Több hibahely, egy végeredmény
Lángtenger a raktárban
2014/1-2. lapszám | Farkas-Bozsik Gábor | 5671 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Annyira természetes, olyan nagy mértékben beépült az életünkbe, hogy észre sem vesszük a jelenlétét, csak akkor kapjuk fel a fejünket, amikor nem világít a lámpa, nem működnek a gépeink, berendezéseink.
Természetesen a villamos energiáról van szó, és jelen írásomban annak veszélyeiről. A veszély, ami egy műszaki meghibásodás, és lassan, ha úgy tetszik alattomosan fejlődik ki, melegszik addig a pontig, amíg a szigetelés és a környezetében lévő éghető anyagok lángra lobbannak. Valóban alattomos? Hiszen csak a fizikai, kémiai törvényeknek engedelmeskedik, és mi, emberek, felhasználók tehetünk arról, ha nem teszünk ellene semmit. A lehetséges meghibásodások okait ismerjük, a következményeket is, tudatában vagyunk annak, hogyan lehet védekezni ellenük, sok esetben mégsem teszünk semmit a megelőzés érdekében. Abban az esetben, ha odafigyelünk környezetünk villamos biztonságára, elkerülhetjük a sokszor nagy anyagi kárral és esetenként emberi tragédiával végződő tűzeseteket.
1. kép: Lángtenger a raktárban.
A következőkben egy olyan, Budapesten történt tüzet kívánok bemutatni a kedves olvasónak, amely jól példázza a fenti sorokban leírt gondolatokat, problémákat, az évtizedes szereléseket, valamint a felülvizsgálatok és karbantartások hiányát. Természetesen a már hivatkozott eredmény sem marad el, felcsapnak a lángok, amelyek valóságos tűztengerbe borítják a károsodott építményt (1. – lásd a borítóképet – és 2. kép).
2. kép: elviselhetetlen a forróság.
Az ipari övezetben lévő, a tűz által érintett épület az 1970-es években létesült, a szomszédos épületektől tíz méter távolságra helyezkedett el. A területen több bérlő is folytatott gazdasági tevékenységet. A beépítésre került szerkezeti elemek megfeleltek a kor szerint hatályos tűzvédelmi előírásoknak. A létesítmény területén, a tűz környezetében összesen négy darab föld alatti és egy darab föld feletti tűzcsap volt elhelyezve kettesével, az épület egy-egy oldalánál, valamint a bejárat előtt. Beépített tűzjelző és oltóberendezés nem volt kiépítve, a hatályos jogszabályok nem írták elő ilyen berendezések létesítését.
3. kép: Bejárati rész.
A tűz egy kb. 50x140 méter alapterületű, egyszintes, hat méter magas, vasbetonszerkezetű épület 25x15 méteres részében keletkezett. A károsodott részt határoló válaszfalak szintén vasbetonból készültek. A helyiséget bérlő vállalkozás a saját tehergépjárművei számára szükséges alkatrészeket és gumiabroncsokat raktározta, valamint a különböző irodai munkák elvégzésének céljából egy kisebb részt farostlapokkal leválasztottak.
4. kép: Bejárati rész.
A károsodott területen a következő tárgyak és eszközök voltak elhelyezve:
- a bejárattól (3. és 4. kép) jobbra egy konyhaszekrény, egy mosogató és egy hűtőszekrény (5. kép),
- a helyiség közepén fából készült szekrények, kézi emelésű és mozgatású targoncák, úgynevezett „békák”, valamint fém polcrendszeren tehergépjármű-gumiabroncsok és -kerekek (6. kép),
- balra, a sarokban egy nyolc négyzetméter alapterületű, fémszerkezetre szerelt, préselt falemezekkel leválasztott irodának és irattárnak használt helyiségrész (7. kép– az irodarész),
- a bejárattól balra, a padlón három darab tehergépjármű-akkumulátort és egy akkumulátor-töltő berendezést helyeztek el (8. és 9. kép).
5. kép: Belső tér.
6. kép: Belső tér.
7. kép: Belső tér.
8. kép: Az iroda
9. kép: Az iroda belső része.
