Villanyszerelők Lapja

A vasúti kocsik elektromos hálózata

2017. november 10. | Lantos Tivadar |  3522 | |

A vasúti kocsik elektromos hálózata

A vasúti kocsik ma már elképzelhetetlenek hálózati csatlakozóaljzatok nélkül, hiszen teljesen hétköznapi igény, hogy az utasok menet közben is tölteni tudják telefonjaikat és a különböző elektronikai készülékeiket, azonban nem volt ez mindig így. Cikkünkben áttekintjük a mai elektromos hálózati rendszerek kialakulását egy vasúti személyszállító kocsi esetén.

Az étkezőkocsik

Az étkezőkocsik már a gőzmozdonyok idejében is igényelték a tiszta villamos energiát, mert a főzéshez szükséges szén nem kedvezett a higiéniának, és a hűtéshez szükséges jég folyamatos biztosítása is jelentős munkát és szervezést jelentett a vasúti személyzetnek. A tekintélyes beépített teljesítmény miatt az áramot – transzformátoron keresztül – a mozdony fűtési fővezetéke szolgáltatta. Viszont készültek olyan étkezőkocsik is, amelyek hosszabb, mozdony nélküli, állomási tartózkodásra alkalmasak voltak, ezekre saját áramszedőt, illetve nagyfeszültségű transzformátort szereltek. A kb. 40 kW teljesítmény miatt szóba sem kerülhetett akkumulátoros táplálás. Viszont a konyhai környezet és a nagyszámú fogyasztó miatt a hálózat már nem „IT” volt, hanem TN-S. Már az 1950-es években a legmodernebb étkezőkocsikat a következő berendezésekkel látták el: 4 főzőlapos, 2 sütős tűzhely, 600 palackos italhűtő, 70 l-es vízmelegítő, ételmelegítő, tányérmelegítő, kávéfőző, kenyérpirító. A mai napig megállja a helyét az az általános szabály, hogy egy ülőhelyes kocsi beépített fogyasztói teljesítménye 35–45 kW, egy étkezőkocsié pedig kb. 80 kW.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés