Villanyszerelők Lapja

Valamikor a villámhárító is ördögi volt

2017. január 18. | Lantos Tivadar |  2927 | |

Valamikor a villámhárító is ördögi volt

A villámhárító alapelvét Benjamin Franklin találta fel, aki az 1750-es évek végén már használta a találmányt. kezdetben a katolikus Egyház ellenezte az ötletet, később egy tragédia viszont meghátrálásra kényszerítette az ellenzőket.

Franklin sokat kísérletezett az elektromossággal, mire rájött, hogy a légköri töltést hosszú fémrudakkal össze lehet gyűjteni, és így ártalmatlanul elvezethetők a földbe.  Azonban nem mindenki fogadta az új találmányt – amely megmentheti a fa épületeket a komolyabb tűzvészektől – kitörő lelkesedéssel. Az egyház a villámcsapást Isten büntetésének tartotta, ennél fogva a villámhárító az isteni akarat elhárítása lett volna, így ellenezték a használatát. Persze, nem várták lehajtott fejjel a végzetet: úgy tartották, vihar idején az a helyes, ha a hívek Istenhez imádkoznak, és akkor majd nem sújt le a villám. Mivel viharok idején a villám általában a legmagasabb épületekbe csapott, a híveknek azt tanácsolták, hogy húzódjanak be valahová, ahol biztonságban lehetnek – csak ne a templomba.

Benjamin Franklin

A teológusok nem örültek a villámhárítónak, de Franklin igazát is sokan támogatták. Ők azzal érveltek, hogy ugyanúgy kötelességünk megvédeni magunkat a villámcsapások ellen, mint az eső, a hó és a szél ellen. A keresztény egyház viszonylag rövid ideig fújhatott a villámhárítóra – alig két évtizedig. Franklin 1750-ben mutatta be a villámhárító első prototípusát, 1769. augusztus 18-án villám csapott egy észak-olaszországi város bástyájába. Brescia akkor a Velencei Köztársasághoz tartozott, és a hadsereg a San Nazaró-i bástyában tárolt 90 tonna puskaport. A robbanás a város egyhatodát lerombolta, ami nem csoda, mivel még egy kilométerrel arrébb is súlyos kőtömbök záporoztak az égből. Legalább háromezren meghaltak.

A történtek után a katolikus egyház meghátrált, és visszavonta a villámhárítóra vonatkozó tanait.

VillámhárítóVillámvédelem