Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

A tartalékvilágításról

2016/1-2. lapszám | Molnár Károly Zsolt |  2252 |

Figylem! Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A tartalékvilágításról

A tartalékvilágítás követelményeivel az MSZ EN 1838 szabvány részletesen foglalkozik. Jelen cikkünkben nem célunk ennek pontos idézése, hanem inkább arra törekszünk, hogy segítséget nyújtsunk annak értelmezéséhez és helyes alkalmazásához. A jogszabályi háttérről több cikk is megjelent már a lapukban, érdemes ezeket fellapozni.

Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a szabványban megfogalmazott követelményeknek mikor és hol kell teljesülniük. A szabvány egyértelműen kimondja, hogy a tartalékvilágítási berendezésekre előírt követelmények a „tervezéshez minimumként szolgálnak", a „teljes névleges üzemidőre" és a „várható élettartam végére" lettek megállapítva a „visszavert sugárzás megvilágítást növelő hatása" figyelembe vétele nélkül. Ezek részint a tervezés, részint pedig az ellenőrzés szempontjából fontos kitételek.

A tervezés során tehát nem szabad figyelembe venni, hogy a falakról és a berendezési tárgyakról visszaverődő fény mennyivel növeli meg a lámpatestek által szolgáltatott megvilágítás mértékét, valamint a lámpatestek fényáramának megadásakor nem az új berendezés, hanem az avult, élettartam végén várható értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a tartalékvilágítás méretezéséhez világításméretező programot használunk, akkor tehát a falakat és (ha vannak) berendezési tárgyakat feketének kell választanunk, a karbantartási tényezőt pedig a várható legkisebb értékre kell beállítanunk.

Az ellenőrzés szempontjából lényeges, hogy az ne a berendezés újkori és a bekapcsolást követő azonnali állapotáról nyújtson információt. Ez nem azt jelenti, hogy az ellenőrző mérésekkel meg kell várnunk a berendezés élettartamának végét, valamint a névleges üzemidejének (akkumulátor kapacitása) végét, hanem azt, hogy a kapott mérési eredményeket gyártói és tervezői adatszolgáltatás alapján meg kell szoroznunk egy egynél kisebb korrekciós tényezővel. Azon termékek, amelyekre a gyártó nem adja meg az élettartamra, illetve a névleges üzemidőre vonatkozó korrekciós szorzó értékét, felelősséggel nem alkalmazhatók tartalékvilágítási célra.

Hogy milyen rendeltetésű épületekben kell tartalékvilágítást létesíteni, arról nem az MSZ EN 1838 szabvány, hanem az OTSZ rendelkezik. A szabvány csak azt határozza meg, hogy ha kell tartalékvilágítás, akkor az milyen legyen.

A cikk még 6 011 karakternyi szöveget tartalmaz.

A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.

Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, .

1 cikk 450 Ft

Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?

450 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!

Megveszem
ezt a cikket

1 lapszám 1400 Ft

Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?

1400 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.

Megveszem
ezt a lapszámot

1 éves előfizetés 7990 Ft

Legyen ön is előfizetőnk!

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.

Érdekel az
előfizetés

Világítástechnika