Az irodában különböző berendezési tárgyakat, székeket, íróasztalokat, számítógépeket és fénymásolót helyeztek el. A világítást fénycsőarmatúra biztosította. Az irodai gépek áramellátását egy billenőkapcsolóval ellátott elektromos hosszabbító szolgáltatta, amelyet az irodarészen kívül, a bejárattól balra lévő, falra szerelt dugaljba csatlakoztattak. A teljes raktárhoz képest ez a rész teljesen megsemmisült, a berendezési és használati tárgyakkal együtt. Az oldalfalakon és a mennyezeten a jelentős hőterhelés következtében ún. „tisztára égés” volt megfigyelhető, amely hosszú és/vagy magas hőmérsékletű égés során alakul ki. A lerakódott szilárd égéstermékek leégnek a felületről, és fehér folt marad utánuk. A helyiség közepén tárolt fa szerkezetű szekrényeknek,az irodarész felé néző oldalain,beégések nyomait lehetett megfigyelni, tehát ebből az irányból érte hő, illetve közvetlen lánghatás.
A kft. tulajdonosa elmondta, hogy a testvére a raktárban töltötte az éjszakát, mivel az ilyenkor érkező teherautókat ő fogadja. A tűzeset napján, miután a testvéren kívül mindenki elment, lefeküdt aludni. Nem sokkal éjfél előtt füstszagra ébredt, és látta, hogy az irodában tűz van. Megpróbálta kézi tűzoltó készülékkel a tüzet eloltani, azonban a próbálkozása eredménytelennek bizonyult. A tűzoltóságot a telephely portaszolgálatának helyiségéből értesítette, amely 00 óra 01 perckor érkezett a tűzoltóságra. Az adatok és a tanú meghallgatása alapján megállapítható volt, hogy a tűz keletkezési helye az irodának leválasztott részben volt, az éghető anyagok mennyiségét,és a tűz dinamikáját alapul véve a keletkezés időpontja pedig körülbelül 23 óra 50 percre tehető.
A helyszíni szemlén tapasztalt körülmények és nyomok, valamint a személyek meghallgatását követően következett a tűz okának megállapítása, a tűzvizsgálati munka talán egyik legnehezebb feladata, és a leginkább nyilvánvaló kérdés egy tűzesettel kapcsolatban.
A tulajdonos állítása szerint a kérdéses estén körülbelül 21 óra 30 perc és 22 óra között,hagyta el az általa bérelt raktárt. Elmondása alapján az iroda villamosáram-ellátását biztosító elektromos hosszabbító billenő-kapcsolóját lekapcsolta. A fénycsővilágítást az elektromos hosszabbítótól függetlenül lehetett üzemeltetni. Kérdésemre válaszolva elmondta, hogy mind ő, mind pedig a testvére dohányzik, de ezt a tevékenységet kizárólag a bejárattól jobbra található kijelölt dohányzóhelyen folytatták, amely legalább nyolc méter távolságra van az irodától. A tűzeset napján nem töltöttek akkumulátort, továbbá elektromos gépet vagy berendezést sem üzemeltettek a helyiségben. A tulajdonos távozása és a tűz keletkezése között 2-2,5 óra telt el. A testvér, aki a raktárban töltötte az éjszakát,a tűz észlelése előtt körülbelül 1,5-2 órával aludt el. A lefekvést megelőzően nem dohányzott és nem tartózkodott az irodában, nyilatkozta a meghallgatása során.
10. kép: Akkumulátorok és a töltőberendezés.
11. kép: Akkumulátorok és a töltőberendezés.
Idegenkezűség, illetve szándékos tűzokozás gyanúja nem merült fel. A telephelyen 24 órás portaszolgálat működik, továbbá a helyiségben tartózkodó férfi semmilyen gyanús körülményt nem tapasztalt. A zárszerkezetek és a nyílászárók sértetlenek voltak. A helyszíni szemlén, az iroda átvizsgálása során dohányzásra utaló körülmény nem volt, továbbá a már fent leírtak szerint az irodában nem dohányoztak, ezért a keletkezési okok sorából azt szintén ki lehetett zárni.
