Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Idén májusban a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest Világítási Mestertervét (BVMT), amit a Világítástechnikai Társaság szemináriumán mutattak be először a szakma képviselőinek, ahol nyilvános vitát tartottak a dokumentumról. A szervezet munkabizottságot hozott létre, hogy javaslatokat tegyen a BVMT-hez. Major Gyulával, a munkabizottság elnökével beszélgettünk a Mestertervről.
Elírások, apró tévedések
Nagyon jó, hogy megszületett ez a dokumentum, azonban az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Húsz éve törölték el a közvilágítást szabályozó összes rendeletet, törvényt, ezután a józan eszére bízták, hogy ki mit tart be a világítási szabványokból, és mit nem – kezdte mondandóját Major Gyula. A májusban hatályba lépett BVMT ezt a hiányt próbálja meg pótolni, több is, de részben kevesebb is, mint egy szabvány.
– A Világítástechnikai Társaság 31 pontban tett javaslatot, hogy a dokumentumban változtatásokra lenne szükség, melyeknek egy részét figyelembe vették az alkotók. A javaslat egy része szakmai, koncepcióbeli különbségekből adódott, másik része akár egy későbbi vita alapját is képezheti. Azonban több, értelemzavaró hibával is találkoztunk, amelyek számunkra, a VTT számára egyértelműek. A dokumentum tartalmaz itt-ott elütéseket, de a nagyobb probléma – melyre felhívtuk a figyelmet –, hogy nem helyes a keresztirányú egyenletesség fogalmának használata a közvilágításban. Itt a szerzők összekevertek valamit, létezik ugyan hosszirányú egyenletesség, valamint egyenetlenség, de keresztirányú egyenletesség fogalom nincs. Nem véletlen, praktikusan ez azt jelenti, hogy ha ezt a szót bennhagyjuk a dokumentumban, akkor a rossz lámpatestek is megfelelnek az előírásoknak. A BVMT elfogadtatása 4-5 éves folyamat eredménye. A Fővárosi Közgyűlés jelenleg egy alapdokumentumot fogadott el, amely biztosítani hivatott az egységes közvilágítási koncepciót Budapesten. A dokumentumhoz a későbbiek folyamán alkalmazástechnikai leírás készül, melyben az esetleges pontatlanságokat korrigálni fogják. Fontos lenne a döntéshozók részéről, ha a VTT javaslatait, véleményét a későbbiek folyamán is kikérnék, hogy a szakmai szempontok még hangsúlyosabban jelen tudjanak lenni.
Sokan nem szeretik a járófelületbe süllyesztett lámpatestes világítást, de van, amikor másra nincs mód. A Mesterterv a természetes, fehér színű világításokat részesíti előnyben, ugyanakkor a díszvilágítások zöme meleg sárga színű nátriumlámpákkal épült meg, mint a Kapisztrán Szent János szobor kizárólag burkolatba süllyesztett lámpatestes világítása is. Fotó: Tanka Dezső
Fényszennyezés, fényminőség
A koncepcionális és szakmai eltérésekben az alkotók, valamint a VTT szakértői is a saját maguk álláspontját gondolják jónak. A Mesterterv megszületésével koherens és alkalmazható koncepció jött létre, ha nem is a legjobb, de legalább használható. Városépítészeti szempontból nagyon színvonalas a Mesterterv. A különböző világítási zónákat, karakterterületeket tisztán és jól definiálja.
– Egyre inkább a világítás minősége lesz a fontosabb. A szerzők és a Világítástechnikai Társaság szakértőinek szakmai álláspontja több he-lyen is eltért egymástól, mint például a fényszennyezés és a zavaró fények meghatározása tekintetében. A BVMT alkotói – nagyon helyesen – ezeket szabályozni akarják. Véleményem szerint érthetőbb, jobban betartható, mérhető szabályokat kellett volna megfogalmazni, vagy a későbbiekben itt pontosításra lesz szükség.
Jelenleg a BVMT rendkívül bonyolult öszszefüggéseken keresztül azt határozza meg, hogy a közvilágítás hány százaléka eshet az adott épületre. Egyszerűbb lenne a világítási szabványokhoz hasonlóan, a hálószobák ablakára eső fény mennyiségét meghatározni. Ez könnyen, jól mérhető, számolható, és valóban ettől függ, hogy az átlagembert mennyire zavarja a köz- vagy díszvilágítás, tud-e aludni tőle, vagy sem – mondja Major Gyula. A világítás minősége, a színhőmérséklet megadása helyes a dokumentumban. A közvilágítás kihatással van az emberi szervezetre, de legalább ennyire hatással van a környezetünkben jelenlévő élővilágra is. A Mesterterv próbálja ezt a hatást csökkenteni olyan módszerrel, hogy a belvárosba csak 3000 kelvines vagy annál alacsonyabb színhőmérsékletű világítást engedélyez. Ez egy nagyszerű kezdeményezés a városkép megjelenése és fényszennyezés szempontjából. Külvárosban ez az érték max. 4000 K. Nagy előrelépés, de több évnyi kutatást igényelne ennek a területnek a pontos szabályozása.
