Harc az átverések ellen
Fogyasztáscsökkenést ígérő kamu készülékek
2014/5. lapszám | VL online | 274 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Vezércikkünk témáját a szerkesztőségünk által végzett két vizsgálat adja. Az egyik a márciusi lapszámunkban olvasható, 75%-os áramár-csökkentést ígérő készülék vizsgálatának utóéletét mutatja be, míg a cikkünk második részében, a kiadónk által kezdeményezett, a piacon jelentős számban értékesített szén-monoxid-érzékelők alkalmasságára irányuló bevizsgálás tapasztalatairól számolunk be.
Eljárás indul!
A villanyszámla alkonya címmel közölt cikkünk, amely az Energy Saver Pro néven forgalmazott villanyszámla-csökkentő készülékről rántja le a leplet, jelentős hullámokat gerjesztett, így egy ezen írásunkban csokorba szedjük az ügy zöngéit, és reagálunk a hozzánk érkezett visszajelzésekre is.
Kezdjük az egyik legfontosabb ténnyel: a cikkünket a nyomtatott megjelenésen túl, a VL honlapján – ezen anyag megírásáig – 35 000 alkalommal olvasták. A cikkünket számos jelentős portál átvette vagy feldolgozta, így többek között foglalkozott vele az Index és a HVG is, a vizsgálódásainkról riportot készített a TV2 Tények és az RTL Klub Fókusz című műsora. Joggal gondoljuk, hogy ezek az eredmények – egy szaklap esetében hatványozottan – jelentősnek nevezhetők. Szintén nem elhanyagolható hozománya az ügynek, hogy a készülékkel kapcsolatos ténykedésünket végig nyomon követő, annak eredményeit felhasználó Gazdasági Versenyhivatal 2014. március 28-án versenyfelügyeleti eljárást indított az Energy Saver Pro forgalmazójával szemben. A Vj-26/2014. ügyszámon kezdeményezett eljárás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt indult.
A cikkünk a szakembereket is véleményformálásra bírta, azon túl, hogy az online felületeinken (a honlapunkon és a Facebook-oldalunkon) jelentős kommentáradat kísérte az anyagunkat, tucatnyi elektronikus levelet is kaptunk a témában. Ezen cikk kereteiben a bíztató és dicsérő levelekből nem idézünk, csupán megköszönjük őket, ám a kritikát, konkrét észrevételt megfogalmazó visszajelzésekre reagálnánk.
Elsőként Szilárd Antal leveléből idéznénk, aki maga is elvégezte a készülék vizsgálatát, így a tapasztalataiból is merített a reakciója megírásakor. „…A fotón észrevettem, hogy rosszul van bedugva a szerkezet. A rezsicsökkentőt (fáziskompenzáló) mindenképpen a villanyóra (mérő) után kell bedugni, különben nem is lehet semmi hatása.”
A felvetésére, hogy rossz helyre dugtuk a készüléket azt tudjuk mondani, hogy szándékosan és szigorúan a készülékhez mellékelt használati útmutató szerint jártunk el. Betű szerint idézve: „plug the electricity saved box in to any sockets at home”, azaz be kell dugni a készüléket bárhol a lakásban egy szabad konnektorba, és máris megy a spórolás. Így tettünk, így mértünk, s ezt is dokumentáltuk a képeken.
Szilárd úr másik észrevétele sokkal jogosabbnak tűnik: „az éjszakára a mérőben hagyott Energy Saver fogyasztása 16 óra 49 perc alatt: 0,99 EUR – én ezt nem hiszem el. Arra tudok gondolni, hogy a fogyasztásmérőjük a tisztán (vagy nagyon) kapacitív fogyasztók esetén rosszul mér, én is így jártam az enyémmel. Később vettem egy másikat, ami meglepően pontos volt. Mindenesetre 1 euró fogyasztása nem lehet a szerkezetnek 17 óra alatt, ehhez 350 W-ot kellene fogyasztania.”
