Hova tűnt közel 1000 millió forint Győrben?
2013/9. lapszám | Fábián Attila | 4630 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Demonstrációt tartottak a győri székhelyű Raabvill Villanyszerelő Kft. károsult alvállalkozóinak képviselői augusztus 16-án Győrött a városháza előtt, mert a követeléskezelő szerint a közel 200 alvállalkozónak összesen 1 milliárd forinttal tartozik a társaság.A résztvevők forgalomlassító megmozdulásként autóikkal a győri városháza előtt sorakoztak fel. A demonstráció ideje alatt a követeléskezelő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, Szabó Bálint sajtótájékoztatót tartott, majd utána petíciót adtak át Borkai Zsolt győri polgármesternek, melyben arra kérték a politikust, hogy kezdeményezze a vonatkozó jogszabályok szigorítását, „a jogszabályi kiskapuk bezárását” az Országgyűlésben. Szabó a magyar körbetartozások iskolapéldájaként mutatja be az esetet.
Másodszor tüntettek
A villamosipari óriásnak a korábbi években több mint 10 milliárd forintos bevétele volt, de ez az összeg 2012-ben egy milliárdra apadt, és miután a vállalat kijelentette, hogy nem tud fizetni sem a beszállítóinak, sem alvállalkozóinak, májusban csődvédelmi eljárást kért maga ellen. A mostani már a második demonstráció volt ellenük, az első tüntetést az elkeseredett vállalkozók a Győri Ipari Parkba az Audi gyár elé szervezték, miután a Raabvill azt állította, hogy azért nem fizetett, mert ő sem kapta meg járandóságát a megrendelőktől. A tüntetés után az Audi jelezte, hogy minden hátralékát törlesztette a Raabvill felé, a vállalkozók ennek ellenére sem jutottak a pénzükhöz, így került sor a következő megmozdulásra augusztus közepén, melyen Szabó Bálint azt mondta a megjelenteknek, hogy a megrendelői kör egyértelműen cáfolja a Raabvill azon állítását, miszerint őt nem fizették ki a megrendelők.
Arányos kifizetés?
A tüntetésekkel párhuzamosan megkezdődtek a tárgyalások is, de eddig nem jutottak megegyezésre a felek, nyilatkozta lapunknak Szabó Bálint. Míg az első tárgyalás után a vállalat maximum egy százalékát fizette volna ki a tartozásainak, addig a második megbeszélésen már azt ajánlották fel a beszállítóknak és alvállalkozóknak, hogy tartozásokat arányosan rendeznék. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy azon károsultaknak, akiknek 500 ezer forintig bezárólag tartozik a cég az egész tartozás 40 százalékát, akiknek 500 ezer és egy millió forint között, azoknak a teljes összeg 10 százalékát, akiknek pedig 1 millió forint fölött tartozik a Raabvill, azoknak pedig semmit nem fizetnének. Az alvállalkozók ezt a lehetőséget elutasították és megtették a szükséges feljelentéseket a NAV Nyugat- Magyarországi kirendeltségének, így sikkasztás és csalás ügyében nyomoznak az illetékes hatóságok. A megkárosított alvállalkozók szinte mind épületvillamossággal foglalkozó cégek, kereskedők és beszállítók voltak, közöttük több nagynevű multinacionális cég is.
Gyanús előjelek
Balla Bálint a Borsod megyei Goodwill Elektric Kft. ügyvezetője a Villanyszerelők Lapjának elmondta, hogy őket 2012-ben kereste meg a Raabvill Kft. azzal, hogy az Audi G-55-ös csarnokának beruházásához keresnek villanyszerelő alvállalkozókat. A cég 2012 októberétől dolgozott a beruházáson, egészen 2013. február 28-ig, de a megállapodott összegből nem sokat látott, ahogy a többi beszállító és alvállalkozó sem.
