Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

LED-es világítástechnikai termékek törvényi és szabványossági megfelelősége

LED-ek a világítástechnikában 3.

2017. október 10. | Tóth László okl. villamosmérnök |  1963 | |

LED-es világítástechnikai termékek törvényi és szabványossági megfelelősége

A világítástechnikai termékek forgalomba hozatala szigorú feltételekhez kötött. A hazánkban érvényes, a tárgyra vonatkozó törvények és rendeletek európai uniós irányelvek és rendeletek tagállami ratifikációja, jogszabályrendszerünkbe való beillesztésével válnak kötelező érvényűvé.

Ilyen magyar rendelet például a 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet, amely meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről rendelkezik. Ezen rendelet villamossági terméknek az 50–1000 V váltakozófeszültségű és a 75–1500 V egyenfeszültségű termékeket tekinti.

Egy termék forgalomba hozatala többlépcsős feladat. Nekünk, nem jogászoknak, az első, hogy megértsük, mi is az, hogy „forgalomba hozatal”. A Piacfelügyeleti törvény (2012. évi LXXXVIII. tv.) az európai uniós 765/2008/EK rendeletre hivatkozik, amely szerint az nem más, mint a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása. Ez történhet egy EU-s gyártó, importőr, illetve a forgalmazó által. A rendelet ezeket a jogi személyeket mint fogalmakat is tisztázza.

Gyártó, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz. Importőr, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba a közösségi piacon. Forgalmazó az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket. Lényeges elem, hogy az importőrt, illetve a forgalmazót is terhelhetik gyártói kötelezettségek: „azt az importőrt vagy forgalmazót, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba vagy forgalmaz villamossági terméket, vagy olyan módon módosít már forgalomba hozott villamossági terméket, amely befolyásolja a termék e rendeletnek való megfelelését, gyártónak kell tekinteni…”.

A forgalomba hozatalt megelőző főbb gyártói feladatok a következők:

  • Meghatározott biztonsági követelményeknek való megfelelőségről való gondoskodás.
  • Műszaki dokumentáció elkészítése, megfelelőségértékelési eljárás lefolytatása.
  • EU megfelelőségi nyilatkozat kiállítása, CE jel feltüntetése.

Ne próbáljuk itt a teljes jogi szövevényt megérteni, hiszen mi sem várjuk el a jogászoktól, hogy tudják, mi az a fázisceruza. Annyit azért érdemes hozzátenni, hogy ezek a törvények és rendeletek nem cél nélkül születtek. A legfontosabb célok az emberek egészségének védelme, a vagyonbiztonság, a veszélyes, és a más berendezések működését zavaró termékek kiszűrése, környezetünk, az élővilág megóvása.

A CE jel

A CE jel egy közösségi védjegy, amely már 24 éves. Annyit látjuk, hogy már bele sem gondolunk, miért is van, mit takar valójában. Amit jobb, ha tudunk: a CE jel nem azt jelenti, hogy az EU, valamely tagállam vagy valamilyen európai hatóság a megjelölt terméket biztonságosnak, forgalomba hozhatónak ítélte. Az európai szabályozások csak a keretet adják meg a feltüntetéséhez, leírják a vonatkozó termékek körét, az eljárásokat stb. Minden más gyártói, importőri, illetve forgalmazói felelősség. A CE jelölés egy, a megfelelőségértékelést magában foglaló teljes folyamat látható következménye, elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az uniós harmonizációs jogszabályoknak. Nagyvonalakban nézzük meg, hogy LED-es lámpák és világítótestek esetén hogyan épül fel a követelményrendszer.

A CE jel feltüntetéséhez négy Európai Uniós irányelvnek kell megfelelni

Az egyszerűen „CE direktívának” nevezett 93/68/EGK irányelvhez több, egy-egy részterületet lefedő irányelv kapcsolódik. Az irányelvek műszaki tartalma jellemzően elenyésző, azt egyéb dokumentumokban, az irányelvekhez kapcsolt rendeletekben, illetve az ún. harmonizált szabványokban találhatjuk meg.

