Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Áttekintő táblázat alapján

Az IP dómkamerákról

2015/7-8. lapszám | Szűcs Attila |  3488 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A VL májusi számában a csőkamerákat vettünk górcső alá, most a dóm- kamerák következnek, amelyek műszaki paramétereiről – bizonyos tekintetben – pontosan ugyanazok mondhatók el, hiszen technológiai szempontból például az autofókusz jelenléte vagy hiánya ugyanolyan fontos kérdés mindkét termékkör esetében, így a már tárgyalt részletekre nem fogunk most kitérni, érdemes az előző cikket áttekinteni, azonban a dómkamerákra vonatkozó kiegészítésekkel az alábbiakban élnénk.

 3. ábra: Az IR tartomány szivárgása

IR

Dómkamerák esetében nem kedvelem a beépített IR-t, de ma mégis egy népszerű terület, így érdemes más aspektusból is megvizsgálni a kérdést. A kialakítást tekintve a gyártók preferálják a dómon belül elhelyezett IR LED-eket, ám ezek a nem megfelelő elhatároló anyag miatt bizonyos esetekben IR-szivárgást váltanak ki. Ne gondoljuk, hogy ez csak az olcsó termékek sajátossága, prémium gyártó esetében is találkoztam már olyan megoldással, ami vagy azonnal, vagy az idő múlásával elkezdte átereszteni az IR tartományt. Ez minden esetben csak este látható, mikor az IR szűrőt a kamera már elmozgatta a szenzor elől, nagyjából a 3. ábrán látható eredményt okozva. Ugyancsak fontos tudni, hogy a szivárgás idővel magától is bekövetkezhet. Sok esetben a határológyűrű szivacsos anyagú, amely az UV-sugárzásnak és a direkt napfénynek köszönhetően (különösen a nagy hőingadozású, évszakok közötti, átmeneti időszakokban) könnyen deformálódik, ezzel rövid idő alatt ugyanazt az eredményt produkálja, amit a 3. ábrán láthatunk. A legszerencsésebb az olyan, többszörös gumigyűrűs megoldásokat keresni, ahol nem egyetlen felület érintkezik a dómmal, hanem több, egymással koncentrikus gyűrűvel; ezeknél sokkal kisebb az esélye annak, hogy bekövetkezzen a nem kívánt jelenség.

4. ábra Dómkamera esetén is problémát jelentenek a karcolások, hiszen rontják a bura optikai tisztaságát

Itt kitérnék egy nagyon fontos karbantartási problémára, mégpedig a dómok tisztítására. Normál dómkamera esetén is problémát jelentenek a karcolások, hiszen rontják a bura optikai tisztaságát, ráadásul IR esetében a határológyűrű mindkét oldalára áthúzódóak, tehát ugyanúgy bevezetik az IR-t este, mint a nem megfelelő elhatárolás, ezzel drasztikus képminőségromlást eredményezve (4. ábra). Részemről a leginkább bevált módszer – bár időigényes –, a burák folyó víz alatt történő öblítése, utána jöhet a tisztítószer és a mikroszálas törlőkendő. Ipari környezetben, ahol a szálló porban esetleg érc vagy egyéb, plexivel szemben agresszív részecskék találhatók, a folyóvizes öblítés elengedhetetlen.

A WDR-rel rendelkező és WDR nélküli kamera képe beltérenOptika

Egy dómkamera esetében az optika nem csak és kizárólag a lencserendszerre korlátozódik. Mivel a lencse és a külvilág útjában van maga a bura is, így a képalkotásban részt vesz. Nem egy prémiumgyártó gyakori hibája, hogy a bura nem tökéletes gömb, így felhelyezve a látótérben fénytörés, képtorzulás látható. Alacsony árfekvésű termékek esetében viszont kimondottan gyakori jelenség. Sokszor a bura oly módon van kialakítva, hogy anélkül nem is tudjuk kiaknázni a tökéletes képélességet. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy a beállításokat csakis úgy végezzük el, hogy a bura a kamerán van.

