KNX/EIB Kezelőelemek: nyomógombok
2008/12. lapszám | Balogh Zoltán | 5920 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Minden rendszer csak annyira lehet jó, amennyire az ahhoz felhasznált eszközök. Nem mindegy tehát, hogy egy feladatra milyen készüléket használunk. Mindig az adott igényéket figyelembe véve kell a feladatra legmegfelelőbb készüléket kiválasztani.
Az előző részekben bemutattuk azokat a feladatokat, amiket a KNX/EIB rendszereknek leggyakrabban meg kell oldaniuk. A következőkben pedig azokat az eszközöket mutatjuk, amelyekkel ezek megvalósíthatók. A KNX/EIB készülékeket rendszerelemekre, aktorokra és szenzorokra bonthatjuk. A rendszerkészülékek azok, melyekre a legkisebb kiépítés esetén is szükség van, hiszen ezek nélkül nem működik a rendszer. Ebbe a csoportba tartoznak a tápegységek, adat-csatolók, de maga a buszkábel is. Az aktorok közé soroljuk azokat a készülékeket, melyek a buszon érkező jeleket feldolgozva a kimenetükön kapcsolást vagy fényerőszabályzást végeznek, vagy éppen egy analóg értéket állítanak elő. A szenzorok közé tartoznak azok a készülékek, melyek egy fizikai mennyiséget észlelnek és azt átalakítva a többi készülék számára érthető formában továbbítják a busz felé. Egy hőmérséklet-érzékelő például az általa mért hőmérsékletértéket átalakítja digitális információkká és ezt továbbítja a többi készülék felé. A mozgásérzékelő mozgást, a fényérzékelő fényt, a CO2 pedig gézkoncentrációt mér. Természetesen még számtalan különböző mennyiséget lehet érzékelni és feldolgozni. Ugyan talán első hallásra furcsának tűnhet, de a nyomógombok is a szenzorok csoportjába tartoznak. Amikor megnyomunk egy gombot, ezt a készülék feldolgozza és a buszon továbbít egy értéket, mely más készülékek számára értelmezhető. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy milyen fajtái lehetnek a nyomógomboknak.
Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a KNX/EIB rendszerhez nyomógombokat kínáló cégek javarésze vezető német gyártó. Mivel hazánkban a Németországban is használt szabványok az irányadók a villanyszerelés területén, könnyű dolgunk van a KNX/EIB nyomógombok szerelésével. A készülékeket ugyanis ugyanabba a szerelvénydobozba kell szerelnünk, amit egyébként egy hagyományos falba-süllyesztett kapcsolóhoz is használnák. A készülékek két részből állnak. Az egyik az úgynevezett buszcsatoló, a másik pedig maga a felhasználói modul. A buszcsatoló egy olyan készülék, melyet a 65-ös dobozba lehet szerelni A készülékhez a beszerelés előtt csatlakoztatjuk a buszvezetéket. Majd két csavarral rögzítjük a szerelődobozhoz, ezután jön a nyomógomb.
2. Négy részes nyomógomb
3. Igényesen kialakított alumíniumból készült 4 részes nyomógomb
A nyomógombokat szokás 1 részesnek, 2 részesnek nevezni, egészen 5 részesig. Ez azt jelenti, hogy a készüléknek hány nyomógomb párja van. A 2. ábrán láthatunk egy 4 részes nyomógombot. Ezen tehát nyolc nyomógombot találhatunk, pontosabban ez azt jelenti, hogy négy pár gombja van. Minden kezelőelemet szabadon programozhatunk. Az egyes gombpároknak külön-külön megadhatjuk, hogy milyen feladatot lásson el. Így a 2. ábrán látható készüléket is használhatjuk fényerőszabályzásra, redőnymozgatásra vagy éppen a kerti szökőkút be- és kikapcsolására. A programozást, az egyes gombok összerendelését bármikor megváltoztathatjuk. Így egy nagyon rugalmas rendszert kapunk. Bármikor, akár az épület átadása után is megváltoztatható a nyomógombok feladata.
Képzeljük el, hogy egy nappaliba, a teraszajtót is beleértve, 3 helyről lehet bejutni. Mind a három helyre, az ajtó mellé teszünk egy-egy kezelőelemet, amelyről lehet a szoba világítási áramköreit vezérelni. A redőnyöket azonban csak a terasz felöli kezelővel lehet irányítani. Miután átadtuk az épületet és a lakók eltöltöttek pár hónapot benne, felmerülhet az igény, hogy változtassuk meg a programot. Az élet ugyanis úgy hozta, hogy a redőnyt nem a teraszajtó mellől kell tudni mozgatni. Rájött a tulajdonos, hogy neki kényelmesebb, ha azt a szoba folyosó felöli kezelőjével tudja vezérelni. Ezt a hagyományos villanyszereléssel igen nehéz lenni megoldani. A KNX/EIB esetén pedig csak egyszerűen át kell programozni a két érintett kezelőt. Semmilyen vésésre, új kábelezésre nincs szükség. Mivel a készülékek két részből állnak, a felhasználói modul egyszerűen cserélhető. Tehát, br /ha nem egyszerűen csak átprogramozásra van szükség, hanem mondjuk a korábbi 3 áramkör helyett négy kört szeretnénk egy adott helyről vezérelni, akkor a 3 részes nyomógombot egy 4 részesre cserélve a feladatot elvégezhetjük. Akár a szobatermosztátot is áthelyezhetjük. Például a beköltözést követően pár évvel átrendezik a lakást és néhány termosztát helyét meg kell változtatni. Ebben az esetben elegendő a régi helyről kivenni a készüléket és egy másik, mondjuk nyomógombbal kicserélni. Természetesen a programot meg kell változtatni, de nem kell új nyomvonalat kiépíteni, falat vésni.