LVD

Az LVD, teljes nevén „Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról” a legalapvetőbb egészségi és biztonsági kockázatokat kezeli. Mivel a vonatkozó termékek alsó feszültséghatára 50 V AC, illetve 75 V DC, az ennél alacsonyabb feszültségen üzemelő villamos termékeket egy másik irányelv, a 2001/95/EK általános termékbiztonsági irányelv (GPSD) fedi le. Az LVD-hez kapcsolt kötelező érvényű, fényforrásokat, lámpatesteket, világítótesteket, azok kritikus alkatrészeit lefedő harmonizált szabványok száma igen nagy. Néhányat, amelyek LED-es termékekre is relevánsak, az alábbiakban sorolunk fel:

  • MSZ EN 62560:2013 – 50 V-nál nagyobb feszültségű, beépített előtétes LED-lámpák általános világítási célra. Biztonsági előírások.
  • MSZ EN 60598-1:2015 – Lámpatestek. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok.
  • MSZ EN 60598-2-1:1990 – Lámpatestek. Általános célú, helyhezkötött lámpatestek.
  • MSZ EN 60598-2-2:2012 – Lámpatestek. 2–2. rész: Egyedi követelmények. Süllyesztett lámpatestek.
  • MSZ EN 60598-2-3:2016 – Lámpatestek. 2–3. rész: Kiegészítő követelmények. Közvilágítási lámpatestek.
  • MSZ EN 60598-2-xxx – További termékcsoport-specifikus kiegészítő követelmények …2–25-ig.
  • MSZ EN 62776:2015 – Fénycsövek helyettesítésére tervezett, két végükön fejelt LED-lámpák. Biztonsági előírások.
  • MSZ EN 62031:2009 – Általános világításhoz használt LED-modulok. Biztonsági előírások.
  • MSZ EN 62471:2009 – Lámpák és lámparendszerek fotobiológiai biztonsága.
  • MSZ EN 62493:2015 – Világítóberendezések értékelése az elektromágneses tér emberi szervezetre gyakorolt hatása szempontjából.

Az LVD szintén vonatkozik a világítótestek működtető és egyéb elektronikáira, retrofit vagy helyettesítő termékek esetén a szabványos lámpafejtípusokra stb.

EMC

A 2014/30/EU EMC irányelv a következő célokkal született:

  • A kapcsolódó villamos hálózaton keresztül ne terjedjen a termékből származó, más eszközöket, rendszereket működésükben zavaró jel.
  • A termék ne bocsásson ki meghatározott értékek feletti rádióhullámokat, amelyek más eszközök és rendszerek működését zavarnák.
  • Maga az eszköz is megfelelően érzéketlen legyen a külső elektromágneses zavarokra, előírt jellegű és értékű zavarjelek esetén.

Az EMC irányelv néhány kapcsolódó szabványa:

MSZ EN 61547:2010 Készülékek általános világítási célokra. EMC-zavartűrési követelmények.
MSZ EN 55015:2013 + A1:2015 Villamos világítástechnikai és hasonló készülékek rádiózavar-jellemzőinek határértékei és mérési módszerei.
MSZ EN 61000-3-2:2014 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 3-2. rész: Határértékek. A felharmonikus áramok kibocsátási határértékei (fázisonként legfeljebb 16 A bemenőáramú berendezésekre).
MSZ EN 61000-3-3:2013 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 3-3. rész: Határértékek. A feszültségváltozások, a feszültségingadozások és a villogás (flicker) határértékei a közcélú, kisfeszültségű táphálózatokon, a fázisonként legfeljebb 16 A névleges áramerősségű és különleges feltételek nélkül csatlakozó berendezések esetén.

