Feszültség alatti munkavégzés
2015/1-2. lapszám | Damm István | 38 287 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Alapvetően két szempontból kell megvilágítanunk a kérdést, ha feszültség alatti munkavégzésről ejtünk szót. Beszélhetünk a szigorúbb értelemben vett FAM beavatkozásról, amely egy külön szakma, valamint a kevésbé szándékos feszültség alatti munkavégzésről.
Szigorú szabályok, szigorú feltételek
Mára már minden áramszolgáltató és egyes nagyobb cégek munkamódszerénél megtaláljuk a feszültség alatti munkavégzés tevékenységét. Felismerésre került, hogy a fogyasztók zavarása nélkül, folyamatos energiaellátás mellett is biztonságosan el lehet végezni bizonyos munkákat. A fejlődés gyors volt, és ma már nem csak kisfeszültségen, de „közép” és nagyfeszültségen is mindennaposak a FAM beavatkozások. Természetesen ennek ára van. A biztonságos munkavégzéshez megfelelően kioktatott, felkészült szakembergárdára, drága eszközökre, szerszámokra van szükség. A nagyobb távközlési cégek, irodaház-üzemeltetők is mára már a FAM technológia használata mellett döntöttek, és folyamatos energiaellátás mellett végzik karbantartásaikat, hisz manapság a villamos energia hiánya azonnal feltűnik mindenkinek.
A FAM tevékenységnek szigorú szabályai vannak. A 72/2003 (X. 29.) GKM rendelet, a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat (FAMBSZ) rögzíti a tevékenység szabályait. A feszültség alatti munkavégzésnek nagy szerepe van a hétköznapi életben, hiszen ma már nem életszerű egy társasház esetében, hogy például egy kismegszakító cseréjénél 5-10 család hosszabb ideig, akár órákra is áram nélkül maradjon. Aki FAM munkavégzésre szánja el magát, annak tanfolyamot kell elvégezni, sikeres vizsgát kell tenni. Ezen feljogosítás nem örökérvényű, kétévente ismétlő oktatáson, vizsgán kell részt venni. Természetesen az évenkénti speciális orvosi vizsgálat sem maradhat el.
Az Érintésvédelmi Munkabizottság (ÉV MuBI) egyik ülésén kérdésre válaszolva fogalmazta meg a biztonságos munkavégzéshez szükséges ruházat feltételeit. E munkákat olyan anyagú és kiterjedésű ruházatban kell végezni, amely az elvégzendő feladatok és a környezet tekintetében szükséges és elégséges védelmet biztosít.
Csak az olyan eszköz tekinthető egyéni védőeszköznek, amelyre a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet szerinti típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett szervezet az EK-típustanúsítványt kiadta, vagy a gyártó az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállította! A rendelet azt is előírja, hogy a gyártónak tájékoztatnia kell a felhasználókat a villamos védőeszközök használatáról, valamint az időszakonként elvégzendő vizsgálatok jellegéről (pl. feszültségpróbák) és időközéről. Idegen munkáltató részére az üzemeltető szerződésben kikötheti az alkalmazandó egyéni védőeszközök minimális körét, de a védőeszközök alkalmazásával kapcsolatos minden felelősség a „saját” munkavállalói tekintetében a munkáltatót terheli! A jelenlegi szabályozás szerint nincs hagyományos értelemben vett „villanyszerelő cipő”! Az ismeretlen eredetű, gumitalpú cipők ellenőrzés és tanúsítás, illetve az előírt követelmények végrehajtása nélküli, védőeszközként való alkalmazása szigorúan tilos, a villany-szerelői tevékenység nem igényel ilyen védőeszközt, ennek viselése az ilyen munkát végzőknél hamis biztonságérzetet adna, mert az áramütés elleni védelmet nem a védőeszköz biztosítja, így a helytelen tudat rossz esetben áramütéses balesetet is okozhat! Az egyéni védőeszközként alkalmazható cipőkre vonatkozó követelményeket a következő szabványok tartalmazzák: MSZ EN 50321:2002 (Villamosan szigetelő lábbeli kisfeszültségű villamos berendezéseken végzendő munkákhoz) és MSZ EN ISO 20345:2012.
A FAM-oktatás is modulokból áll, hisz a tevékenység is sokrétű. Van, aki csak fogyasztásmérőt szeretne szerelni, annak elég a kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő képzésen résztvenni. Itt csak regisztrált villanyszerelők dolgozhatnak, vagy olyan, áramszolgáltató által megbízott szakemberek, akik rendelkeznek FAM végzettséggel. Ez adott esetben lehet egy OKJ-s tanfolyam, amelynek egyik modulja a mérőszerelőkre vonatkozik. De az áramszolgáltató által kiírt „házi” tanfolyamot elvégzett személyek is dolgozhatnak a mérőhelyen. Sorolhatnám a modulokat, de ezen képzések megtalálhatók a világhálón.
