Villanyszerelők Lapja

Tűzvédelem

OTSZ 5.0 - Megújul az Országos Tűzvédelmi Szabályzat!

2015. február 11. | Lakk József |  3806 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szakmai körökben csak OTSZ 5.0-ként emlegetett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2014. december 5-ei megjelenésével újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai tűzvédelmi szabályozás. Az új jogszabály olyan jelentős változásokat hoz mind a létesítés, mind a használat területén, amelyek előreláthatóan még a 2008-as jogszabályi módosítások hatását is felülmúlják.

Mielőtt a fontosabb változások ismertetésébe kezdenénk, szükséges néhány szót szólni a megjelenés előzményeiről. Elsőként talán az 5.0 fantázianév szorulhat némi magyarázatra. A tűzvédelmi szabályozásban a most megjelent 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az ötödik olyan OTSZ, amely nem valamely korábban kiadott jogszabályt módosított, hanem önálló sorszámmal rendelkezik. (Azok számára, akik a tűzvédelem fejlődését is át kívánják tekinteni, a korábbi négy jogszabály száma: 4/1980. BM r., 35/1996. BM r., 9/2008. ÖTM r. és 28/2011. BM r. Megjegyzendő, hogy a tűzvédelmet sokáig meghatározó 2/2002. BM rendelet elnevezését tekintve nem volt Országos Tűzvédelmi Szabályzat, így nem is lett figyelembevéve ebben a jelölési rendszerben.) A még jelenleg hatályos 28/2011. BM rendelet kiadáskori fő célja a csaknem 600 oldalas előd, a 9/2008. ÖTM rendelet szerkesztési és szakmai hibáinak kijavítása volt a deregulációs törekvések figyelembevételével, azaz úgy, hogy kikerüljenek a jogszabályból azok a részletes követelmények, amelyek szabványokban fellelhetők.

Az 54/2014. BM rendelet előkészítőinek alapvetően mások voltak a szándékai. Az új OTSZ esetében nem a jelenlegi előírások módosításáról, korszerűsítéséről van szó, hanem deklaráltan egy új szemlélet bevezetéséről, mely szemlélet megértéséhez legegyszerűbb a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény ide vonatkozó pontját áttekinteni:

3/A. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, épít- mények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet.

(2) A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket.

(3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető
a. tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával,
b. a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy
c. a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

A fentiekből egyértelműen körvonalazódik a jogalkotó azon szándéka, hogy az OTSZ-t tartalmazó BM rendelet csak biztonsági szinteket határozzon meg, az elvárt biztonsági szint gyakorlati megvalósítása – az eddigieknél jóval rugalmasabb módon – legyen a szakmára, a tűzvédelmi szakemberekre bízva. Konkrétan az új OTSZ biztonsági szintjeit kielégítő műszaki és egyéb megoldásokat az ún. Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI-k) fogják tartalmazni.

Ezzel a gyakorlattal a tűzvédelem jóval gyorsabban tud majd reagálni a műszaki fejlődés kihívásaira. Amíg eddig egy új tűzvédelmi megoldás jogszabályban való megjelentetése az Európai Uniós tagságból adódóan igen nehézkes volt, mivel minden jogszabály-módosítás, -változtatás több hónapos brüsszeli jóváhagyási folyamatot igényelt, addig a TvMI-k kiadásához és módosításához nem szükséges uniós jóváhagyás, azok műszaki „naprakészen tartása” az e célból életre hívott Tűzvédelmi Műszaki Bizottság feladata lesz, amely bizottság felügyeletét a BM OKF országos tűzoltósági főfelügyelője látja majd el. (A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkö- rének és működésének részletes szabályait az 53/2014. BM rendelet tartalmazza.)

A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság által kidolgozott és a BM OKF főigazgatója által kiadott TvMI-k a katasztrófavédelem honlapján kerülnek majd közzétételre. Sajnálatos módon a cikk írásakor a honlapon még nem volt elérhető egyetlen TvMI sem, így a továbbiakban csak a biztonsági szintek vonatkozásában tudunk tájékoztatást adni. Ennyi bevezető után nézzük a részleteket. Az új OTSZ az általános rendelkezéseket és egy 200 fogalmat ismertető értelmező részt követően egy védelmi célokat, illetve tervezési alapelveket tisztázó fejezettel kezdődik.