ErP

A 2009/125/EK jelzetű ErP vagy másik nevén a Környezettudatos Tervezés (Ökodizájn) irányelv (angolul Ecodesign Directive) a hozzá kapcsolódó rendeleteken keresztül szabályozza a fényforrások és világítótestek bizonyos műszaki paramétereit, különös tekintettel a termékek energiahatékonyságára és fontos működési jellemzőjére. A LED-ek szempontjából a következő két fontos rendelet született:

  • A Bizottság 244/2009. rendelete (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, illetve ennek első (859/2009.) majd második (2015/1428.) javítása.
  • A Bizottság 1194/2012. rendelete (2012. december 12.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az irányított fényű lámpák és a fénykibocsátó diódás lámpák, valamint a kapcsolódó eszközök környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, illetve ennek javítása az Európai Bizottság 2015/1428. számú rendeletének keretében.

A rendeletekben meghatározzák a főbb működési követelményeket, és ezen túl meghatározzák, hogy hogyan lehet egyenértékűségre hivatkozni, azaz összehasonlítást tenni a hagyományos izzószálas és az azokat kiváltó energiatakarékos fényforrások között. Az irányított fényű és a nem irányított fényű LED-lámpák rendeletben szabályozott főbb működési minimumkövetelményeit a táblázat mutatja:

Lámpaélettartam-tényező 6000 óránál ≥ 0,90
Fényáram-stabilitás 6000 óránál ≥ 0,80
Be- és kikapcsolásciklusok száma meghibásodásig ≥ 15 000, ha a mért lámpaélettartam ≥ 30 000 óra. Egyébként: ≥ az órában kifejezett mért lámpaélettartam fele.
Bekapcsolási idő < 0,5 s
A lámpa bemelegedési ideje a kezdeti fényáram 95 %-áig < 2 s
Korai meghibásodások aránya ≤ 5,0% 1000 óránál
Színvisszaadási index (Ra) ≥ 80 ≥ 65, ha a lámpa e melléklet 3.1.3. l) pontjának megfelelően kültéri vagy ipari felhasználásra való.
Színkonzisztencia A színkoordináták egy legfeljebb hat egységnyi méretű MacAdam-féle ellipszisen belül helyezkednek el.
Beépített működtetőeszközzel ellátott lámpa teljesítménytényezője (PF) Ha P ≤ 2 W: nincs követelmény
Ha 2 W < P ≤ 5 W: PF > 0,4
Ha 5 W < P ≤ 25 W: PF > 0,5
Ha P > 25 W: PF > 0,9

A vásárlók etikus és szakszerű tájékoztatása érdekében termékinformációs követelményeket is meghatároztak. Pontosan definiálják azt a kötelező tartalmat, amit a terméken és a termék csomagolásán fel kell tüntetni, valamint azokat a kiegészítő műszaki információkat, amelyeket a gyártó köteles ingyenesen hozzáférhető internetes oldalakon közzétenni. Az alábbi képen néhány példa látható az ErP szerinti termékinformáció megjelenítésére a csomagoláson.

Az energiahatékonysági követelmények meghatározásához bevezették az energiahatékonysági mutatót (EEI = Energy Efficiency Index), amelyet terméktípustól függően egy összetett számítási módszerrel fotometriai és villamos mérési eredmények felhasználásával kell képezni. Az EEI-re meghatározott határértékeknek és határidőknek köszönhetjük azt, hogy az energiafaló izzószálas fényforrások lassan eltűnnek a polcokról, és ezáltal az otthonainkból is. Az energiahatékonysági követelményeket több lépcsőben szigorították oly módon, hogy azt csak az egyre jobb hatékonyságú fényforrások tudják elérni.