Két nagyon fontos dologra kell odafigyelnie a veszélyzónában tevékenykedőnek, az egyik, hogy ne okozzon munkájával zárlatot (tartom a megközelíthetőségi távolságot), valamint, hogy megfelelően védett legyen az áramütés ellen (önmagát vagy a feszültség alatti részt elszigeteli). A FAMBSZ előírja azt is, ki folytathat ilyen jellegű tevékenységet: minimum 18. életévét betöltött, alkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt villanyszerelő vagy középfokú erősáramú szerelő végzettséggel rendelkező, sikeres tanfolyami vizsgát teljesített, a munkáltató által feljogosított személy.
| A rendszer névleges feszültsége UN, kVeff | A feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határát meghatározó legkisebb elfogadható védőtávolság levegőben DL, mm | A közelítési övezet külső határát meghatározó legkisebb elfogadható védőtávolság levegőben DV, mm |
| ≤1 | Nem lehet érintés | 300 |
| 3 | 60 | 1120 |
Mindennapok FAM-ja
Most viszont nézzük más szemszögből a feszültség alatti munkavégzést. Az előző részben egy szakmáról beszéltünk, szándékosan akarunk feszültség alatt munkát végezni. Most viszont nézzünk egy más típusú feszültség alatti tevékenységet, amikor a mindennapokban kerülünk olyan helyzetbe, hogy feszültség alatt kell tevékenykednünk. Vegyük elő az MSZ 1585-2012 szabványt, és lapozzunk bele. A szabvány megfogalmazza a feszültség alatti munkavégzés övezetét, a közelítési övezetet (1-2. ábra). Innen jól látszik, hogy a DL az a távolság, ahol már feszültség alatti munkavégzésről beszélünk, a DV pedig a megközelítési távolság, amikor már bekerülünk a veszélyes övezetbe.
Kisfeszültségen, 1 kV alatt a DL távolság nem igazán értelmezhető, mert ezen a feszültségszinten azt mondhatjuk, hogy két vezető távolsága bármilyen kicsi lehet, csak „össze ne érjen”. A DV viszont a szabvány szerint 300 mm a kisfeszültségen, ami azt jelenti, hogy aki ezen a távolságon belül munkát végez, az már a veszélyt jelentő övezetben tartózkodik.
Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy a szokásos körültekintés mellett nem tudja az érintést vagy a feszültség alatti munkavégzés övezetébe történő behatolást biztonságosan elkerülni. Mikor történik ez? A szabvány így fogalmaz: azok a műveletek (elsősorban kezelési, mérési és egyes állagfenntartási műveletek), amelyeket csak e szabvány követelményeit teljesítve végeznek, a jogszabály szerint egyszerű feszültség alatti műveletek, amelyek nem tartoznak a jogszabály alá. (Ezek végzéséhez tehát nem szükséges a FAMBSZ-ben meghatározott képzés.) A szabvány külön kitér azokra a műveletekre, amiket „bárki” elvégezhet, például egy izzó cseréje, villanykapcsoló, kismegszakító felkapcsolása stb. Jogos a kérdés, hogy aki egyszerű FAM tevékenységet végez, annak ismernie kellene a szabványt? Nem, nyilvánvaló, hogy „Mari néninek” nem kell ismernie a szabvány tartalmát, de a szakembertől (akinek viszont ismernie kell) elvárható, hogy a veszélyekre felhívja a figyelmét.
Felmerül a kérdés, akkor most mit tegyek, hogyan végezzem a munkám? Elsősorban legyek alkalmas a munka elvégzésére! Mind a ruházat, a szerszám, az eszköz legyen alkalmas a biztonságos munkavégzésre. A ruházat zsebeiben ne legyenek vezetőképes, zárlatot okozó tárgyak olyan módon elhelyezve, hogy azok a munka során várható mozgás következtében kihullhassanak.
Megfelelően szigetelt szerszámokat és/vagy személyi védőeszközt kell használni, pl. szigetelő gumikesztyű. E szerszámok csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig használhatók. Ne felejtsük el, ha számítani lehet arra, hogy a munkát végző személyt az esetleg keletkező ív hőhatása veszélyezteti, akkor megfelelő személyi védőeszközzel kell rendelkezni. A munkavégzés során nem elég a gumikesztyű, a hosszú szárú bőrkesztyűt is viselni kell, és az ívvédő álarcot se felejtsük felvenni. Emellett mindig biztosítani kell a könnyű menekülési lehetőséget is.
A FAM munkavégzés többletveszélyeket hordoz magában, mégis kevés baleset következik be e tevékenység során. Ha tudom, hogy a feszültség jelen van, tisztelem azt, körültekintően járok el, használom a védőeszközöket. Ha úgy gondolom, nincs jelen a feszültség, és mégis van vagy lesz (téves működés), máris megtörténik a baj. A biztonságos munkavégzéshez a védőeszközök, szerszámok biztosítása a munkáltatók kötelezettsége. Ha már van, ne „szégyelljük” használni. Ha sérül a szerszám vagy a védőeszköz, cseréljük, a rosszat ne használjuk, mert olyan, mintha nem lenne. Jó lesz az máshol, akár a kerti barkácsolásnál.
Remélem, a cikkel sikerült gondolatokat ébresztenem az olvasókban. Dolgozzunk biztonságosan, és egyet ne felejtsünk el: mindenkit hazavárnak!
ÉV MuBIFAMFeszültség alatti munkavégzésVillanyszerelés