4. Alumíniumból készült 4 részes nyomógomb üvegkerettel
5. Műanyagból készült készülék
Egy nyomógomb számtalan paramétere állítható. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a gombhoz hozzárendelünk egy áramkört, hanem tetszőlegesen állíthatjuk annak paramétereit is. Egy korábbi cikkben írtunk a világítási képekről. Amikor egy világítási képet előhívunk, akkor egyetlen gombot nyomunk csak meg és mégis tíz, húsz vagy még több áramkört is vezérelhetünk egyszerre. Ilyenkor a készülék a nyomógombhoz (világítási képhez) tartozó értékeket elküldi az egyes fényerőszabályzóknak vagy éppen a termosztátnak. Amikor megnyomjuk a gombot, akkor az minden, az adott világítási képhez tartozó áramkörnek elküldi az új értéket. Ezt a feladatot, tehát azt, hogy egy helyiségbe nagyon sok világítási célú áramkört kell beépíteni, a hagyományos szereléssel lehetetlen megoldani. Ez jellemző például akkor, ha a megrendelőnk egy belsőépítésszel dolgozik együtt. Ők ugyanis előszeretettel kérnek 10-20 áramkört is egy nappaliba. Ennyi áramkört hagyományos módon csak ugyanennyi, falra helyezett dimmerrel tudnánk vezérelni. Ennek kezelése azonban lehetetlen lenne a tulajdonos számára. Ilyenkor jönnek jól azok a KNX/EIB nyomógombok, melyek a világítási képeket használják.
Mivel a KNX/EIB rendszer egy szabvány, melyhez számtalan, minőségi kapcsolószerelvényeket gyártó német cég kínál KNX/EIB nyomógombokat, nagyon széles a választék: nem pusztán funkcióban, de a készülékek esztétikumában, az azokhoz felhasznált anyagokban. A 3. ábrán láthatunk egy olyan 4 részes nyomógombot, mely igényesen kialakított alumíniumból készült. A 4. ábrán egy hasonló készülék látható, csak üvegkerettel. Az 5. és 6. ábra egy műanyag és egy rozsdamentes acélból készült készüléket ábrázol. Az egyes nyomógombok egy teljes sorozat részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az egyes sorozatokban a nyomógombokon túl megtalálhatók a szobatermosztátok, süllyesztett mozgásérzékelők, LCD-kijelzők és más KNX/EIB készülékek is, melyek a 65-ös szerelvénydobozba építhetők. Továbbá nagyon fontos, hogy a szokásos villamos szerelvények, mint a 230V-os dugalj, a telefon vagy éppen az antenna-csatlakozók is, a sorozat részét képezik. Tehát egy teljes paletta áll a rendelkezésünkre. Ami nagyon fontos, hiszen, ha a megrendelő kinéz egy stílust, akkor joggal várja el, hogy az összes, a falon látható szerelvény ugyanabban a formában jelenjen meg. Ráadásul ezek a készülékek ugyanúgy sorolhatók egymással, mint a hagyományos szerelvények.
6. Rozsdamentes acélból készült készülék
7. Az egyes beállítható paraméterek száma gyakran a százat is meghaladja
Léteznek különleges kivitelű, igen esztétikus és nagy tudású nyomógombok is. A 7. ábrán egy olyan készüléket láthatunk, mely a nyomógomb funkción túl tartalmaz egy szobatermosztátot és egy LCD-kijelzőt is. Tehát nem pusztán a világítást vagy éppen a redőnyöket vezérelhetjük ezzel a készülékkel, de a termosztát segítségével a fűtést és hűtést is. A kijelzőről akár leolvashatjuk a külső hőmérsékletet is. A beépített kapcsolóórával nem csak a fűtést, de akár a redőnyöket is időprogram szerint vezérelhetjük. Ezzel a készülékkel irányíthatjuk a házimozit, vagy éppen kiválaszthatjuk egy listából, hogy melyik zeneszámot szeretnénk hallani az adott szobában. Sőt, kialakíthatunk vele egy multi-room rendszert is. A kijelzőn pedig megjeleníthetjük, hogy éppen melyik előadó számát halljuk. Ezekből talán látszik, hogy ezek a készülékek nem „buta” nyomógombok, hanem igen rugalmasan programozható kezelőelemek. Nem ritka az sem, hogy a százat is meghaladja az egyes beállítható paraméterek száma. A 7.ábrán látható készülék esetében ez a szám 180.
Tehát a lehetőség adott. Éljünk vele. Válasszunk mindig olyan kezelőelemeket, melyek az adott feladatra a legalkalmasabbak és a megrendelőnek is a legjobban tetszenek.
