Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Eszközeink

Lakásáramkörök kialakítása

2003/5. lapszám | Kerekes László |  48 629 |

Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Lakásáramkörök kialakítása

Egy hétköznapi háztartást ma már el sem tudnánk képzelni az életünket kényelmessé tévő villamos gépek, készülékek nélkül: csak a konyhában számtalan eszköz áll rendelkezésre, amely a működéséhez villamos áramot igényel, mint pl. hűtőszekrény, villanytűzhely, mosogatógép, páraelszívó, mikrohullámú sütő, kávéfőző, grillsütő, elektromos kés stb… És ott vannak még a szobai berendezések: televízió, Hi-Fi berendezés, házi mozi rendszer, számítógép, a fürdőszobában a mosógép, villanybojler, és még sorolhatnánk. A különféle készülékek más-más teljesítményigénnyel rendelkeznek, ezért nem mindegy, milyen védelmi készülékeket választunk.

Rövidzárlat és túlterhelés ellen ma már kivétel nélkül kismegszakítókat alkalmazunk, melyek széles választékban állnak rendelkezésre. A villamos védelem tervezésekor további fontos kritérium, hogy mekkora az induláskor a villamos hálózatból felvett áramerősség. A korszerű és hatékony lakáselosztó kialakításához azonban nem elég csupán kismegszakítókat telepíteni: további készülékeket beépítve fokozhatjuk a biztonságot, valamint kényelmesebbé tudjuk tenni villamos készülékeink működtetését.


TN-C/S rendszer „...a TN-C és a TN-S rendszer kombinációja oly módon, hogy a táppontból kiinduló TN-C rendszer PEN vezetője kettéválik PE és N vezetőre.”

A lakásáramkörök kialakításakor figyelembe veendők

1. Érintésvédelmi rendszer típusa:

A védővezetős érintésvédelmi módok közül legjobban a TN rendszer terjedt el Magyarországon, az alacsony telepítési költségnek köszönhetően (ez a rendszer található szinte valamennyi háztartásban).

A TN rendszernek valójában három altípusa létezik, mégpedig:

  • TN-C: a védővezető (PE) és a nullavezető (N) egy vezetékben egyesített (PEN). 10 mm2 Cu vagy 16 mm2 Al vezeték-keresztmetszet felett használható.
  • TN-S: a védővezető (PE) és a nullavezető (N) szeparált. A fogyasztók fémrészei a védővezetőhöz csatlakoznak. A TN-S rendszer (vagy 5 vezetékes rendszer) kiépítése kötelező 10 mm2-nél kisebb Cu vagy 16 mm2-nél kisebb Al vezeték-keresztmetszet esetén.
  • TN-C/S (1. ábra): a TN-C és a TN-S rendszer kombinációja oly módon, hogy a táppontból kiinduló TN-C rendszer PEN vezetője kettéválik PE és N vezetőre. Magyarországon ezt a rendszert használjuk „TN” néven. A lakásáramkörökben már ötvezetős, vagyis szétválasztott PE és N vezeték érkezik be a mérőszekrényből.

2. Védelem:

  • rövidzárlat és túlterhelés elleni védelem: kismegszakítók
  • érintésvédelem: áram-védőkapcsolók
  • túlfeszültségvédelem: túlfeszültség-levezetők

3. Kényelem és extrák:

  • távműködtetés: impulzusrelék, kontaktorok
  • időzítés: kapcsolóórák
  • jelzés: csengők

Védelmi készülékek

Kismegszakítók

A villamos mérőszekrény után a lakáson belül helyezik el a moduláris kiselosztókat, ahol néhány kA-es zárlati áramokkal kell számolnunk. A védelmi készülékek közvetlenül a védendő berendezés hálózatoldalán találhatók. Erre a területre fejlesztették ki a kismegszakítókat, amelyek beépített, nem állítható termikus kioldója a túláram elleni, a nem állítható, elektromágneses kioldója pedig a rövidzárlat elleni védelmet látja el.

A termékek formai megjelenését is külön szabvány tartalmazza Európában, ugyanis az ún. moduláris kapcsolókészülékek körébe tartoznak, ahol az alapegység általában 18 mm-es modulszélességet jelent. Jellemzően az 1P (egypólusú, egy főérintkezőt tartalmaz) kismegszakító 18 mm szélességi mérettel rendelkezik, a telepítést pedig a 35 mm-es szimmetrikus DIN-sínre (kalapsínre) való rögzíthetőség rendkívül leegyszerűsíti.

A kismegszakítók jellemző névleges áramtartománya 0,5 A…125 A-ig terjed, pólusszámuk lehet 1P, 1P+N, 2P, 3P, 3P+N vagy 4P. A felsorolásban az N jelzés kapcsolt nullavezetőt jelent, tehát ebben az esetben nincs termikus és rövidzárlat-védelem. Az MSZ EN 60898 szabvány szerint az N kontaktust előbb kell zárni és később kell nyitni, mint a védett pólust/pólusokat. A kioldási karakterisztika az MSZ EN 60898 szerint B, C vagy D lehet. Lakossági felhasználásban ekkora választékra nincs szükség, a névleges áramerősség elég 6…32 A között, 1P és 3P típusok, jellemzően C típusú elektromágneses kioldóval. Általánosságban elmondható, hogy a B karakterisztika vezetékvédelemre használható (3…5xIn), a C karakterisztika általános célú felhasználást jelent (közvetlen indítású fogyasztók, dugaszolóaljzatok, világítási áramkörök).