Teljességgel igaza van a kollégának. Mivel a fő mérésekre és a cikk megírására koncentráltunk, átsiklottunk a dolgon. Később rájöttünk, hogy túl nagy az érték, de biztosak voltunk benne, hogy az ügynek, és így a cikknek is, lesz folytatása, s akkor lesz alkalom helyesbíteni is. Ez ezennel meg is történt, elnézést a hibáért. Azóta egyébként beszereztünk egy másik típusú „otthoni” elektronikus fogyasztásmérőt, amely – helyesen – nem mutat jelentős fogyasztást a csatlakoztatott Energy Saverrel, több óra után sem. A cikkben ugyanakkor leírtuk (ez többek figyelmét elkerülte), hogy a fogyasztásmérő egy gyári, meg nem meghatározott tarifa beállítással (EUR/kWh) üzemelt, tehát a mutatott EUR értékből nem lehet konkrét fogyasztás, illetve teljesítményértékeket visszaszámolni. Az összehasonlító jellegű mérésekhez – legalábbis első közelítésben – erre nem is volt szükség.
Folytassuk a sort Lengyel úr reakciójával: „A készülék tökéletesen működik, de arra kell használni, amire való: fázisjavításra. A cikkíró tragikusan laikus, hiszen az elektromos radiátor nem induktív terhelés, nincs fázisjavításra szüksége.” Válaszként azt tudjuk mondani, hogy a készülék agresszív reklámjai, leírása mind arról szólnak, hogy a készüléket energia megtakarításra, a havi villanyszámla csökkentésére lehet használni, mégpedig tekintet nélkül a fogyasztó jellegére. Magyarul: rezisztív fogyasztók esetén is alkalmazható, tehát ezzel is foglalkoznunk kellett.
Pedro nevű olvasónk az alábbi véleményt fogalmazta meg: „Az önmagában való fogyasztásteszt valószínű nem korrekt, a mérő meddőt mérhetett. A műszer 56 W-ot mutat, ami kb. 1 kOhm látszólagos impedanciát jelent, ezt pedig visszaszámolva kijön kb. 3,3 uF. Ha azt nézed, hogy egy 60 W-os égőt (ami nem kapacitív) nem tudsz kézzel megfogni olyan forró – ez meg azért nem hiszem, hogy komolyan melegedett -, lehet tudni, hogy ez az 1 € nem valósan elfogyasztott energia. Mindez viszont mit sem változtat a tényen, ez egy hatalmas átverés.”
Pedro hozzászólása szépen bemutatja az ideális „szaki” problémakezelési működésmódját: gondolkodik, számol, értékel. Igaza van a meddő mérés tekintetében, érdekes, hogy a „tarifa-kérdés” viszont neki is elkerülte a figyelmét.
A fentieken túl több hasonló megjegyzést is kaptunk, amelyek mind az Energy Saver készülék saját fogyasztásának általunk közölt mértékét kérdőjelezik meg. Ezekre válaszul egy mondatot idéznénk a cikkünkből: „a fogyasztásmérő a gyári alapbeállítása szerinti konverzió útján euróban jelezte ki az elfogyasztott villamos energia árát”. A konverziós értéket pedig nem adtuk meg.
Ezzel együtt szeretnénk megköszönni az olvasóinkban a nagyfokú aktivitást, a hasznos visszajelzéseket, amellyel a munkánkat segítik. Érdekes volt tapasztalni, hogy ki, mit lát (vagy nem lát) meg egy cikkben, s azt is, hogy utána hogyan, milyen stílusban reagál. Persze tanulság is van: hiába a körültekintő munka, egy ilyen jellegű írásban „mindenre” gondolni kell, még arra is, amire nem is gondolnánk.
A jövőben folytatni kívánjuk a piacon megjelenő, átverésre, félreinformálásra építő termékek szakszerű vizsgálatát, amelyhez van pár ötletünk, ám szívesen vesszük olvasóink jelzését is, így azok jelzését, akik tudnak hasonló eszközökről, örömmel fogadjuk elérhetőségeink valamelyikén.
10-ből 9 CO-vészjelző rossz!
Kiadónk felvállalt módon, tudatosan harcol a piacra kerülő kamutermékek, különböző átverések és a tisztességtelen kereskedői magatartás ellen. Ennek szellemében tavaly augusztusban kezdeményeztünk vizsgálatot, amely a piacon található, nagy számban értékesített szén-monoxid-érzékelők alapvető működési képességét volt hivatott ellenőrizni. A tesztre a Stieber Bt. akkreditált laboratóriumában került sor, amely megdöbbentő eredményt hozott: 11 típusból csak 2 bizonyult alkalmasnak.
