Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Villanyszerelők Lapja 2009 szeptemberében cikksorozatot közölt az „Energiamenedzsment a mindennapokban” címmel. Az energiagazdálkodás azóta egyre nagyobb érdeklődésre tart számot. Az igény a villamos energia fogyasztásának mérésére, illetve előrejelzésére tovább növekedett: almérőkkel találkozhatunk irodáknál, üzleti helyiségeknél, garázsoknál, kempingeknél, és minden olyan létesítménynél, ahol tulajdonosalbérlő viszony áll fenn, és még további példák hozhatók fel, ugyanis alkalmazásuk számos helyen lehetséges.
Ezeket az igényeket kívánják kiszolgálni az új típusú intelligens almérők. Cikksorozatunkban ismertetni fogjuk a hitelesített almérők (MID-es) alkalmazási lehetőségeit, és az általuk elérhető költség-megtakarítást. Az első cikkben röviden felvázoljuk az energiamenedzsment hátterét, a jelenlegi forgalomban lévő almérőket, és a MID-es fogyasztásmérők fokozatos elterjedését Magyarországon és a nemzetközi piacon. A második cikk a MID-es fogyasztásmérés bemutatásával foglalkozik. A harmadik részben az előzőkben leírtakat konkrét gyakorlati példákkal mutatjuk be, magyarországi és németországi tapasztalatokkal. A befejező részben az almérők használatánál elengedhetetlen informatikai hátteret vázoljuk fel.
A villamosenergia-ellátás költségei elkerülhetetlenné teszik, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítsunk a vele kapcsolatos eszközökre, és ezeket újragondoljuk. Fontos szempont az épülettulajdonosok és a lakóközösségek képviselői számára a kereskedelmi, ipari és lakossági épületeknél a költségek tervezett kereteken belül tartása. A hitelesített eszközökkel történő almérés új távlatokat nyit. A folyamatos, valós idejű kimutatások pedig tervezhetővé teszik az energiafogyasztást. Az energiamenedzsment nélkül nem reális az Európai Unió által megcélzott Fenntarthatósági Fejlődés Stratégiája. Előretekintve a következő 8 évre: az almérés és az azzal kapcsolatos karbantartás piaca összesen 771 millió dollárt képvisel nemzetközi viszonylatban, és a szakértők további növekedést becsülnek (1,58 milliárd dollár) 2020-ra (1. ábra). Észak-Amerika, Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia együttvéve a globális piac 85%-át öleli fel, a fennmaradó 15% megoszlik Közép-Kelet-Amerika, Dél-Amerika, Kelet-Európa és Afrika között.
1. ábra: Almérők globális piaca
Mi a probléma a mostani rendszerrel?
Ha a fogyasztásmérő mérőművének állása valamilyen elszámolás alapját képezi, szükségessé válhat hitelesített mérők elhelyezése. Éppen emiatt az összes felszerelt, közüzemi (víz-, gáz-, villamos- és távhőszolgáltatói) tulajdonban lévő fogyasztásmérőknek hitelesítetteknek kell lenniük. A privát, illetve energiaszolgáltató által felszerelt almérők esetén ez a szabályozás már körülményesebb. Nyilván, ha az almérés valamilyen számlázás alapját képezné, akkor itt is kötelező lenne hitelesített mérőt felszerelni. Ha privát célból kerül mérő felszerelésre, akkor az installációt végző döntése, hogy beéri egy olcsóbb, nem hitelesített mérővel, ami adott esetben még pontatlanul is mérhet. Itt elsősorban a barkácsáruházak polcain található mérőkre lehet gondolni. A későbbi félreértések elkerülése céljából azonban ajánlatos egy, az Európai Unió piacán engedélyezett és hiteles mérő felhelyezése. (A következő, MID-es mérőket ismertető cikkben bemutatásra kerül, hogy honnan lehet felismerni azt, hogy egy mérő hiteles-e vagy sem.)
Az almérési rendszerben, még hiteles fő- és almérők esetén is előfordulhat eltérés a főmérő által mutatott érték és az almérők összege között, sőt ez az eltérés a műszaki hátterét ismerve szinte kötelező jellegű. Az eltérés okai az almérő és főmérő közti, az almérő által nem mért veszteségek:
A villamos vezetékek természetes veszteségei.
A vezető és villamos kötések öregedésből bekövetkező veszteségei.