Ennek a fejezetnek nagyon fontos eleme, hogy egyértelműen deklarálásra kerül, hogy az építmények tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen helyen keletkező tűz figyelembevételével kell tervezni oly módon, hogy az épületet rendeltetésszerűen használják, és a tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a tűzvédelmi megoldások működőképességét okozó esemény (pl. országos áramellátó hálózat zavara) nem következik be.

Az új OTSZ eddig legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a tűzveszélyességi osztályba sorolás témakörében bekövetkező változás. Egyrészt az eddig alkalmazott 5 kategória („A”-tól „E”-ig) helyett a továbbiakban csak 3 kategória marad: „Robbanásveszélyes osztály” (az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály összevonásával), „Tűzveszélyes osztály” (a „C” és „D” tűzveszélyességi osztály összevonásával) és „Nem tűzveszélyes osztály” (megfelel az „E” tűzveszélyességi osztálynak). Ez jelentős változást önmagában még nem jelentene, mivel az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály a gyakorlatban úgyis nagyjából azonos megítélés alá esett, illetve a „C” és „D” tűzveszélyességi osztály közötti kicsit önkényes határvonalak eltűnésével sok besorolási vita okafogyottá válik (pl. öltöző, irattár tűzveszélyességi osztályba sorolásának kérdése). Azonban a tűzveszélyességi osztály a továbbiakban csak anyagokra lesz értelmezhető, veszélyességi övezetek, helyiségek, épületek, létesítmények esetében a tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnik, értelmezhetetlenné válik.

Jogos kérdésként merül fel, hogy egy helyiség, illetve épület esetében mi váltja fel az eddig használt tűzveszélyességi osztály kategóriát. Látszólag könnyű rá választ adni, mivel az új OTSZ 8. §-a alapján egy épület esetében a tűzvédelmi követelményeket a kockázati osztály alapján kell meghatározni. A jogszabályt végigolvasva azonban látható, hogy valamennyi kockázati osztálytól függő követelmény létesítési előírásként jelenik meg, kockázati osztályhoz kötött használati előírás a jogszabályban nincs, pontosabban a kockázati osztály kifejezés az új OTSZ használati előírásoknak számító XVIII-XX. fejezetében nem fordul elő.

Jelenlegi ismereteink alapján a helyiségek, épületek használati előírásait a továbbiakban a helyiség rendeltetésből közvetlenül kell levezetni. Ezt támasztja alá, hogy a jogszabály előkészítőitől több fórumon is az hangzott el, hogy meglévő épület kockázati osztályba sorolását nem kell elvégezni, a kockázati besorolás kizárólag a tervezés során alkalmazandó kategória. De mi is az a kockázati osztály? Az építmények épületszerkezeteinek követelményeit eddig jellemzően – egy az új OTSZ-ben nem létező paraméter – a tűzállósági fokozat alapján lehetett meghatározni.

Ez a paraméter a villamos szakemberek számára csak alárendelt jelentőséggel bírt, mert nem volt jelentős villamos vonatkozása annak, hogy az építménynek milyen a tűzállósági fokozata. A tűzállósági fokozat helyébe lépő – alapvetően az épület magasságától, rendeltetésétől és a bent tartózkodó személyek menekülési képességétől függő – kockázati osztály továbbra is elsősorban az építmények szerkezeti kialakítását határozza majd meg, azonban lesznek olyan lényeges villamos vonatkozások, amelyek közvetlenül a kockázati osztálytól fognak függeni. Példaként említhető a villamos (illetve gépészeti) vezetékrendszerek elhelyezésére szolgáló aknák létesítése, amelynek követelményeit eddig lényegében az építmény magassága határozta meg. Ezt követően a kockázati osztálytól függően lehet a vezetékeket akna nélkül vezetni, illetve lehet közös gépészeti és villamos aknát kialakítani, illetve kell kizárólag gépészeti és kizárólag villamos aknát kiépíteni.

