A villamosság veszedelmei
2026/4. lapszám | VL online | 60 |
A villanyszerelők mindennapi munkavégzésének állandó kisérője az elektromos áram, éppen ezért hasznos, ha tisztában vagyunk az élettani hatásaival. A villamos áramütés hatása alapvetően az áramerősségtől, a behatás időtartamtól, a testimpedanciától és az áramnak a testen belüli útjától függ. Ezen felül azonban számos más tényező is befolyásolja, például a feszültség és a frekvencia, de olyan faktorok is, amire kevésbé gondolnánk, mint az áramütést szenvedett személy neme, életkora vagy testsúlya.
Az elektromos áram emberre gyakorolt hatásait a Villanyszerelők Lapja hasábjain korábban már tárgyaltuk, hogy most ismét terítékre kerül a téma, azt egy szerkesztőségbe eljutott korabeli kiadvány indokolja. Úgy gondoljuk, hogy a Jó Egészség című lap 1910. január 1-jén megjelent számában olvasható, a villamosság veszedelmei című írás van annyira érdekes és tartalmas – akár csak a nyelvezetét tekintve is –, hogy szöveghűen megidézzük. Íme.
„Villamos erőre berendezett vasútvonalak, a táviró és a távbeszélő hálózat s általában a villamos művek rohamos szaporodása hazánkszerte állandóan növeli a villamos áram által okozott balesetek számát. Minél nagyobb egy-egy áram feszültsége, kétségtelenül annál nagyobb lesz a várható veszedelem is: mindamellett, a baleset-statisztikai adatok szerint, egymástól eltérő áramerősségek is, egyaránt halálos kimenetelű veszedelmek előidézőiként szerepeltek. Volt rá eset, hogy 300 volt erős áram nem járt végzetes kimenetellel, míg más esetben már az 50 volt erős áram is halált okozott. Klinikai de főként az állatvilágon észlelt kísérletek egész sorozata szól a mellett, hogy az áram feszültségén s az áramerőn kívül egyéb tényezők is közrehatnak mint olyanok, amelyek a villamos áram által okozott baleseteket súlyosbítják s igy az áramerő mellett azok is hozzájárulnak a veszedelem fokozásához. Az áram mellett veszedelmet okozó egyéb tényezők sorában első helyen áll az időtartam, amelynek lefolyása alatt a veszedelem által sújtott egyén az áram erejének ki van szolgáltatva. Minél hosszabb időn át van valaki az áramerő veszedelmének kitéve, annál súlyosabb erővel érzi annak hatását. Az egyének eltérő szervezete mellett az ellentálló képesség is különböző fokú. Ehhez az individualitáshoz képest egyik egyénnek elegendő az, ha csupán pár másodpercnyi időtartamon át van az áram hatásának kiszolgáltatva, hogy máris halálos kimenetelű baleset áldozatává legyen, míg a másiknál több elsőpercznyi időtartamú áramerő sem okoz nagyobb veszedelmet.
Az áram erejének hatását esetenként csökkenti az a ruházat is, amely anyagánál fogva kisebb-nagyobb mértékben elszigetelő réteget is alkothat, de csökkentheti a veszedelem erejét a talaj minősége, a padozat, a kő vagy egyéb úttest-burkolat mineműsége is, amelyen a veszély pillanatában időzünk. Jelentékeny befolyással van a villamos erővel sújtott egyénre az áram iránya és kiterjeszkedése is. Az áram a mellett, hogy a test külső felületét érinti, egyben a testen is áthatol, hiszen a villamos kivégzések jogosultságát is épen arra a körülményre alapították, hogy az áram hatalmas ereje az egész testet átjárja.
Az áramerő hatására kétségtelen befolyással van az áram által sújtott egyén testi szervezete, egészségi állapota is. Az erőteljes, egészséges szervezet a villlamos áram erejével szemben ellentállóbb, mint egy, esetleg betegségek következtében elerőtlenedett gyönge test. E mellett egy és ugyanazon egészséges, sőt beteg szervezet is, szerfölött különböző ellentállóképességgel felruházott, vagyis fiziológiailag minden egyes individuum másként reagál az áramra.
A villamos áram által az emberen okozott veszedelmek tünetei részint helyiek, részint pedig általánosak. A helyi tünetek leggyakoribb jelenségei az égési sebek s általában a bőrfelület elváltozásai. Ez utóbbiak a villamos áram sajátszerű behatása következtében különleges jellegűek s igy gyógykezelésük s a gyógyfolyamat is teljesen speczifikus.
