Két év múlva jöhet az óraátállítás eltörlése

2019. március 5. | Fülöp Miklós |  1544 |

Támogatásáról biztosította az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága.

A közlekedési és idegenforgalmi szakbizottság határozata nyomán az indítvány hamarosan az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülhet, a végső döntést pedig majd az EU társjogalkotó szervei - a tagországok kormányait tömörítő tanács és az EP - fogják meghozni.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata értelmében idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez a tagállami fenntartások miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021.

A brüsszeli testület konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és 80 százalék a megszüntetése mellett foglalt állást.

A javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.

A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában: a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.

Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállításötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, s ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd a példát számos európai ország követte.

Az óraátállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – idén március 20. és szeptember 22. – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott “ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.

Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, s az órákat szeptember végén igazították vissza.

A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják. Arra hivatkoznak, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, – mindez megváltoztatja a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeinek s hátrányainak egyenlegét.

---