RoHS

Az RoHS irányelv, amelynek első fázisa 2003-ban lépett érvénybe, egyes veszélyes anyagok kizárását, illetve felhasználásának csökkentését célozta meg. Az első 2002/95/EK jelzetű irányelv az ólom, a higany, a kadmium, hat vegyértékű króm mellett még két nyelvtörőnek is beillő nevű égésgátló műanyag adalék (rövidítve könnyebb: PBB és PBDE) használatát korlátozta, illetve tiltotta. A fényforrásipart és általában az elektronikaipart keményen, de jó szándékkal megkínozták a törvényhozók, sokak számára jelentett kihívást például az ólommentes forrasztásra való átállás, ólommentes üvegek használata vagy a fénycsövekben a működésükhöz elengedhetetlen higany mennyiségének drasztikus csökkentése. A 2013-ban életbe lépett 2011/65/EU jelzetű második fázis átdolgozott kiadás (RoHS 2) és annak 2015/863. számú módosítása átrendezte a kivételek körét és 4 újabb nyelvtörőt adott a listához.

A CE jel kapcsán egy mondatban összefoglalva: ha a gyártó, az importőr, illetve a forgalmazó megbizonyosodott arról, hogy az LVD, EMC, ErP és RoHS irányelveknek, a kapcsolódó rendeleteknek és az összes vonatkozó szabványnak a termék megfelel, mindent becsülettel ledokumentált, kiállíthatja az EU megfelelőségi nyilatkozatot és a terméken a CE jelet feltüntetheti. Talán érezhető, hogy van benne kihívás.

További követelmények

CE jelünk már van, de még ne örüljünk, mert ez még kevés. Kettő dolgot szeretnék még hozzátenni, termékcsoporttól függően lehetne ennél több is, de ez a kettő a legfontosabb.

A 2012/19/EU irányelv, röviden a WEEE direktíva, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól rendelkezik. A vonatkozó magyar kormányrendelet száma a 197/2014. (VIII. 1.), címe pedig „Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről”. Többek között rendelkezik a gyártó visszavételi, gyűjtési, kezelési és tájékoztatási kötelezettségeiről. A rendelkezés szerinti megjelenésű és méretű, a fényforrásokon és a világítótesteken, illetve azok csomagolásán feltüntetett kukajel arra figyelmezteti a felhasználót, hogy a terméket nem szabad kommunális hulladékként kezelni, hanem kimondottan erre a célra létesített gyűjtőpontokon kell leadni.

A közismert kukajel

A másik, többféle megjelenési formában is ismert ábra, az energiahatékonysági címke. Létezik belőle színes, monokróm, álló, fekvő, de mind azt a célt szolgálja, hogy a gyártó megfelelően tájékoztassa a vásárlókat a termék energiahatékonyságáról. A 874/2012. rendelet és ennek javítása az 518/2014. amelyhez a keretet a 2010/30/EU irányelv adja meg, egyértelműen leírja a címke méretét, színét, tartalmát, és meghatározza milyen esetekben hol kell elhelyezni. Az átültető magyar jogszabály a 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet „az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásáról”.

Példa az energiahatékonysági címke fényforrásokra alkalmazandó színes verziójára

A világítótestekre alkalmazandó címke megjelenésében és tartalmában is ettől eltérő. A jelölt energiahatékonysági osztály és energiafogyasztás meghatározására a rendelet tartalmazza a mérési adatok kiértékelésén alapuló számítási módszert is.

A világ azonban nem áll meg, folyik a környezettudatos tervezés (ökodizájn) irányelvhez kapcsolódó rendeletek átdolgozása, és rövidesen új típusú energiahatékonysági címkével is megismerkedhetünk. A megfelelőség igazolásával kapcsolatos követelmények a nagyobb termékportfólióval rendelkező cégekre már eleve hatalmas terhet rónak, és erre tesz még egy lapáttal a soros jogszabályváltozások lekövetése, az arra való felkészülés.

Búcsúzóul

Remélem, sok olvasónak meghoztam a kedvét, hogy esetleg saját vállalkozás keretében világítástechnikai termékeket állítson elő vagy importáljon az Európai Unióba, unalmas életébe egy kis színt hozzon, és ha még nem őszült meg, akkor arra is kapjon egy esélyt. Műszaki igazgatóként szerencsére az alkotás örömében is részesülök, ami nagyban kompenzálja a termékek törvényi megfelelőségével kapcsolatos testet-lelket próbára tevő felelősséget.

LED