Az optika legfontosabb paraméterei:

• milyen felbontásra készültek (megapixeles objektívek),
• zoomátfogás, amely megmutatja, milyen nagyításra képesek,
• rekeszérték (f érték, a lencse fényáteresztő képessége), minél kisebb a szám, annál jobb,
• remote zoom, a zoomérték módosítását teszi lehetővé távoli kapcsolaton keresztül.

WDR

Dómkamerák már sokkal inkább használatosak beltérben, mint a csőkamerák, így WDR alkalmazása szinte elengedhetetlen, amikor bejáratokkal nézünk szembe. Ügyeljünk arra is, ha esetleg nem üvegfelületek, hanem ajtók, falak határolják a látóteret, akkor is lehetnek olyan napszakok (épület tájolását megfigyelve meghatározható), amikor a nap (fényforrás, tükröződés) a belépő mögött van. Ilyenkor a WDR nélküli kamerák képminősége nem kielégítő (1-2. ábra).

Dómkamerák kültéren

Bármennyire is egyszerűnek tűnik, a gyártók többször elkövették már azt a hibát, hogy a kamerák kialakításakor nem figyeltek a megfelelő csapadékelvezetésre. Jellemzően kétféle hiba a leggyakoribb, az egyik az, hogy a csapadék a kamera tetejéről végigfolyik a kamera oldalán, majd a burán, ezzel jelentősen rontva a képminőségen. A másik probléma már korántsem ilyen egyszerű: olykor valamilyen módon a kamerába bekerül a csapadék, majd a bura összegyűjti, és ha a folyadék szintje eléri a kamerát, akkor várható, hogy tönkreteszi azt. Bizonyos esetekben ez nem is annyira a gyártó hibája, mintsem a helytelen szereléstechnikáé (például amikor a csapadékot a kábel vezeti be a kamera belsejébe).

Tápfeszültség

AC, illetve DC tápellátások megjelölései egyértelműek, azonban PoE (Power over Ethernet) esetén szükséges ügyelnünk arra, hogy milyen osztályú PoE tápellátást igényel az eszköz. Ugyancsak fontos, hogy ha 8 PoE kameránk van, akkor a 8 portos switchnek/tápfeladónak minden csatornán tudnia kell azt az osztályt, amit a kameránk megkövetel. Kültéri szerelés esetén tartsuk szem előtt, hogy a teljesítmény téli fűtött és nyári hűtött időszakokban eltérő, ennek megfelelően válasszunk tápot.

Milyen problémákat okoznak ezek a fejlett rendszerek?

A kontrasztfelületnek minden napszakban és fényviszony között stabilnak kell lennie. Beláthatjuk, hogy ez nagyon nehéz, hiszen nem tudunk minden évszak minden körülményéhez ideális helyzetet teremteni. Tipikus probléma ez az utak, kereszteződések megfigyelésénél, ahol a kamera középpontja sokszor a szürke aszfaltot figyeli. Ha körültekintők vagyunk, biztosan tudunk olyan módon képet komponálni, ahol egy padka, oszlop, tábla széle is áthalad a középponton, vagy megközelíti azt. Csak így kerülhető el, hogy a kép defókuszált legyen az automata módokban.

Beépített analitika

Ez nem más, mint egy szolgáltatás, amellyel lehetőségünk van a kamera „intelligenciáját” használni, hogy riasztásokat adjunk egy adott cselekményre, illetve segíteni az őrszolgálat munkáját. Analitikák esetében érdemes odafigyelni arra, hogy egyes gyártók díjmentesen adják a szolgáltatást, míg más gyártók ezért licenszdíjat kérnek.

A kamerákban futó képanalitika sosem a teljes pixelszámon történik, így egy 3-5 megapixe- les kamera esetében sem a teljes pixelszámon történő változásokat észleli a rendszer, mert ilyen számítási kapacitással a kamerák fogyasztását és hőmérsékletét, valamint gyártási költségeit nehéz lenne alacsonyan tartani. A jelenleg kereskedelemben kapható legjobb analitikák is jellemzően maximum 640x480-as felbontású „hálót” húznak a képre, és ott rendezik a mozgó pixeleket csoportba.