Járdákba épített lámpatestek
– Az utóbbi években nagy ellensége lettem a járdákba, vízszintes felületekbe beépített lámpatesteknek, annak ellenére, hogy valaha az egyik legnagyobb támogatója voltam, ám nagyon sok negatív tapasztalat ért jártomban-keltemben. Van olyan vendéglátóhely előtti terasz, ahová a székeket a világítótestekre helyezik, hogy ne zavarja a vendégeket a fény. Eredetileg arra találtuk ki a vízszintes felületbe épített lámpatesteket, hogy ne kelljen oszlopokat, lámpatartókat használni. Azonban a járdába süllyesztett lámpák direktben felfelé világítanak, így a járókelőket is zavarják, a fényszennyezést pedig fokozzák. A BVMT szabályozása jó irányból közelíti meg a problémát, az ilyen jellegű lámpatestek elterjedését viszsza kell szorítani, azonban a VTT munkabizottsága még szigorúbb szabályozást javasol. A Budapest Világítási Mesterterv önmagában 29 oldalas dokumentum, függelékekkel együtt 100 oldal, ami elsősorban mérnök végzettségű szakembereknek szól.
– A későbbiekben létre kell hozni egy csoportot a végrehajtáshoz, a megfelelő infrastruktúrával együtt. Három, négy emberből álló szervezetet, aki megérti a Mestertervet, alapképzést kap a világítástechnikából, műszerekkel rendelkezik a méréshez, valamint a jegyzőknek szakmai segítséget képes nyújtani – teszi hozzá Major Gyula.
Nem foglalkozik az újdonságokkal
A tervezetnek hiányosságai is vannak, a Mesterterv nem foglalkozik eléggé az új lehetőségekkel. Egy ilyen jellegű dokumentum általában 10-15 évre előre készül. A közvilágításban ez idő alatt sok változás megy végbe. A hálózatot másképp kell kivitelezni, mások lesznek a káprázási viszonyok, és a lámpatestek szabályozhatók lesznek.
– A Mesterterv is említést tesz a fényszabályozásról is, de nagyobb szerepet kellett volna szentelni ennek a fejezetnek. Elsősorban két dologra gondolok, az egyik, hogy éjszaka 11 órától hajnali 5 óráig a közúti forgalom jelentősen lecsökken, tizede, huszada az esti csúcsnak. Ilyenkor természetes, hogy nem kell 100 százalékon üzemeltetni a közvilágítást, le lehetne szabályozni. A BVMT 70 százalékot engedélyez, ennél akár nagyobb mértéket is el tudunk képzelni, amely talán még nem megy a közbiztonság rovására. A másik, hogy a vezérelhető világítással számos új technológia elérhetővé válik, ilyen például, amikor egy közeledő gyalogos láttán megemelkedik az átkelőhely megvilágításának erőssége. Ezekkel a lehetőségekkel azonban említés szintjén sem foglalkozik a Mesterterv – mondja Major Gyula.
Az új berendezések döntően LED-es lámpatestekkel épülnek meg. A LED-ek számos előnye mellett még meg kell küzdeniük a hatásfok javítással. Nehéz ugyanis gazdasági előnyöket kimutatni egy lecserélendő nátriumlámpás világítással szemben. Fotó: Tanka Dezső
Dinamikus és színes megvilágítások
Másik nagy témakör, a díszvilágítás, mellyel szintén foglalkozik a Mesterterv.
– Olyan dolgokat szeretnének ezen a területen elérni, amit szinte lehetetlen. Elsősorban a színes, dinamikus megvilágításokra gondolok, amit a jó ízlés határain belül engedélyezni kellene. Nem minden esetben indokolt ez a megjelenítési forma, de hatalmas érdekek mozdulnak meg a háttérben. Nem látom értelmét ennek a korlátozásnak: ha ez nem zavar senkit, nem világít be az ablakokon, akkor miért ne? Akár egy sportcsarnokot, amely a városközponttól messze fekszik, meg lehet világítani színes, dinamikus LED világítás segítségével, anélkül, hogy másokat zavarnánk – amennyiben a beruházó úgy dönt, hogy erre költeni akar. Indokolatlan e tekintetben a szigorú szabályozás, ha megkapja az építési hatóságtól az engedélyt. Számos apróság is van a Mesterterven belül, amit kifogásol a munkabizottság. Ilyen a fali karok alkalmazhatóságának tiltása, vagy a villanyoszlopok elhelyezése.