A villamosság erejétől sújtott egyénen az általános tünetek többféle egymástól eltérő alakban jelentkeznek, mégis leggyakrabban az agy, a szív és a tüdők tevékenysége mutat kisebb-nagyobb fokú elváltozást. Éppen ezért a halál közvetlen előidéző okát a villamosság ereje által okozott elhalálozások eseteiben vajmi nehéz bizonyos általános schéma szerint megállapítani. A villamosság által okozott bal- és illetőleg haláleseteket tanulmányok tárgyává tett tudósok körében is e tekintetben eltérő véleményeket találunk. Az egyik az izom és idegrendszer súlyos rázkódtatásának, a másik az idegrendszer érzékenysége megszűntének, a harmadik a megfulladásnak stb. tulajdonítja a halál bekövetkeztét.
Legközelebbről bennünket mindenesetre az a kérdés érdekel, azért, hogy minő úton-módon védekezhetünk a villamos áram veszedelmével szemben, már akár előzetes óvintézkedésekről, akár pedig a beállott baleset következményeinek elhárításáról legyen is szó. Az óvintézkedések előzetes formáinak betartása a villamos erővel dolgozó vállalatok szakközegeinek feladatát képezi. Mindott, ahol az áram kellő elszigeteléséről megfelelően gondoskodnak, a közönség saját vigyázatlanságának tulajdonítja azt, ha esetenként veszedelmek érik.
Másként áll a dolog ott, ahol arról van szó, hogy az áram ereje által sújtott egyén helyzetén minő uton-módon és eszközökkel segíthetünk gyorsan és eredményesen. Mindenekelőtt a balesettől sújtott egyént a veszedelmet okozó áramkörből tüstént el kell távolítani. Az, aki a mentő aktust végzi, maga is gondosan ügyeljen arra, hogy kellően elszigetelten közeledjen az áramkörben levő egyénhez. Az áramkör veszedelméből kiragadott egyénen elsőbben is a mesterséges légzés miveletét szokták alkalmazni. 16–18 légzés perczenként eleinte tökéletesen elegendő.
A most vázolt mentési műveleteket rögtöni segélynyújtásként bármelyik laikus is elvégezheti, ámde haladéktalanul intézkedni kell egyben arról is, hogy a szakavatott orvosi segítség mielőbb kéznél legyen. Az orvos belátásához és a szükséghez képest alkalmazni fogja aztán mindazt, amit a tudomány manapság ily esetekben mint legczélszerűbbeket megállapít.
Ilyenekként szerepelnek egyebek közt: a bőraláfecskendezés, a lumbálpunkció, sőt az érvágás is. Volt rá eset, hogy egy-egy újabb áram alkalmazása is eredménnyel járt. Hogy az elősorolt módszerek közül melyiket, vagy egyéb eljárást kell-e alkalmazni, az tisztán az előhívott orvos feladata, annyival is inkább, mert eredményes életrekeltés eseteiben is akárhányszor az áram által sújtott egyén súlyosabb természetű olyan betegségekbe esett, amelyek az orvosi gyógykezelés igénybevételét amúgy is mellőzhetlenné teszik.
A villamos áram erejétől sújtott egyénnél súlyosan szomorú következményekként szerepelnek esetenként a végzetes kimenetelű lelki bajok is. Az orvosi segítség igénybevételének mellőzésével tehát ugyancsak súlyos mulasztást követnénk el. Budapest fő- és székvárosában, ahol az Önkéntes Mentőegyesület üdvös tevékenységével a villamos áramtól sújtott egyének baleseteivel szemben is kellő szaktudással s általában kedvező eredménnyel tudta a mentés műveletét nem egyszer keresztülvinni, a figyelmeztető, intő és óvó szózat inkább csak azoknak szólhat, akik eléggé meggondolatlanok ahhoz, hogy szándékosan a veszedelmes áramkör közelébe kerüljenek.
A villamos erőre berendezett vállalatok, kivált a távíró és távbeszélő ma már az ország legtávolabb eső vidékein is elterjedtek, ám a tájékozatlanabb közönséget óvó és intő feliratok száma még mindig elégtelen ahhoz, hogy a baleseteknek egyszer és mindenkorra elejét vegye. Ha a nagyközönség talán kisebb-nagyobb fokú tájékozatlanságánál fogva hibázik is ebben, úgy az iskola és a nép legszélesebb rétegeinek megfelelő kioktatása és felvilágosítása volna hivatott e téren a kellő útbaigazításokat megadni.”
