Épületvillamosság

Trendek a magyarországi háztartások villamosenergia-fogyasztásában

2015/11. lapszám | Jászay Tamás Nieberl Norbert |  5410 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A háztartási szektor villamosenergia-felhasználása adja a magyarországi áramigény körülbelül egyharmadát, így annak változása komoly hatással van a villamosenergia-rendszer szereplőire. Az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott a háztartások fogyasztási szerkezete, és ez a trend várhatóan tovább folytatódik.

Az izzólámpákat kiváltották az energiatakarékos fénycsövek, de már megjelentek a LED-es világítási megoldások is, csökkentve a világítás energiaigényét. Széles körben teret nyert a számítástechnika, ma már egy átlagos háztartásban több computer is üzemel. A csöves tévéket felváltották a lapos képernyők, és Szaratov hűtőszekrényekből is egyre kevesebb üzemel. Ugyanakkor set-top-boxok, modemek, routerek és tápegységek sora lepte el a háztartásokat, amelyek – általában – a nap 24 órájában működnek.

Jelen elemzés azt kívánja feltárni, hogy miképpen befolyásolják az energiafelhasználás mértékét és menetrendjét a magyar háztartásokban ezek a változások, amelyekre az energiaipar szereplőinek fel kell készülni. Egyben ahhoz is ötletekkel kívánunk szolgálni, hogy mely berendezések természetes cseréjét kell megfelelő állami ösztönzőkkel felgyorsítani, elvégezve ezzel egyik házi feladatunkat a globális klímavédelem területén.

1. A háztartási szektor energiafogyasztása

A magyarországi háztartások energiafogyasztásának szerkezete a KSH és az MEKH statisztikai adatai, illetve egyéb adatbázisok, tanulmányok alapján viszonylag jól felmérhető. 2013-ban a KSH adatai szerint 10,6 TWh villamos energiát szolgáltattak körülbelül 4,3 millió háztartás részére, ami azt jelenti, hogy egy átlagos háztartás mintegy 2500 kWh energiát fogyasztott egy év alatt. Elemzésünk során a háztartásokat az ott élők száma szerint csoportosítottuk, és ezen csoportok fogyasztását vizsgáltuk berendezések szerint lebontva. 2011-ben a háztartások 32%-a egy fős, 29%-a két fős, 19%-a három fős, 13%-a négy fős, 7%-a pedig öt vagy több fős volt, tehát a háztartások majdnem kétharmada egy, illetve két főből állt. Egyértelmű trend a háztartások létszámának csökkenése, ami ugyancsak befolyásolja az összes háztartási energiaigényt. A különböző létszámú háztartások éves villamosenergia-fogyasztását az 1. táblázat tartalmazza.

A háztartási csoportok éves energiafelhasználását különböző berendezések éves fogyasztása és azok megléte alapján határoztuk meg. A berendezések éves fogyasztását megszorozva az adott csoportba tartozó háztartások számával és az azokban használt berendezések számarányával, megkapható a berendezések fogyasztása az adott szegmensben. A főbb berendezések tulajdonlási arányait Magyarországon az 1. ábra mutatja.

A különböző csoportokra kapott eredményeket összegezve, a magyarországi háztartási szektor villamosenergia-fogyasztásának megoszlását a 2. ábra mutatja. Látható, hogy a legfőbb fogyasztók a modellben a hűtők (16%), a világítás (12%), a villanybojlerek (9%), az éjszakai áramról működő villanybojlerek (11%) és a fagyasztók (10%). A készenléti (standby) kategória (9%) az összes berendezés készenléti üzemmódban történő fogyasztását tartalmazza. Az egyéb kategória minden olyan nem részletezett berendezést tartalmaz, amelyek fogyasztása az összes felhasználás 7%-a.

2. Elterjedtségi trendek

Az alapmodell felépítése lehetővé tette, hogy a jövőben várható fogyasztást a különböző berendezések jövőbeni elterjedése és energiahatékonyság-növekedése alapján vizsgáljuk. Nemcsak új nagyfogyasztók terjednek majd el a jövőben, de az eddig a modellben szereplő berendezések elterjedtségének változása is valószínűsíthető. Mind a múltbéli, mind pedig más, fejlettebb országokban megfigyelhető trendek is erre engednek következtetni. A külföldi folyamatokat ugyanakkor kellő körültekintéssel lehet csak figyelembe venni, hiszen például Norvégiában kiemelkedően magas az elektromos fűtés elterjedtsége, ami annak köszönhető, hogy az ország villamosenergia-igényének több mint 90%-át vízerőművek termelik. Norvégiában így olcsóbb villamos energiával fűteni, ez azonban Magyarországra egyáltalán nem igaz. A hőszivattyúk elterjedésére viszont így is számítani lehet hazánkban, mint ahogy más európai országokban is. Az EHPA adatai alapján 2009 és 2013 között átlagosan évi 16%-kal nőtt a hőszivattyúk állománya Európában. Az elő-rejelzések során Magyarország esetében is évi 16%-os állománynövekedéssel számoltunk.

