A MID-es villamos fogyasztásmérők bemutatása
Az intelligens almérőkről II.
2012/12. lapszám | Szijártó Gábor Vass Péter | 22 330 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mint ahogyan a cikksorozat előző írásában már megemlítésre került, jelen cikk megpróbálja egy kicsit körbejárni, hogy mi is az a MID, hogyan ismerhető fel a MID-es hitelesítésű villamos fogyasztásmérő. Emellett a cikk nem titkolt célja az, hogy ösztönözze az ilyen hitelesített mérők felszerelését a villamos hálózatra, magáncélú alkalmazások esetén is (almérés).
Mérőműszer-irányelv
A MID, mint majdnem minden napjainkban használt rövidítés, angol eredetű, jelen esetben a mozaikszó a Measuring Instruments Directive-ot takarja. Magyarra lefordítva nagyjából a következőt jelenti: mérőműszer-irányelv. Ezen irányelvet 2004. április 30-án bocsátotta ki az Európai Unió, és még ezen a napon hatályba is lépett. Ennek ellenére a tagállamokban csak 2006. október 30-tól került alkalmazásra. Bennfentesek szerint már készül legújabb, átdolgozott verziója is. Az irányelv célja egy egységes mérőműszerpiac kialakítása az EU területén, ami garantálja a felhasználók számára a mérőműszerek magas szintű megbízhatóságát. A direktíva a mé-rőműszerekkel szembeni követelményeket és az egészen a forgalomba hozatalig szóló eljárási módot fogalmazza meg. Ezen kívül megváltoztatja azt a gyakorlatot, hogy a piacra kibocsátott mérőműszert a forgalomba hozatal országában engedélyeztetni kell, és hogy minden egyes mérőműszert egyenként hitelesíteni kell. Ezeket az engedélyezési (nemzeti hitelesítés) feladatokat többnyire az állami szervezetek végezték (MKEH – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, korábban OMH – Országos Mérésügyi Hivatal). A MID nagy újdonsága, hogy több hitelesítési eljárást (megfelelőségi eljárást) kínál fel a gyártóknak, és a megfelelőségi eljárást az ún. bejelentett szervezet végzi, ami már magántulajdonú szervezet is lehet. A bejelentett szervezeteknek akkreditációs folyamaton kell átesniük, és működésüket bármikor ellenőrizhetik. A megfelelőségi eljárásokról a villamos fogyasztásmérők tekintetében a cikk második felében részletesen írunk.
2 . táblázat eljárási típusok villamos fogyasztásmérők esetén
Az irányelv a következő mérőműszerekre vonatkozik:
MID melléklet száma Megnevezés MI-001 Vízmérők MI-002 Gázmérők és számítóegységek MI-003 Hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérők. MI-004 Hőfogyasztásmérők MI-005 A víztől eltérő folyadékok mennyiségének mérésére szolgáló mérőrendszerek MI-006 Automatikus mérlegek MI-007 Viteldíjjelzők MI-008 Anyagi mértékek MI-009 Kiterjedést mérő műszerek MI-010 Kipufogógáz-elemző készülékek 1. táblázat: Mérőműszer-kategóriák
Az EU-ban forgalomba hozott, a MID hatálya alá eső mérőműszereknek meg kell felelniük az irányelvben található általános és egyedi, műszerfajtánként megállapított alapvető követelményeknek (1. táblázat). A mérőműszer megfelelőségét a CE-jelöléssel és további metrológiai jelölésekkel jelzik az adattáblán. Ezen jelölések elhelyezéséért kizárólag a gyártó felel. Ahogy a borítóképen is látható, a következő megfelelőségi jelöléseket kell feltüntetni a mérőeszközön:
- CE-jelölés, mely magasságának legalább 5 mm-nek kell lennie.
- A metrológiai jelölés egy nagy M-betűből, valamint a jelölés elhelyezése évének utolsó két számjegyéből áll. Ezeket pedig egy téglalap foglalja magában.
- A téglalapot követi a bejelentett szervezet négyjegyű azonosító száma.
- Általában kérik még a bejelentett szervezetek típusvizsgálati jegyzőkönyv számának feltüntetését is (Lásd a borítófotón: (pl: DE-08-MI003-PTB012).
Tehát, ha ezeket a jelöléseket találjuk a mérőn, akkor nagy valószínűséggel MID-es mérővel van dolgunk. A jogalkotó a metrológiai jelöléssel való visszaélést szigorúan bünteti.