Természetesen a vizsgálat eredményét publikáltuk. A hír a szaksajtón túl a közmédiát is bejárta, hiszen az eredmény mindenkit megdöbbentett. Nem meglepő módon többen megkérdőjelezték a vizsgálat tisztaságát (például a rosszul teljesítő CO-vészjelzők forgalmazói). Mivel hittünk az igazunkban, és még inkább abban, hogy hivatalos lépésekre és intézkedésekre van szükség az ügyben, ezért közérdekű bejelentés formájában továbbítottuk adatainkat a Fogyasztóvédelemnek, amely ígéretet tett saját vizsgálatai elvégzésére. Nos, 2014. április 3-án megkaptuk válaszukat.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata a miénkkel megegyező eredményt hozott: 10 szén-monoxid-riasztóból 9-et talált rossznak a hatóság, ez azt jelenti, hogy családok tízezrei lehetnek a hamis biztonságérzetük miatt életveszélyben. Információink szerint az NFH is ugyanazokat a készülékeket vizsgálta be (a Szimat-2H típus kivételével, amely nálunk megfelelt), amelyeket mi is, és a végeredmény se különbözött.
Konkrétan: elbukott a vizsgálaton a CO Melder két típusa, a Fire Angel CO-9X, a Global GS804, GS 832 és JB-CO4, a Home by Somogyi, a Monox 5000 és a Steck SC-103 is. Olyannyira, hogy ezek mindegyike a kis-közepes-súlyos kockázati skálán a súlyos minősítést „nyerte el”! Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem mást, mint hogy az fenti készülékekre a fogyasztásból való azonnali kivonás vár, illetve a már viszonteladóknál, forgalmazóknál lévő berendezéseket is vissza kell hívni, mindezeken túl pedig az eddigi vásárlókat is kártalanítani kell.
Ki maradt?
Egy ilyen eredmény után, ahol 10 készülék közül csupán egy kapott megfelelő minősítést, nyilván mindenkit az érdekel, hogy melyik az az egy, amelyik sikerrel maradt fenn a rostán. A téma súlyára való tekintettel, talán megbocsátható, hogy ez esetben kivételt teszünk és konkrét típusmegnevezéssel élünk: a vizsgálat során csak a Honeywell H450EN típusú készüléke felelt meg a CO-risztókkal szemben támasztott követelményeknek.
Hogyan tovább?
Büszkék vagyunk arra, hogy Európában Magyarországon történt először effajta piactisztítás, és hogy ebben fontos szerep jutott a kiadónknak. Nagy kérdés, hogy vajon tényleg megtisztul-e a CO-vészjelzők piaca, és ha igen, tartós lesz-e a változás? 2013 szeptemberében azt mondtuk a közmédiának, hogy pár ezer forintos áron csak gagyit lehet venni, a minőségi készülékek kb. 12 ezer forinttól kezdődnek. Erre nem más történt, mint hogy az 5-6 ezer forintos „olcsójánosok” hirtelen 20 ezerre emelték az árukat, majd beakciózták 12 ezerre, és máris csatlakoztak az elithez, és köszönték szépen a közreműködésünket. A Fogyasztóvédelem ugyan átadta az eredményeket a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely a „bűnösök” ellen megindította a piacfelügyeleti eljárást, de láttunk már olyat, hogy egy adott termék vagy cég más néven visszatért egy-két év múlva. Reményt adhat, hogy a Fogyasztóvédelem újabb széles körű vizsgálatot tervez a fűtési idényt megelőzően, pont a „visszaszivárgó” termékek felderítésére.
Szintén pozitív fejlemény, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség törvényi változásokat szándékoznak kezdeményezni (kicsit leegyszerűsítve) a CO-riasztók megfelelőségéről és kötelezővé tételéről nyílt égésterű gázkészülékek lakótérben való használata esetében, valamint a nyílászáró-cserék épületgépész műszaki véleményezésének szükségességéről, a lakóterek légellátásának biztosításáról.
Szerkesztőségünk pedig tovább folytatja küzdelmét a gagyi, az etikátlan, a túl- és az alulszabályozottság ellen.
áramfogyasztásEnergy SaverFogyasztóvédelemPower SaverTesla Saver