Egy jó analitika esetében a legkisebb pixelcsoport 6-9 pixel. Ezeket az adatokat a gyártók ritkán teszik publikussá, de ha biztosra akarunk menni, tudjuk meg, hogy az adott termék analitikai szempontból milyen paraméterekkel rendelkezik. Ugyanis minél jobb a felbontás, annál érzékenyebb az analitika, ugyanez igaz a pixelcsoportokra is, csak ott a minél kisebbre kell törekedni.

Fontos, hogy az analitika képes legyen perspektívát képezni a 2D képen, mivel ennek függvénye, hogy tudjunk méretosztályozást végezni. Ez abban az esetben lehet lényeges, hogy ha nem szeretnénk egy nyúl vagy kutya megfigyelt területen való áthaladásáról értesítést kapni, de egy ember vagy autó mozgásáról riasztást kérnénk. Ennek alapja a perspektívaképzés a 2D felületen, ami egy ugyancsak bonyolult belső számítási folyamat végeredményeként pontosan meg tudja határozni, hogy az elhaladó objektumcsoportok hova tartoznak.

 

autofókusz

Dómkamerák esetében az autofókusz különösen fontos. Bizonyos esetekben a kamera burája aktívan részt vesz a képalkotásban, ilyenkor csak külső fókuszálás jöhet szóba, vagy autofókusz. Azonban a fókuszálás problémákba ütközik akkor, ha a burán szennyeződés tapasztalható, ilyenkor a kamerán vagy az autofókusz funkciót kapcsoljuk ki, vagy tegyük át manuális módba. Itt hívnám fel a figyelmet a kamerákban található AF működésére és annak követelményeire. Hajlamos azt gondolni az ember, hogy egy AF-támogatott kamera minden körülmények között tökéletes képet ad. Ez egy jó AF esetében nagyrészt igaz, ha figyelünk a követelményekre. Ehhez azonban tudnunk kell, hogyan működnek. A CCTV kamerákban található fókuszrendszer ún. kontrasztérzékeléses, ebből kifolyólag a kamera látómezejének közepén, ahol jellemzően a kontrasztot méri, kell valamilyen kontrasztos tárgy. Rengetegszer találkoztam olyan problémával, hogy a kamera fókusza elmászott, vagy nem volt képes beállni, mert erre nem figyeltek. De lépjünk kicsit hátrébb, és nézzük meg, hogy milyen szolgáltatásokkal találkozhatunk a fókuszt tekintve. 1. Extra szolgáltatás nélküli
Ebben az esetben a kamera képes „parancsra” fókuszálni, utána a fókusza beáll, és újraindításkor fogja esetleg újrafókuszálni a képet, vagy újraindítást követően is csak utasításra. 2.Hőmérsékletkompenzált fókusz
A külső hőmérséklet változásával a lencsék és a bura törésmutatója megváltozik, ezáltal a korábban fókuszban lévő képek homályossá válnak. Ezt régen, az analóg időkben is tapasztalhattuk. A korrekt karbantartó ezért félévente fókuszt állított a kamerákon, a következő félévre. Az IP kamerák elterjedésével a felbontások növekednek, emiatt a fókusz kritikussá vált, már nagyon kis hőmérsékletváltozás is fókuszhibát eredményez, ezért például bizonyos gyártók kamerái 5 °C változás esetén a fókuszt újraállítják. 3. Day/night fókusz
A kamra éjszakai/nappali üzemmódja közti váltáskor is érdemes fókuszálást végezni, mivel a lencse rekeszértéke jelentősen befolyásolja a mélységélességet. Este jóval szűkebb tartományban dolgozik a kamera, ezért jó, ha a megváltozott körülményekre is fókuszt állítunk.