A MID által leírt megfelelőségi értékelés alatt egy szisztematikus vizsgálatot kell érteni, amelynek keretében megvizsgálják, hogy a termék a megszabott követelményeknek megfelel-e. A vizsgálat eredménye a tanúsítvány, amely igazolja a megfelelőséget. A megfelelőségi értékelés során a gyártó választhat az irányelv A-H1. mellékleteiben (ún. modulok) leírt eljárások közül (2. táblázat).
Villamos fogyasztásmérők esetén három lehetséges eljárási mód közül választhat a gyártó:
| Gyártási fázis a gyártónál | Megfelelőség értékelési eljárás | ||
| modul B + F | modul B + D | modul H1 | |
| Fejlesztés | Tervezési ellenőrzés | ||
| Tervezés | |||
| Mintapéldány | Típusvizsgálat (B) | Típusvizsgálat (B) | Teljes gyártási folyamat minőségbiztosítása |
| Sorozatgyártás | Gyártási folyamat minőségbiztosítása (D) | ||
| Végtermék | Első hitelesítés (F) | ||
2. táblázat: Eljárási típusok villamos fogyasztásmérők esetén
A gyártók által leggyakrabban választott eljárás a B és D modul kombinációja, egy másik gyakrabban választott eljárási megoldás pedig a B és F modul kombinációja. Bár ezt inkább kerülik a gyártók az egyenkénti hitelesítés problematikája miatt.
A B modul esetén a gyártó a sorozatgyártásból kiemel mintadarabokat, amelyeket lead a bejelentett szervezetnél. A bejelentett szervezet elvégzi az összes szabvány által előírt vizsgálatot. Ezek nem csak metrológiai vizsgálatok, hanem különböző EMC (Electromagnetic Compatibility – elektromágneses összeférhetőség: zavarkibocsátás és -tűrés), biztonsági, környezeti vizsgálatok. Az elektronikus mérők esetén még a mérőben futó szoftvert is górcső alá veszik. A vizsgálatokkal párhuzamosan a gyártónak be kell adnia a különböző leírásokat, specifikációkat is. Ha a mérő minden szempontból megfelel az elvártaknak, akkor az értékelési folyamat zárásaként megkapja a típusengedélyt.
A típusengedély kiállítása után két lehetséges eljárási mód van, amelyek lehetővé teszik a forgalomba hozatalt: F és D modul. Az F modul gyakorlatilag nem jelent mást, mint a mérőeszközök egyenkénti hitelesítését és az ellenőrzést, hogy a mérő tulajdonságai megfelelnek-e a típusvizsgálati jegyzőkövnyben leírtaknak. Ez általában rendkívül időigényes és költséges, ezért ezt a meg-oldást próbálják kerülni a gyártók.
Alternatívát kínál a D modul. Ezen eljárás esetén a bejelentett szervezet ellenőrzi a gyártó minőségirányítási rendszerének működését a termelés, átvétel és ellenőrzés kapcsán. Az audit célja az, hogy a bejelentett szervezet megbizonyosodjon arról: a gyártó a típusvizsgálat során leadott készülékekkel megegyező minőségű és tulajdonságú mérőkészülékeket gyárt. Ha a bejelentett szervezet elismeri a minőségirányítási rendszert, akkor a gyártó a készülékeket szabadon forgalomba hozhatja. A bejelentett szervezet bejelentés nélkül bármikor újra ellenőrizheti a minőségirányítási működést. Amennyiben a gyártó bármilyen változtatást hajt végre a készüléken vagy a gyártási folyamatban, azt haladéktalanul jeleznie kell annak a bejelentett szervezetnek, akitől kapta a típusengedélyt és/vagy aki igazolta a működő minőségirányítási rendszert.
A két vizsgálati eljárást (modult) két különböző bejelentett szervezet is végezheti. A mérőn viszont csak a második eljárás (D vagy F modul) végrehajtójának száma szerepel.
A következő részben a gyakorlatból szeretnénk példákat hozni az almérésre. Bemutatjuk a jelenlegi felhasználási példákat, illetve hogy milyen alkalmazások fognak a jövőben elterjedni.
A borítóképen: MID által előírt metrológiai jelölés Az EU-ban forgalomba hozott, a MID hatálya alá eső mérőműszereknek meg kell felelniük az irányelvben található általános és egyedi, műszerfajtánként megállapított alapvető követelményeknek.