Az almérő önfogyasztása, ami egy 3 W-os önfogyasztás ismeretében akár évi 27 kWh is lehet (3 W x 24 óra/nap x 365 nap = 27,3 kWh). Ez a mennyiség régebbi mérők esetén még több is lehet. A költségeket nézve 50 Ft/kWh díjjal számolva, minimum 1350 Ft (27 kWh x 50 Ft/kWh) éves szinten.
Az almérő és főmérő közé bekapcsolt fogyasztók (áramlopás).
A hitelesítési periódus lejárta. Erre legjobb példa egy 30 éves fogyasztásmérő, ami egykor még hiteles volt, de ma már a hitelesítési periódus lejárta miatt és az elmaradt vizsgálatnak köszönhetően nem tekinthető annak.
Az almérők „jótékony hatásai”
Manapság a klasszikus fogyasztásmérők nem adnak olyan pontos képet az egyes készülékek, illetve berendezésegységek aktuális energia-felhasználásáról, ami alapján egy kiegyensúlyozottabb és gazdaságosabb fogyasztás tervezhető lenne. Az almérős technológiák a „nagyfogyasztóknál” – például a fűtésnél, a lég- és világítástechnikánál, a szórakoztató elektronikákon át egészen a háztartási eszközökig (mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép) – biztosítják, hogy azonosítani lehessen a berendezéseknél, hol, mikor és mekkora villamos energiát használnak fel vagy pazarolnak el a fogyasztók. Az energiafogyasztás csökkentése és ezáltal a CO2-kibocsátás mérséklése érdekében már az épület tervezésekor figyelembe kellene venni a főfogyasztásmérők mellé az almérők intelligens, hitelesített verziójának telepítését. Így követhető lenne az alegységek fogyasztása, ami segít egy hatékonyabb rendszer működésében.
Az épületek megfelelő tervezésével és az intelligens almérők adataira alapozott energiaoptimalizálással legalább 10%-os energia-megtakarítást érhetünk el.
Az intelligens almérés előnyei:
Érthetővé és kezelhetővé teszi a lakóközösség képviselői számára az épület elfogyasztott energiáját.
Megállapíthatóvá teszi az épületen belüli energiaelosztást, azaz választ ad arra kérdésre, hogy „az energia hol vész el?” Ezáltal azonosíthatóvá válik, hogy hol van a legnagyobb energiafelhasználás a létesítményben.
Elősegíti az elfogyasztott energia részletes kimutatását, mint például a szokásostól eltérő értékeket, ami alapján kategorizálni lehet a fogyasztói csoportokat.
Vizuálisan és könnyen kiértékelhető grafikus megjelenítést ad, mint például
a nappali/éjszakai,
a téli/nyári
és a hétköznapi/hétvégi
fogyasztási görbék.
Fontos megemlíteni, hogy mindez megfelel a hatályos mérésügyi előírásoknak.
A fogyasztás összevethető az áramszolgáltató által számlázott adatokkal.
Ezek a mérőeszközök önellátók, nem igényelnek különösebb karbantartást.
Mivel az almérők távolról is leolvashatók, elkerülhető a közvetlen helyszíni leolvasás.
A különböző típusú almérők különböző szolgáltatásokat nyújtanak. A piacon elérhető almérők tulajdonságairól az 1. táblázatban található (A-J-ig) összefoglaló: a mérők típusainak bemutatása akár a helyes készülék kiválasztásában is segíthet.
1. táblázat: lehetséges fogyasztásmérők (az alaptól a fejlett alkalmazásokig). Forrás: Pike search esettanulmány, 2012 Q2
A mostanában egyre gyakrabban hallható okosmérés (smart metering) és a digitális kommunikáció fejlődése hatással van az almérésre is (2. ábra). Elérhetővé váltak a kommunikációs rendszerrel (távleolvasás) felszerelt mérők, melyek felszerelése gazdasági kérdéssé válhat. Az intelligens mérők lehetőséget adnak az elfogyasztott értékek elemezhetőségére, és ezáltal a fogyasztás csökkentésére is. A cikksorozat 4. részében bemutatásra kerülnek az ilyen intelligens rendszerek alkalmazási lehetőségei.
A következő cikkben szó esik majd arról, honnan ismerhető fel, hogy egy mérőműszer MID által hitelesítve van-e, miért járunk jobban, ha hitelesített és nem kalibrált műszert használunk alméréshez, és olyan lakossági alkalmazásokat mutatunk be, amelyek mindenki számára elérhetők és megvalósíthatók.
