Villanyszerelők Lapja

Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések az épületgépészetben

2016. február 15. | Horváth Zoltán |  8303 | |

Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések az épületgépészetben

Egy új téma körbejárásába kezdünk, amelynek során először a villamos elosztóberendezések néhány fontos tervezési, gyártási és üzemeltetési szempontjáról lesz szó. A későbbiekben pedig az elosztókban is alkalmazott hajlékony, rézerű, szigetelt vezetékek keresztmetszetének eltéréseiből adódó gyakorlati problémákra hívom fel a villanyszerelő kollégák figyelmét.

Nagyobb épületekben mindig igény van arra a villamos irányítástechnikai berendezésre, amely biztosítja az összes épületgépészeti berendezés és rendszer összehangolt, szabályozott működését. Tulajdonképpen ezt a feladatot látja el a köznyelvben egyszerűen csak „kapcsolószekrénynek” nevezett villamos berendezés.

A kapcsolószekrény az alábbi feladatokat látja el:

  • az egyes épületgépészeti elemek villamosenergia-ellátása: 1 vagy 3 fázis, 50 Hz, 24 V AC váltakozó, vagy DC egyenfeszültség – stabilizált tápegységről,
  • vezérlő áramköreivel egy meghatározott logikai sorrend vagy időprogram szerinti működtetés: mikor, melyik elem kapcsoljon be vagy ki,
  • villamos fogyasztók védelme: pl. túlterhelés esetén biztonságos lekapcsolás,
  • kívánt pontosságú szabályozás: hőmérséklet, páratartalom, nyomás stb.,
  • egyszerű, átlátható kezelhetőség a használó számára: kijelző lámpák, display-k, kapcsolók segítségével,
  • áramütés elleni védelem/érintésvédelem a teljes villamos berendezésre és az ebből működtetett villamos fogyasztókra.

A kompakt, egyszerű készülékektől eltekintve (pl. split klíma) a vevő egyedi igénye szerint kell a villamos-automatika tervezőnek a gépész adatszolgáltatás alapján meghatározni, hogy a berendezés miként működjön. Legegyszerűbben az elvi vázlaton lehet ábrázolni a gépészeti és automatikai funkciók összefüggéseit, hatásirányait. Az elvi vázlat tehát olyan sematikus segédeszköz, melyet könnyedén kezel és ért a gépész és a villamos szakember is. E vázlatból – mint kiinduló adatszolgáltatás – készítheti el a villamos-automatika tervező a kapcsolószekrény tervét. Egy másik lehetséges tervezési koncepció, amikor külön erősáramú és külön gyengeáramú szekrény készül. Az előbbihez egy a fogyasztók tápellátását és a védelmeit ellátó erőátviteli (pl. egyvonalas villamos terv), az utóbbihoz pedig az automatika/épületfelügyelet gyengeáramú terveit kell elkészíteni. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Külön erőátviteli szekrénynél az erősáramú kábelek nem hoznak létre zavaró mágneses vagy villamos teret az érzékenyebb automatika mérő vezetékei körül (EMC zavarkibocsátás), mert a nagyáramú vezetékek és a kis jelszintű gyengeáramú vezetékek nem „találkoznak” egy szekrényben: nincs párhuzamos fektetés, közeli együttfutás. A közös feladatot ellátó szekrénynél átláthatóbb mind a szerelő, mind a kezelő számára a rendszer egésze, egy főkapcsolóval megoldható a teljes feszültségmentesítés hibaelhárításkor, és a szekrény mérete is kisebb az előbbi megoldáshoz képest.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

ElosztószekrényVizsgálat