A hűtők és a mosógépek Európa legtöbb országában már szinte minden háztartásban jelen vannak, ezek tulajdonlási arányában nem várható jelentős növekedés. A mosogatógépek száma a magyar háztartásokban viszont jóval alacsonyabb, mint Európa fejlett országaiban. A magyar háztartások 17%-ában van mosogatógép, Európában ez az arány 50-60%, itt tehát jelentős növekedés várható a következő években. Az elektromos tűzhelyek, sütők esetében szintén növekedéssel számolhatunk, hiszen jelenleg alacsony, 20% alatti a jelenlétük, az újonnan épített konyhákban pedig már ezek jellemzők. A konyhai bútorzatba beépített sütők 96%-a elektromos sütő Európában. Fontos szempont lehet az is, hogy a modern, indukciós főzőlapok az eddigieknél sokkal jobb hatásfokúak.

Villanybojlerek esetében az intelligens energiafelhasználás szempontjai az éjszakai áramról működő bojlerek szélesebb körű elterjedését kívánják, így mi is ezek számának növekedését feltételeztük a nappali áramról működő bojlerek kárára. Figyelembe kell venni azt is, hogy a hőszivattyúk alkalmasak használati meleg víz előállítására is, így azok elterjedése esetén a villanybojlerek szerepe némileg csökkenhet.

A légkondicionálás piaca Európában még mindig viszonylag fiatal, azonban folyamatosan bővül. Bár az európai háztartásokban már több mint 25 millió egység üzemel, az állomány még messze van a telítettségi szinttől. A legtöbb légkondicionáló berendezés természetesen a déli, mediterrán éghajlatú országokban van, 2005-ben az új légkondicionálók 37%-át Spanyolországban adták el. Magyarországon a légkondicionálók elterjedtsége 8%, ami európai viszonylatban alacsonynak számít. A televíziók állománya folyamatosan cserélődik. Az alapmodell megkülönböztet hagyományos (katódsugárcsöves), LCD, illetve plazma TV-t annak érdekében, hogy ezt a változást is követni lehessen. A hagyományos televíziók állománya folyamatosan csökken, mivel elromlanak, vagy egyszerűen lecserélik őket az új típusok valamelyikére. A plazma TV-k magas fogyasztása miatt várhatóan az LCD TV-k fognak jobban elterjedni.

A külföldi irodalom szerint a következő években a szórakoztató elektronikai eszközök térhódítása lesz a legjelentősebb, amit alátámaszt a tény, hogy az információ- és kommunikáció-technológia világszerte az egyik leggyorsabban növekvő végfelhasználói csoport. Ezt a modellben leginkább a számítógép (multimédia) kategóriánál lehet figyelembe venni. Ennek megfelelően ebben a kategóriában is jelentős növekedést feltételeztünk, annak ellenére, hogy az asztali számítógépek egyre kevésbé jellemzők. Helyettük azonban elterjednek a laptopok, táblagépek, okos telefonok és egyéb elektronikai eszközök.

A hőszivattyúk mellett a kiegészítő elektromos fűtés kismértékű növekedésével számoltunk, mert a korszerű elektromos fűtőpanelek, fűtőtestek kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, és nagyon egyszerű megoldást jelentenek.

Az eddigieken túl a jövőben egy új nagyfogyasztói csoportra számíthatunk az elektromos autók megjelenésével. Jelenleg az elektromos autók száma Magyarországon igen alacsony, és az ELMŰ számításai szerint egy elektromos autó évi 1750 kWh-val növelheti a háztartás fogyasztását. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztása majdnem a duplájára nő az akkumulátor töltése által. Az ELMŰ stratégiai becslései szerint 2023-ra Magyarországon 21 000 elektromos autó lehet forgalomban. Ez – átlagos használat mellett – körülbelül 36 GWh éves energiaigényt jelentene, amely ugyanakkor még mindig nagyon alacsony a háztartási szektor fogyasztásához mérten. (Folytatjuk!)

BojlerEnergiahatékonyságEnergiamenedzsment

Kapcsolódó

---