Az áram-védőkapcsolók

Érintésvédelmi szempontból kétfajta alapesetet különböztethetünk meg (az IEC 60364 / MSZ 2364 szabvány szerint):

  1. Közvetlen érintés: az áramkörbe került személy a villamos berendezést tápláló hálózat fázisvezetőjét vagy a berendezés üzemszerűen feszültség alatt lévő fémrészét érintette meg. Ebben az esetben a fázisfeszültség teljes értéke jut rá.
  2. Közvetett érintés: olyan fémrész érintése, amely nincs üzemszerűen feszültség alatt, de meghibásodás következtében feszültség alá került. Ebben az esetben az áramütés nagysága a kialakult földzárlati áramtól függ. A hálózati feszültségtől, az áramütés típusától és időtartamától, az áramkörbe került személy korától és szervezetének villamos ellenállásától függően az áramütés által okozott élettani hatások az egyszerű bizsergéstől egészen a szívbénulásig terjedhetnek.

Ezek a balesetek egyre gyakoribbá váltak a különféle villamos berendezések, készülékek szélesebb elterjedése nyomán. Mindennapi életünket ma már el sem tudnánk képzelni pl. mosógép, hűtőgép, TV, HI-FI, számítógép, fax, nyomtató nélkül. Mivel a villamos áram közvetlen élettani hatásai rendkívül súlyosak lehetnek, az áramütés veszélyének csökkentése elsőrendű feladat. Ma már az áram-védőkapcsolók széles választéka áll rendelkezésünkre: 2, 4 pólusú típusok, pillanatkioldású és szelektív (s) változatok, A és AC osztályú készülékek. Lakossági felhasználásban elegendő egy szűkebb választék, 30 mA érzékenységű típusokból, melyek lehetnek AC osztályúak is. A legjobban ismert klasszikus típus az áram-védőkapcsoló (ÁVK), angol rövidítése RCCB (Residual Current Circuit Breaker) vagy a német nyelvterületről átvett FI-relé. Az érvényes szabvány Magyarországon az MSZ EN 61008, 2000. október óta. A készülékek a testzárlati áramok érzékelésén túl alkalmasak áramkörök zárására, bontására vagy leválasztására. Ez nem jelent rövidzárlat és túlterhelés elleni védelmet, ezért mindenképpen szükséges kismegszakítót is választani az áram-védőkapcsoló elé. A fő funkció tehát a betáplálási pontok védelme. A speciálisan háztartási, kommunális és kisebb ipari jellegű alkalmazásokhoz tervezett ÁVK-k olcsón kínálnak hatékony védelmet. A 30 mA pillanatkioldású típusok 2 és 4 pólusú kivitelben készülnek.

Túlfeszültség-levezetők

A megfelelő túlfeszültség-levezető kiválasztása többféle tényezőtől függ: a lakás jellemzőitől, a villamos hálózat típusától (egyfázisú, háromfázisú), az érintésvédelmi rendszertől (általában TN-S), a védendő készülékek típusától… Bizonyos esetekben szükség lehet több túlfeszültség-levezető beépítésére (lépcsős elrendezés), így még a legérzékenyebb fogyasztó védelmét is el tudjuk látni. Általában azt mondhatjuk, hogy a lakáselosztóba elegendő egy 1P+N vagy 3P+N 10 kA áteresztő képességű varisztort beépíteni.

Lakásáramkörök kialakítása

A lakásáramkörök kialakításában néhány paraméterrel már előre tisztában kell lennünk. A tervezéshez kívánnak segítséget nyújtani a katalógusokkal, amelyek nem csupán a műszaki ismertetést tartalmazzák, hanem segítséget is adnak a megfelelő védelmi készülékek és kiselosztók kiválasztásában a helyszín (lakás) és a vonatkozó szabványelőírások figyelembe vételével.

Természetesen ezek ajánlások, melyek nem feltétlenül alkalmazhatók minden esetben, de úgy gondoljuk, jó kiindulásként használható, az egyedi alkalmazásokhoz is.

Bármilyen megoldást is választunk, a biztonságunk és a problémamentes energiaellátás érdekében a javaslatunk:

  • a kismegszakítók C karakterisztikájúak legyenek (a kioldó megszólalási értéke 5…10xIn, a nem kívánt kikapcsolás miatt),
  • az áramköröket úgy csoportosítsuk, hogy legalább a nedves, párás környezetben telepített csatlakozóaljzatok 30 mA áram-védőkapcsolóval is védve legyenek,
  • a villanytűzhely külön áramkörön legyen, külön áram-védőkapcsolóval,
  • legalább a kiselosztóban legyen túlfeszültség-levezető a légköri és kapcsolási túlfeszültségek kiküszöbölése miatt,
  • igyekezzünk több világítási áramkört kialakítani, hogy meghibásodás esetén ne boruljon sötétségbe az egész lakás.

A gyors szerelhetőség egyre inkább előtérbe kerülő választási kritérium, ami nem csak a kapcsolókészülékekre, hanem a kiselosztókra is vonatkozik. Az ún. „hátlap nélküli” kiselosztók előnye, hogy csupán 35 mm-es DIN-sínt tartó és a fali rögzítőfüleket tartalmazó keret található meg benne. Ez a konstrukció rendkívüli szabadságot ad a bejövő és elmenő vezetékek elrendezésének, hiszen nincs szükség a kiselosztó kifúrására, ami plusz idő és energia. A megfelelő kiselosztó kiválasztásához az esztétikai megfontolásokon túl érdemes figyelembe venni, hogy könnyen szerelhető legyen, megfelelő számú PE és N csatlakozóblokk álljon rendelkezésre. A szerelhetőséget tekintve ezért előnyösebb az ún. hátlap nélküli kiselosztót választani, amely felületre szerelhető, nem kell a kiselosztót külön „megfúrni” ahhoz, hogy a vezetékeket elrendezzük. 

Áram-védőkapcsolóKismegszakítóVillanyszerelés

Kapcsolódó