesület javaslatára az OKF állásfoglalást adott ki, mely szerint az új OTSZ-ben meghatározott követelmények érvényesítése szempontjából az eljárás megindításának időpontjaként háztartási méretű kiserőmű esetében az igénybejelentés dátumát, míg kiserőművek esetében az építési engedélykérelem beadásának időpontját kell tekinteni.
Összefoglalva, már egy részfejezet áttekintése során is látható, hogy a villamos irányelv komoly segítségére lehet nem csak a tervezőknek és kivitelezőknek, hanem a tűzvédelmi szakhatóság képviselőinek is. Az irányelv megoldásokat kínál, de nem helyettesíti a felelős műszaki gondolkodást, és lehet, hogy egyes pontjai vitákat fognak kiváltani, de hosszú távon jó lehetőséget nyújt a műszaki fejlődés követéséhez.
Következő cikkünkben a tűzeseti fogyasztók működőképességével és a biztonsági világítással, menekülési útirányjelző rendszerekkel fogunk foglalkozni.
Borítóképen: Napelemmodul letakarással történő áramtalanítása.
