Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

A Kossuth tér új közvilágítása

2014/5. lapszám | Deme László |  6112 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Kossuth tér  új közvilágítása

Amikor a Kossuth tér átépítését elhatározták, még egészen más elképzelések uralkodtak, mint később, a konkrét tervezés időszakában. Időközben ugyanis eltelt néhány év, amely alatt változott a megbízó személye, a koncepció, továbbá új anyagok is megjelentek, ami befolyásolt sok mindent – a világítás kialakításában is.

A terv a hajdani, háború előtti állapot utánérzését igyekezett megfogalmazni, modern eszközökkel. Először úgy tűnt, hogy ez a felfogás archaikus jellegű térvilágítási egységeket követel majd, de rövidesen kiderült, hogy a beruházói és az építésztervezői szándék a legújabb stílust részesíti előnyben. Ez a szemlélet a dekoratív jelleget tartotta elsődlegesnek, és a funkcióra kisebb hangsúlyt fektetett. De milyen is legyen a térvilágítás kialakítása, nappali megjelenése?

A tér megszabadul az autóforgalomtól, ez a döntés hamar megszületett. Ugyanakkor a villamos megmarad, de némileg módosult vonalvezetéssel, amivel a teret igyekeztek kicsit kiszélesíteni, továbbá intenzív kerékpár- és gyalogosforgalom várható.

A legkritikusabb forgalmi helyzet tehát a villamos vonalán jöhet létre, amit szinte mindenütt gyalogosok és kerékpárosok keresztezhetnek, itt tehát kiemelt térvilágításra van szükség. A sok helyütt kialakítandó parkokat sétautak szelik át, amelyeknek visszafogott világítását kellett megtervezni. Az Országház mellett a korábbi lehetőségekhez képest sokkal közelebb sétálhatnak majd a járókelők. Itt a világítást rejtett lámpahelyekről kellett megoldani olyan szinten, ami a térfigyelő kamerák igényeit is kielégíti. Az építési terület a Parlament épülete előtti dunaparti szakaszt is érintette. A megbízói szándék az volt, hogy az Országházat körbe lehessen sétálni, és mindenhonnan gyönyörködni lehessen benne. Korábban a Dunapartról az érdeklődők sokszor csak testi épségüket kockáztatva, a szűnni nem akaró autókonvojok között átfutva, két szalagkorlátot átlépve tudták az épületet szemlélni. Most az Országház végeinél két zebrás, forgalmi jelzőlámpás gyalogos átvezetést építettek ki, így a rakparton is színvonalas világítás kialakítására volt szükség.

Az előzőekből adódóan a térvilágítás hierarchikus felépítésű lett. Általános irányelvként fogalmazták meg azt, hogy az oszlopok sehol se jelenjenek meg dominánsan. Mind a Kossuth téri épületek, mind az Országház dunai homlokzata előtt a kvalifikált világításhoz 10 méter magas oszlopokat állítottak, ezek látványban beépültek a térfalba. Az osztástávolságok az adottságok és a szimmetrikus elhelyezés függvényében a téren 18-20 m közé, míg a rakparton 40 m-re adódtak. A belső sétányok világításához 5 m körüli oszlopmagasságot szabtak meg, ami illeszkedett a tervezett növényzet magasságához, míg a parlamenti épület előtti térséget az úgynevezett növénykazetták oldalába, fél méter magasságban behelyezett lámpatestekkel oldották meg.

A térvilágítás színét a téren felállítandó szobrok, továbbá a teret szegélyező épületek esti látványával össze kellett hangolni. Az Országház dunai oldalának elkészült díszvilágítása melegsárga színű, ezért a térre néző homlokzatait is sárga színű fénnyel kívánják majd megvilágítani. Ezt az adottságot mindenképpen figyelembe kellett venni. Sokáig két ízlés viaskodott egymással. Az egyik szerint a Kúria és a Vidékfejlesztési Minisztérium is sárga színű lenne, így egységesen vennék körül a fehér színű fénnyel megvilágított belső területeket. A másik vélemény viszont az Országház dominanciáját nem csak a méretével, hanem a színbeli különbözőséggel is jelezni kívánta. Végül is ez a felfogás diadalmaskodott, vagyis a parlamenti épületen kívül minden épület és szobor fehér színű világítással épül meg, ugyanakkor a belső térvilágítás sárga színben valósult meg.

A most átadott téren a díszvilágítások még nem működhetnek, illetve a bekapcsolt Rákóczi- és József Attila-szobroknál még hátravannak a finom beállítások, de a későbbi berendezések számára az előkészületek megtörténtek. Ez egyrészt a kábelezés csövezésének kiépítésében, másrészt a járófelületekbe süllyesztett lámpahelyek kiképzésében, harmadrészt a később díszvilágítási fényvetőket is tartó oszlopok kialakításában testesül meg.

A díszvilágítási hiányok két okra vezethetők viszsza. A tér körüli épületek később, egy másik pályázat keretében kapnak majd esti világítást, a térre kerülő szobrok pedig még nem készültek el. Ez utóbbiak közül a Rákóczi- és a József Attila-szobor maradt a régi formájában, de ezek is új helyre kerültek. A Kossuth-, az Andrássy- és a Tisza-szobrok talapzatát ugyan már letették, de a szoborfigurák még nincsenek a helyszínen. Kivételt a Kossuth szoborkompozíció főalakja jelent, amit a március 15-i ünnepségre helyeztek el. Ennek részleges díszvilágítását időnként bekapcsolják.