– Nem tudom, miért gondolják ezt az elképzelést jónak, mikor több ezer falikar van ma a fővárosban. A szűk belvárosi utcákon nem hinném, hogy létezik jobb megoldás. Azt is meghatározzák, hogy az oszlop hány méterre lehet a járda szélétől, ez nonszensz. Ebben gyakorlatiasabb szemléletre lett volna szükség, ámbár magam is elméleti szakember vagyok – mondja el Major Gyula.
Elszakad a szabványoktól
A Mesterterv jelölésrendszerében elszakadt az Európai Uniós szabványtól a megvilágítandó utak osztályozása tekintetében.
– Ez azért hibás elképzelés, mert ha a szabványok néhány éven belül megváltoznak, akkor a Mesterterv nem lesz kompatibilis velük. Erre a későbbiekben a végrehajtási utasításban, a gyakorlati szabályozásban oda kell figyelni. Amit nem tartunk szerencsésnek, az autók által használt utak jelölése, az ME1-től ME6-ig, illetve a BM1-től BM6-ig történő jelölés. Itt a legutóbbi magyar szabvány már fénysűrűségre, nem pedig megvilágításra vonatkozó értékeket tartalmazott. Harminc éve nem használunk megvilágításra vonatkozó előírásokat olyan területen, ahol egyenes út van és autók közlekednek.
A Mesterterv tartalmaz két oszlopot, egy fénysűrűségre és egy megvilágításra vonatkozó értékkel, ezzel az a baj, hogy mindenki azt fogja használni – ha csak nem szabályozzák le pontosan a végrehajtási utasításban –, amelyik neki jobban megéri. Nem véletlenül vezették be annak idején a fénysűrűség használatát. Már az sem lehet indok, amire egyesek korábban hivatkoztak, hogy egy megvilágításmérő műszer 40 ezer forint, míg egy fénysűrűségmérő egymillió.
Manapság, a digitális kamerák korában a fénysűrűséget is egyszerűbb mérni. Elkészítem egy speciális kamerával a 60 méter hosszú útról a felvételt, a számítógép pedig kielemezi, nem kell lezárni az utat, lényegesen egyszerűbb, mint a megvilágítás mérése. Szerencsésebbnek tartanánk tehát a közvilágításban a fénysűrűség mérését, ahogyan azt a vonatkozó szabvány is előírja – mondta Major Gyula.
Összefoglalva, jó, hogy megszületett a BVMT, mert rengeteg korábbi szabálytalanságot ki lehet küszöbölni vele. Nagy vívmánya az anyagnak, hogy az egész Mesterterv össze van foglalva egy mátrixba, amiből jól átlátható a koncepció lényege. A széles szakmai közvélemény támogatása és egyetértése nemcsak arra garancia a törvényhozóknak, hogy a dokumentumok nem tartalmaznak tárgyi, koncepcionális tévedéseket, hanem az elfogadottsága is megnő szakmai berkeken belül. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület égisze alatt működő Világítástechnikai Társaság pedig igen tekintélyes szakmai szervezet, akiknek szavát sokkal komolyabban kell vennie a döntéshozóknak.
Megkérdeztük Nagy Jánosnak, a Világítástechnikai Társaság elnökének is a véleményét
– Hogy megszületett Budapest Világítási Mesterterve, abban nagy segítség, hogy jogszabály hiányában létezik legalább egy koncepció. Ha ez alapján létrejön egy fővárosi szabályozás, végrehajtási utasítás – amely tervbe van véve –, ez már a jogszabályt helyettesíti, amely a közvilágítás tervezésére, létesítésére és üzemeltetésére vonatkozik. Márpedig valamilyen szabályozásra szükség van, ha nemcsak a gazdaságossági, hanem a fénytechnikai oldalát is vizsgáljuk a közvilágításnak. A közvilágítás szerepe a törvényben előírtak szerint a közlekedés, a köz- és vagyonbiztonság biztosítása. Több magyarországi településen nagyon rossz példákkal is találkozhatunk a LED-es korszerűsítéseket követően: csak az úttestet világítják meg, a járda világítása nem kap kellő hangsúlyt, nagyon egyenlőtlen a közvilágítás, ami kihathat a közbiztonságra is. Amikor közvilágítást terveznek, tekintettel kell lenni arra, hogy a közvilágítást az adóforintjaink tartják fenn, amit nemcsak az autózó állampolgárok fizetnek be, hanem a gyalogosok is. Ezért fontos, hogy az ő szempontjaikat is figyelembe vegyék.
Nagy előrelépés Budapest részéről a Mesterterv, szerencsés lenne, ha más nagyobb városok is legalább egy koncepciótervet készítenének a közvilágítás korszerűsítését megelőzően. Bizonyos szabályozásra szükség van települések közvilágítására vonatkozóan, például színvisszaadás, színhőmérséklet, fényszennyezés, egyenletesség tekintetében. A települések építészetét, fejlesztését is szabályozzák, miért ne lehetne a közvilágítását is szabályozni egy élhetőbb környezet érdekében?