Szigetelt vezetékek keresztmetszet-csökkenésének problémái
2016/3. lapszám | Horváth Zoltán | 10 951 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A villamos vezetékek feladata többféle: egyszerű jelátvitel az automatikai áramköröknél, vezérlési és szabályozási funkciók, valamint energia átvitele. Ez utóbbiaknál a fogyasztók teljesítményéhez méretezett vezetékeket kell használni. Mindkét fajta vezetéknél a gyakorlatban a hajlékony, rézerekből álló szigetelt vezetékek különböző típusai terjedtek el a kapcsolószekrénynél.
Cikkemet tisztelettel ajánlom Nádassy László emlékére, akinek szakmai segítségére, tanácsaira az elmúlt évtizedekben mindig számíthattam.
Általában a 230 V AC vezérlőfeszültségnél, illetve a törpefeszültségű gyengeáramú körökben a H05V-K (300/500 V), míg az erősáramúaknál a H07V-K (450/750 V) típusjelű, a köznapi nyelvben MKh-nak nevezett egyszeresen szigetelt vezetékeket használjuk.
Nagyon fontos, hogy a beépített vezetékek melegedését bizonyos korlátok között tartsuk. A normál környezeti hőmérséklethez képest mindig van melegedés, hiszen a vezetőkben áram folyik. Azonban akkor is van melegedés, ha a vezetékkötés nem megfelelő, ilyenkor az átmeneti ellenállás megnövekedése miatt nemkívánt mértékben növekszik meg kapcsolószekrényen belül levő vezetékek és a villamos készülékek hőmérséklete. A helyzet tovább bonyolódik amiatt, hogy a perforált műanyag csatornában több különféle áramot vivő vezeték fut párhuzamosan. Ezek természetesen egymást is melegíteni fogják. A PVC szigetelésű vezetékek megengedett maximális üzemi hőmérséklete +70 °C lehet. A kapcsolószekrény-gyártóknak jelenleg az MSZ EN 61439 szabványsorozat előírásai szerint kell a terméket elkészíteni és annak megfelelőségét bizonyítani. Új elemként jelent meg e szabványban a melegedés vizsgálata, ami a tervező számára egy előzetes, számítással történő méretezést, a gyártónak pedig ennek ellenőrzését írja elő.
Minden ilyen számítás azon alapul, hogy a vezető keresztmetszete a névleges értékű. De mi a helyzet akkor, ha ez a valóságban kisebb? A műszaki gyakorlatban az eltérést „tűrés” értékekkel adhatjuk meg, ami pl. egy +/– előjelű %-os adat lehet. Ha a villanyszerelő egy 1,5 mm2 keresztmetszetű vezetéket használ, akkor ez vajon mennyire térhet el, hogy számára ne okozzon problémát? Gondolhatnánk, hogy akkor még „jó”, ha az pl. 1,5 mm2 +2/–5% értékű, de legalábbis negatív irányban az eltérés ne haladja meg az 5%-ot. Ezt az értéket most a példa kedvéért, önkényesen határoztam meg a magam műszaki logikája alapján, ugyanis a villamos szabványokban jelenleg ilyen követelményt a szabványalkotók nem fogalmaztak meg a gyártók számára.
Miután a sodrott vezetékek keresztmetszete kör alakú, annak értéke a d2π/4 képlettel számítható. A kisebb keresztmetszet kisebb átmérőt is jelent, ami a kötőelemeink egyik legfontosabb jellemzője. A sodrott vezetékeknél célszerűen érvéghüvelyeket, sarukat használunk a kötéseknél. Vannak rugós típusú vezetékkapcsok is, ahol nem szükséges érvéghüvelyt használni, azonban a kötések túlnyomó többségénél alkalmazni kell az említett elemek valamelyikét. Mi a helyzet akkor, ha a kötőelemgyártók továbbra is a névleges keresztmetszetet alapul véve gyártják az érvéghüvelyeket, sarukat, a vezetéket készítő kábelgyárak viszont a rájuk vonatkozó termékszabványt betartva Ohm/km ellenállásérték szerint vizsgálják a termékük megfelelőségét?
A cikk még 14 160 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.