A teret szegélyező világítási egységek elegánsak. A 61 db serpenyő alakú LED-es lámpatest 144 W teljesítményű. Ez a teljesítmény és a kedvező fényeloszlás ebben a kategóriában figyelemreméltó. A villamossíneket is magában foglaló széles sávban 27 lux átlagos megvilágítást biztosítanak 0,46 középegyenletesség mellett.

Látványra ugyanilyen egységek állnak a rakparton is, a különbség csak a fényforrásban van. Itt ugyanis kicsit disszonánsnak tetszett volna a Parlament sárga homlokzata előtti hidegfehér színű lámpasor, ezért az itteni közvilágítást melegfehér színű, 140 W Cosmopolis lámpákkal építették meg. A kétsávos úton 15 lux átlagos megvilágítás mérhető 0,43 középegyenletességgel.

A tér sétányaihoz egy szokatlan kinézetű és kialakítású világítási egységet választottak, az 5,4 m magas hengeres konstrukció zárt fülkéiben helyezték el a lámpatesteket. A többes számot azért használom, mert több egymásra helyezett fülke is sorakozhat, összesen négy. Ez azon múlik, hogy milyen funkciót kell teljesíteni. Három feladatot tud vállalni a berendezés. Lehet közvilágítási lámpatest, lehet díszvilágítási fényvető és lehet térfigyelő kamera is az egyes fülkékben. A befogadó méret azonban limitált, így a beépítendő berendezéseket gondos mérlegelés után választják ki. A Kossuth téren az 59 világító egységben a variációk sora található meg, de a négyfülkés teljes változat öt esetben is szerepel. A kompozíción belüli helyzetet az is bonyolítja, hogy a közvilágítás nátrium-, a díszvilágítás fémhalogénlámpás és LED-es egységekkel épült, illetve épül meg.

Külön gondot okozott a térfigyelő kamerák igénye. A henger alakú fülkeablak ugyanis nem ideális a kamerák jó arcfelismerése szempontjából. Hiába készül a szokásos műanyag helyett üvegből, a 20% felismerési képesség mindössze 40%-ra javul, az igény pedig 85% feletti. Ez az igény síküveggel garantálható, ebben az esetben viszont formailag változna a gondosan kiválasztott esztétikai megjelenés. Végül itt is a dekorációs szempontok győztek, azzal az ígérettel, hogy ha semmiképpen sem garantálható a kamerák megkívánt arcfelismerése, később a kamerás fülkék síküveges ablakot kapnak.

A kamerák azonban nemcsak sétányvilágítási oszlopokra kerültek, számtalan közvilágítási oszlopra is felszerelték őket, ez esetben a palacsintasütő benyomást keltő közvilágítási lámpatestekkel összhangban kialakított tartókban helyezték el őket. Néhány közvilágítási oszlop díszvilágítási fényvetőt is tart majd, ezekre felszerelték a fényvetőtartó karokat is.

A tervezés kezdetétől a kivitelezés befejezéséig meglepő módon a leginkább változó témának a tartószerkezetek és a rájuk szerelendő lámpatestek, kamerák színe bizonyult. Összesen öt szín és azok különböző felviteli technológiája szerepelt a palettán. Még gyártás közben is történt módosulás. A most látható bronz szín kétségtelenül ünnepélyes és elegáns, más kérdés, hogy miért nem a tervezés során egyértelműsítették. A szüntelen változtatás sok időbeli bizonytalanságot és felárat jelentett.

Az Országház előtti növénykazettákba épített, oldalfalba süllyeszthető lámpatestek olyan kis teljesítményűek, hogy nátriumlámpás változat nem jöhetett szóba. A 35 W-os fémhalogénlámpás világítótestek helyzetüknél és karakterüknél fogva eleve kétséges világítási eredményt prognosztizáltak. A későbbi, ugyanilyen pozíciókból az Országház homlokzatait világító nátriumlámpás fényvetők nyilván elnyomják majd a mostani berendezés szerény hatását, így létjogosultságuk bizonyára csak a díszvilágítás szüneteltetése idején lesz indokolható.

Végiggondolva a Kossuth tér közvilágítási koncepcióját, mindenképpen szembeötlő az, hogy a főbejárattal szembeni központi terület világítás nélkül maradt. Ha a leendő díszvilágítások üzemelnek majd, vélhetően beszűrődik némi tájékozódásra alkalmas fény a területre, de ezek hiányában bántóan sötét a tér e része. Ezt a sötétséget némileg oldja a térrész Alkotmány utcai végében lévő országzászló elkészült világítása. A 33 m magas oszlopot és közvetlen környékét a négy 250 W-os fémhalogénlámpás, járófelületbe sülylyesztett, jól fókuszált speciális lámpatest úgy világítja meg, hogy bármely irányban is feszíti ki a szél a zászlót, az mindig jól látható.

A tér közepének kifogásolható sötétsége mögött ugyanakkor nem látszik semmilyen igazolhatóan tudatos szándék. Ha megpróbálunk hasonlóságokat keresni, talán a Hősök tere alkalmas az összevetésre, ott azonban a középső, hasonló méretű megvilágítatlan területet 13 m magas kandeláberekre szerelt 150 W-os fémhalogénlámpás egységek szegélyezik, melyek fénye alkalmas a biztonságos gyalogosközlekedésre. Itt a magasabb oszlopellenes hangulat megakadályozta, hogy hasonló hatású közvilágítás épüljön az említett térrész körül.

Összegezve, a térvilágítást egyedi és sok tekintetben ide kifejlesztett, magas minőségű anyagokkal építették meg, azonban a világítási koncepció némely esetben vitatható. Várhatóan és remélhetően az üzemelés során beigazolódik ennek a most még nem látható szándéknak a jogossága.

KözvilágításLEDVilágítástechnika

Kapcsolódó