A tűz keletkezési oka, a többi potenciális lehetőség kizárását követően csak elektromos energia lehetett. Ezen belül azonban több alternatíva is valószínűsíthető volt:
- Az elektromos hosszabbító billenő-kapcsolójának meghibásodása esetén az irodai gépek feszültség alatt maradhattak (csak látszólag kapcsolták ki a hosszabbítót), ennek következtében valamelyik berendezés – amely erről a hosszabbítóról kapta a feszültséget – elektromos meghibásodása a tűz kiinduló pontja lehetett.
- Szintén az elektromos hosszabbító billenő-kapcsolójának meghibásodására vezethető vissza az a keletkezési ok, amely szerint a kapcsoló kötései közül valamelyik meglazult, ennek következtében ezen a területen nagy átmeneti ellenállás alakult ki, a folyamatot hőtermelődés kíséri, amely képes meggyújtani a hosszabbító műanyagházát, illetve a környezetében lévő éghető anyagokat.
- Mivel a villamos hosszabbítókat általában rendszeresen mozgatják, változtatják a helyzetüket, elképzelhető, hogy ennek következtében a kábel egyik vezetéke mechanikai sérülést szenvedett, és a sérülés helyén keresztmetszet- csökkenés alakult ki, amely a vezetékszakasz lokális túlterhelődéséhez vezetett, ez a folyamat szintén hőtermelődéssel jár, és alkalmas arra, hogy a kábel szigetelését, illetve a környezetében lévő éghető anyagokat meggyújtsa.
Igaz, hogy a tulajdonos nyilatkozata szerint a kapcsolót lekapcsolta, azonban a szemle során megtaláltuk a fémszerelvényeit. A műanyag- burkolat és a szigetelések természetesen elégtek, azonban a kapcsolódó pontok között egyértelműen fémes kapcsolat volt, amely azt bizonyította, hogy az irodai elektromos gépek feszültség alatt voltak a tűzeset keletkezésekor. A körülmény ismeretében a variációk közül bármelyik számba vehető, mint gyújtóforrás. A pusztítás mértékéből adódóan, továbbá, hogy a tűzoltás során az iroda belseje és környezete is jelentősen megváltozott, az elektromos energián belül a pontosabb keletkezési okot nem lehetett megállapítani.
A tűz terjedését elősegítette, hogy az irodában nagymennyiségű éghető berendezési tárgyat helyeztek el, valamint itt tárolták a társaság papíralapú iratait is. A zárt tér ellenére a kezdeti égéshez az oxigén is rendelkezésre állt, mivel a raktár nagy alapterülettel és belmagassággal rendelkezett. A tűz átterjedt a polcokon tárolt gumiabroncsokra, valamint a külső és belső hőmérsékletkülönbség miatt kitört tető-felülvilágítón keresztül az épület tetőszigetelésére. A terjedést akadályozta, hogy a bent alvó férfi viszonylag korán észlelte a tüzet, és értesítette a tűzoltóságot. Az már csak a szerencsének köszönhető, hogy felébredt, és nem zárult tragédiával a beavatkozás.
A személyi felelősség kérdésének tisztázása mindig fontos kérdése egy tűzvizsgálati eljárásnak. Az eset időpontjában hatályos 9/2008. (II. 22.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat II. fejezet, 17. c) pontja szerint, amely az építmények tűzvédelmi követelményeire vonatkozott: „a villamos berendezést a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Az utóbbi megtörténtét hitelt érdemlő módon kell igazolni”.
A felülvizsgálatot az épület tulajdonosa elvégeztette, és a dokumentum is rendelkezésre állt. Ettől függetlenül a bérlő által bevitt és használatba vett hosszabbítók – amelyek nem a telepített elektromos hálózat részei – minden valószínűség szerint nem tartoztak bele a szakember vizsgálatába, ebből adódóan a rejtett hibája, hibái sem kerültek napvilágra. A tűzesettel kapcsolatban nem volt lehetőség személyi felelősségre vonást kezdeményezni, mivel a hanyag, nem megfelelően kivitelezett szerelési munkát az évtizedek során már nem lehetett visszakövetni.
A fenti bekezdésekben ismertetett eseménysor szint bárhol bekövetkezhet. Látható, hogy igen nagy felelősség hárul az elektromos szerelést folytató szakemberekre. A nemtörődömség, a szakértelem hiánya akár évekkel később is okozhat tragédiát.
BalesetTűzvédelemTűzveszélyTűzvizsgálat