A továbbiakban néhány villamos szempontból lényeges elemet emelnénk ki, kihangsúlyozva, hogy az egyes követelmények kielégítésére alkalmazható műszaki megoldások közül jelenleg nem tudjuk, hogy a március elejéig megjelenő TvMI-k mit fognak tartalmazni. A már említetten kívül az aknákkal kapcsolatos lényeges változás az is, hogy aknáknak azt a falát, amely a vezetékrendszer rögzítésére szolgál, olyan építőanyagokból kell kialakítani, amelyek nemcsak a vezetékrendszer tömegéből fakadó igénybevétel elviselésére képesek, hanem amelyekhez a vezetékrendszer – szükség szerint – tűzálló módon is rögzíthető.

• Villamos szempontból kevésbé figyelemmel kísért előírás, de az aknákon belüli tűzterjedés elleni védelemhez hasonlóan az épületek tűzszakaszainak vonalában az épület homlokzatán és tetővonalában is biztosítani kell a tűzterjedés elleni védelmet. Ennek a védelemnek az eszközei a tűzterjedési gátak, melyeket keresztező villamos vezetékrendszerekre is előírja a lángterjedés-gátlást az új OTSZ.

• Valami okból a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények közé került a napelemekkel foglalkozó alfejezet, mely tartalmazza a napelemmodulok DC oldalon történő villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőségének előírását.

• Az általános követelményrendszer alapján nem kezelhető speciális építmények (pl. közúti alagutak, gyalogos aluljárók, felszín alatti vasútvonalak stb.) tűzvédelmi vonatkozásait (pl. halogénmentes kábelek és szerelési rendszerelemek alkalmazása közúti alagutakban) az új OTSZ külön fejezetben tárgyalja.

• Az építmények tűzeseti lekapcsolása tekintetében az új OTSZ elődjénél jóval rugalmasabb. Többek között nem követeli meg automatikusan a szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott egyeztetés hatáskörébe utalja.

• Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja, mely fogyasztók működőképességének időtartama tekintetében a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint felső korlát jelenik meg.

• A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten megjelenni.)

• Az új OTSZ elődeinél egységesebben, külön fejezetben tárgyalja az ún. érintett műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének, felülvizsgálatának és karbantartásának kérdését. E témakörben több újdonság is említést igényel. Többek között az üzemeltetői ellenőrzést végző személyt írásban kell meghatalmazni az ellenőrzés végzésére, az üzemeltetőnek a fennálló hiányosság fennállásának tudomásulvételét dátummal, aláírással igazolni kell, illetve az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. (Érintett műszaki megoldás = jogszabály vagy tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet.)

• Az új OTSZ egy másik fontos használattal összefüggő eleme a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) bevezetése, melyet csak az új OTSZ hatálybalépését követően használatba vett építmények esetében kell összeállítani. A TMMK-k célja, hogy az építmények átalakításai, változtatásai nyomon követhetők legyenek, így előreláthatóan nagy segítséget fognak nyújtani a felülvizsgálatokat, karbantartásokat végző villamos szakembereknek.

Végezetül egy információ, amely elsősorban a tervezők számára lehet hasznos. Az új OTSZ a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, azonban a hatálybalépést követően is benyújtható a jelenleg hatályos OTSZ-nek (28/2011. BM rendeletnek) megfelelő tervdokumentáció abban az esetben, ha a tervdokumentáció elkészítésére vonatkozó szerződést 2014. szeptember 5-ét megelőzően kötötték.

 

összefoglalás

Összefoglalva az eddigieket, látható, hogy az új OTSZ nem csak tartalmában, hanem koncepciójában is új elemeket hoz. Nagyobb mérnöki szabadságot ad, de nagyobb felelősséget is ró az alkalmazói körre, ezért elengedhetetlen, hogy a villamos szakemberek részletesen megismerjék a benne foglaltakat.

Reményeink szerint hamarosan megjelennek a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek – köztük a villamos szakági irányelv is –, melyek megjelenése után lapunkban ismét foglalkozunk a tűzvédelem témakörével.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem