Áttekintő táblázat alapjánEszközeink
A mozgásérzékelőkről
2014/5. lapszám | Nagy Ferenc | 4655 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az áttekintő táblázatot kísérő cikkünkben szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni, amelyek segítenek a célra leginkább megfelelő mozgásérzékelő kiválasztásában.
A kültéri érzékelőknél nagyon fontos szempont készülék elforgathatósága, hogy könynyen beállítható legyen a megfigyelt terület. Ezért ezek az érzékelők szinte kivétel nélkül falon kívüli kivitelben készülnek.
További fontos jellemző a védettség, kültéri használatra általában elegendő az IP44 vagy porosabb (ipari) területeken az IP54 védettség.
A külső térben alkalmazott érzékelők fokozottan ki vannak téve UV-sugárzásnak, ami a nem rezisztens lencséket besárgíthatja, melyeknek ezáltal áteresztőképességük csökken, ezzel mintegy érzéketlenebbé válnak, beszűkül az érzékelési tartományuk. A polikarbonát lencsék alkalmazása nagymértében kiküszöböli ezt a meghibásodást, mely által a készülék élettartama növekszik. Amennyiben a burkolat is UV-álló anyagból készül, az idővel nem sárgul be, ami esztétikailag is jobb készüléket eredményez.
A kiválasztás legfontosabb elemei: Érzékelési tartomány, látószög
A gyártók a mozgás irányához viszonyítva több érzékelési területet definiálnak:
- 1. megközelítés: mozgás az érzékelő felé,
- 2.áthaladás: mozgás az érzékelőre merőlegesen, legnagyobb érzékelési terület,
- 3. alábújás-védelem: nincs holttér az érzkelő alatt.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kiválasztás során tisztában kell lennünk a felszerelés helyével, így ennek ismeretében már tudjuk, melyik érzékelési területet kell figyelembe vennünk. A biztos működéshez 15-20%-kal nagyobb érzékelési távolsággal rendelkező típust érdemes választani. Amennyiben a gyártó csak egy adatot ad meg, úgy azt az áthaladási tartománynak kell tekinteni, és megközelítésre annak csak az 55-60%-át szabad figyelembe venni.
Kapcsolási teljesítmény
A gyártók által megadott adatok jellemzően az AC1-es üzemmódra vonatkoznak. Ameny-nyiben a terhelés erősen induktív vagy kapacitív, a kapcsolható teljesítmény redukálódik, és kompenzáló tag alkalmazása is javasolt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az elektronikus előtétekkel rendelkező lámpatestek a bekapcsolás első 200 ms időtartamában nagyobb indítóáramot vesznek fel. Extrém esetben előfordulhat, hogy a névleges teljesítmény elegendő lenne a terhelés kapcsolására, azonban az indítóáram miatt csak kisebb teljesítmény kapcsolható. Érdemes ilyenkor a gyártó által definiált indítóáramra is méretezni. Kiválasztáskor érdemes 20-25%-os ráhagyással tervezni az érzékelőt.
Tisztában kell lenni azzal, hogy két egyformának látszó termék között minőségi különbségek lehetnek, és ténylegesen vannak is. A megfelelő összehasonlításhoz érdemes figyelembe venni, mely egyéb tulajdonságok vagy funkciók lehetnek fontosak az adott feladatra, és összességében milyen minőségű termékre van szükségünk.
A minőség
A minőséget két csoportba sorolható tényező határozza meg, egyrészről szubjektív, ide tartozik például a dizájn, másrészről a technikai jellemzők összessége.
A minőség megítélése azonban nagymértékben függ az érzékelő stabilitásától, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érzékelő akkor kapcsoljon, amikor a fényviszonyok azt megkívánják, és lehetőleg arra a mozgásra, ahol azt területileg beállítottuk. Bosszantó lehet, ha az érzékelő kapcsol akkor is, ha a nem figyelt területen történik mozgás, és nem kapcsol akkor sem, amikor már régen kellett volna.
Összességében elmondható, hogy a minőség egyenes arányban áll a termékre vállalt garancia hosszával, és persze látványosan összefügg annak árával is.
