Amikor vezetékek tömege borította Stockholm felett az eget
2023. április 25. |
VL online
|
6369 |
1880 és 1885 között Stockholm a világ telefonvonalakban leggazdagabb városa volt. A növekvő igények kielégítésére épült meg a Telefontornet névre hallgató 50 méter magas telefontorony, amelybe több mint ötezer telefonvezeték kapcsolódott be futurisztikus látvány nyújtva.
A rácsos szerkezetű telefontorony 1887-ben épült meg a Stockholms Allmänna Telefon AB székházának tetőszerkezetére. A cég alapítójának, Henrik Tore Cedergrennek az volt a célja, hogy minden háztartás számára elérhetővé tegye a telefont. Ennek érdekében, amennyire csak lehetett, lenyomták az előfizetési és percdíjakat, így az előfizetők száma gyorsan növekedett és rövid idő alatt a világ legtöbb telefonnal rendelkező városa lett Stockholm.
A gyors és olcsó telepítést a szigeteletlen légvezetékek tették lehetővé. A sok előfizetőt egy telefonközponttal tervezték kiszolgálni, ahol összefutott az összes telefonvonal, melyek a tornyon keresztül csatlakoztak be a központba. A kapcsolótábla-kezelők a Telefontornet alatti épületben ültek és kapcsolták össze a hívásokat.
A központ megnyitásakor már Stockholm-szerte 5500 előfizető volt, melyek bekötéséhez mintegy 5000 km vezetéket használtak fel. A vezetékek hálózata még a napot is kitakarta az építmény fölött. A légvezetékek ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, ami időnként komoly károkat okozott a hálózatban. A technika fejlődésével a légvezetékeket földkábelekkel váltották ki. 1913-ra az előfizetők már nem a Telefontorneten keresztül csatlakoztak a hálózathoz. A torony 1939-ig teljesen funkció nélkül állt, mikor is a tetejére elhelyeztek egy 7 méter átmérőjű, neonfénnyel kivilágított órát. Az óra NK-óra néven vált ismertté, mivel számlap helyett egy nagy NK-logót tartalmazott. ami a Nordiska Kompaniet áruház reklámja is volt.
1952. július 23-án tűz ütött ki a torony alatti épületben működő Televerkets Radiolaboratoriumban, mely átterjedt a torony tartószerkezetére is. Mivel a tűz a tornyot meggyengítette, biztonsági okokból a lebontása mellett döntöttek, amely 1953-ban történt meg.
Az elkészült telefontornyot sokan bírálták a megjelenése miatt. A fotó Skeppsbronból készült 1887 körül.
A díszítésre kiírt verseny után az építmény négy zászlós saroktornyot kapott. A fotó az 1890-es évek elején készült.
Telefonvezetékek hálózták be Stockholm egét.
Munkában a toronyőr.
A hálózat bővítésén dolgozik a csapat.
Komoly feladat volt a telefonhálózat működtetése és karbantartása.
Alelosztó szerkezet
A telefonhálózat nagyon sérülékeny volt a széllel és jegesedéssel szemben.
1913-ra a teljes telefonhálózat a föld alá került, így a Telefontornet elvesztette funkcióját.
1939-ben került az NK-óra a telefontoronyra.
Fénykép 1950-ből.
Ez a színes fénykép szintén 1950 körül készült a toronyról.
1952. július 23-án kigyulladt a torony alatti épület, amely során az építmény tartószerkezete súlyosan károsodott, így a Telefontornet lebontásáról döntöttek.
Stocholm látképe 1952 szeptemberében, amelyen még látható a lebontásra váró telefontorony.
Borítóképen: Egy téli fénykép az 1890-es évekből, amelyen a dérrel borított telefonvezetékek sátorként borulnak Stockholmra..
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
