Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A történetben bemutatandó eset Karácsony előtt egy pár nappal kezdődött: ekkor felhívott egy hölgy, hogy nincs fűtés a lakásában és megítélése szerint elektromos eredetű a hiba. Elmondta, hogy a fürdőszobában, a fürdőkád fölött van felszerelve egy fali cirkó, ami nem működik. Rövid telefonos kérdezz-felelek után kiderült, hogy ha a gázkészülék mellett felszerelt 3-as dugaszolóaljzatba bedugja a hajszárítót, akkor bizony az sem működik.
Tanácsomra ideiglenesen egy hosszabbítón keresztül, a konyhából tudta beüzemelni a készüléket. Másnap délelőtt mentem ki a helyszínre, hogy megkezdjem a hiba javítását. A dugaszolóaljzatban 126 Volt feszültséget mértem, és már ekkor gondoltam, hogy valószínűleg valami kötéshiba merülhetett fel. A dugaljba 3×1,5 mm2-es MT-kábel volt bekötve.
A fogyasztásmérő és az elosztótábla a bejárati ajtó mellett, az előszobában lett kialakítva egy beépített szekrényben. Következő lépésként „bekukkantottam” az elosztóba: 4 áramkörre osztotta a lakás elektromos fogyasztóit az előző kolléga. Négy darab C16-os kismegszakító volt az elosztóban. Mind a bejövő és mind az elmenő vezetékek anyaga is alumínium volt. Az elosztóban 229 Volt feszültséget mértem. Érdekes, hogy itt alumínium vezetéken indult el az áram, de a fürdőszobába már réz vezetéken érkezett (volna) meg. Valahol bizony kötésnek kell még lenni! Elkezdődött a keresgélés.
1. kép: A gázkészülék melletti 3-as dugaszolóaljzatba a bedugott hajszárító sem működött.
Feltártam néhány kötődobozt az előszoba és a fürdőszoba közötti szakaszon, amelyekben átégett, sodrott kötésekkel találkoztam, viszont réz erű vezetéket bizony sehol sem láttam.
Gondoltam, nézzük át jobban a fürdőszobát. Leszedtem a cirkó külső borítását, és keresgélni kezdtem a cirkó alatt, fölött, mögött… Ekkor fedeztem fel a képen látható csodát, vagyis a cirkó mögötti kötődobozt. Kalandom új fejezethez érkezett, mivel igen szűk helyen, a cirkó mögött kellett feltárnom és kijavítanom a kötést.
2. kép: Leszedtem a cirkó külső borítását és keresgélni kezdtem a cirkó alatt, fölött, mögött... ekkor fedeztem fel kazán mögötti kötődobozt.
Már a doboz fedelének leszedése előtt is látszott, hogy valami nem teljesen „oké”, hiszen égésnyomokat véltem felfedezni a csempén. Jeleztem a tulajdonos hölgynek, hogy mi a helyzet, és hogy elég körülményes lenne a „kis (nőgyógyász) kezeimmel” ezen a szűk helyen kijavítani a hibát. Jó lenne, ha hozzáférhetőbbé vagy megközelíthetőbbé tennénk a dobozt. Nem sok megoldás maradt, mivel a cirkót leszereltetni fűtési idényben nem akarták, így hát maradt a fal kibontása.
A fürdőszobai fal túloldalán a közlekedő helyiségben volt egy nagy tükör, amit leemeltem a falról, és kisebb mérések után elkezdtem a doboz keresését. 2-3 centiméter falvésés után megtaláltam a doboz alját, majd azt kivágva ráleltem az igényes kötésekre.
3. kép: Kötőelem nélkül és kötésszorító helyett szigetelőszalaggal szerelt AI és Cu vezetékek.
Alumínium és réz vezetékek szigetelőszalaggal betekert galvanikus kapcsolatát láttam – vagyis kötőelem nélkül, egyszerűen összesodorta a szaki az Al és Cu vezetéket, majd kötésszorító helyett szigetelőszalagot tekert rájuk Ideiglenesen kijavítottam a kötéseket, és láss csodát, a cirkó újra működött a számára kiépített dugaljból.
A tulajdonos nem volt túl nyugodt a történtek után, melynek sűrűn hangot is adott. Nem tudta eldönteni, hogy ki hibázott „nagyobbat”: az elektromos vagy a fűtésszerelő szakember? Elmondása alapján lakásfelújításra, és azon belül is fürdőszoba felújításra került sor, és ennek lett az eredménye a kád fölötti cirkó és a mögötte lévő kötődoboz.
Természetesen nem ez volt a végső megoldás, hanem egy újabb alkalommal felújítottam a lakásban feltárható kötéseket, kicseréltem az elosztóban lévő kismegszakítókat a vezetékek terhelhetőségének megfelelően, majd a nagyobb fogyasztóknak új kábelt építettem ki, megszakítás nélkül az elosztótól a végpontokig (konyhai dugaljak, cirkó, mosógép, mosogatógép stb.).
Sajnos tisztában vagyok azzal, hogy nem egyedi esetről van szó, ez csupán csak egy a sok „trükkös elektromos megoldás” közül.
Hajdanán, szakmai tanulmányaim kezdetén az idősebb szakik végtelen egyszerűséggel próbáltak néhány dolgot belénk verni:
„kerüljük a fölösleges kötéseket”;
„A-pontból B-pontba a legrövidebb úton megszakítás nélkül vigyük a vezetékeket”;
„alumínium és réz vezetékeket önmagukban tilos összesodorni”;
„ne a vezeték legyen az olvadóbiztosító, vagyis vegyük figyelembe hogy a vezetékek melegednek, túlterhelődhetnek, és ezek alapján válasszuk ki a megfelelő védelmet!”
Talán érdemes elgondolkodni ezeken a régi tanácsokon!