Az ügyvezető szerint a közel négy hónapos munka alatt a borsod megyei cég minden kért munkát elvégzett, sőt pluszmunkákat is bevállaltak, hogy a beruházás sikeres legyen és hozzájussanak a pénzükhöz. Az ő munkájuk a csarnokvilágítás kiépítése, szerelése volt, számolt be Balla Bálint, aki hozzátette, hogy a beruházás sikere inkább múlt az alvállalkozók lelkiismeretességén, mint a Raabvill hozzáállásán.
Az ügyvezető utólag úgy látja, hogy több gyanús momentumra is fel kellett volna figyelnie. Ilyenek voltak a már az elejétől nyögvenyelősen induló tárgyalások a Raabvillel, majd a későn érkező és silány minőségű anyagellátás, illetve a kifizetések csúszása, elmaradása. Az is egy intő jel lehetett volna, mondta viccesen a villanyszerelő, hogy a szállásukat, melyet eredetileg a Raabvill biztosította volna részükre, nekik kellett kifizetniük, méghozzá készpénzben, mivel a szállásadó ragaszkodott hozzá, hogy ezt ne a megbízhatatlan Raabvill intézze.
A csarnok idei átadása ellenére a Goodwill Elektic az 5 millió forintjából mindeddig csupán 500 ezer forintot kapott. Az alvállalkozó több társával együtt ekkor került kapcsolatba a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjével Szabó Bálinttal, aki felajánlotta nekik, hogy ellátja a cégek jogi képviseletét. A villanyszerelő cég vezetőjének elmondása szerint a hiányzó pénz nem okoz napi működési problémákat, azóta is vállalnak munkákat, de a kiesett összeg komoly fejtörést okozott és átcsoportosítást kívánt a cégtől. Úgy gondolja, hogy a demonstráló alvállalkozók eléggé elszántak, hogy érvényesítsék jogos követeléseiket, így bizakodik a szerencsés végkimenetelben.
Pont annyit fizetek, hogy nehogy kiszállj
Molnár Ádám az ÚjEnergia-Vill Villamosipari Kft. ügyvezetője több alkalommal is dolgozott már a Raabvill Kft.-nek. Egy korábbi bábolnai villanyszerelési munkájuk során még fizetett nekik a cég, bár ahogy a cégvezető fogalmazott: „akkor is voltak gondok, de abban az akkori generálkivitelező is sáros volt.” Molnár cége szintén az Audi csarnokában végzett villanyszerelési munkákat 2012 őszétől az idei év márciusáig. Míg az első hónapokban rendesen érkeztek a nekik járó összegek, addig 2012 decemberétől változott a helyzet, az utalások megritkultak és a Raabvill kínosan ügyelt arra, hogy csak pont annyit „csepegtessen” az alvállalkozóknak, így Molnár cégének is, hogy azok maradjanak, és befejezzék a munkálatokat. Így a végére a vállalat nagyságrendileg 3 millió forintot kapott meg a nekik járó közel 10 millió forintos összegből.
Molnár Ádám szerint a hoppon maradt villanyszerelők nagy része az Audi munkálatok során nem kapta meg a járandóságát, de több alvállalkozónak tartozik a Raabvill más munkák kapcsán is - főleg beszállítóknak.
|
A TSzSz ilyenkor nem segít A nemrégiben megalakult Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz), mely a tartozások kérdését és gyors megoldását hivatott képviselni, ebben az esetben nem kapaszkodó és nem segítség az alvállalkozóknak. A szerv azért nem tud beavatkozni az ügybe, mert az adós, tehát a Raabvill Kft. annak ellenére nem fizet, hogy elismeri az alvállalkozói felé, hogy a munkák megfelelő minőségben és határidőre elkészültek. A Raabvill Kft. az egész ország területén végzett munkákat, de árbevétele jelentős részét külföldön realizálta. Az elmúlt években több megrendelője jutott felszámolásra, lett fizetésképtelen. Ennek ellenére a cég a saját szállítói és alvállalkozói felé helytállt, az utóbbi három évben mintegy 25 milliárd forintot fizetett ki feléjük. A jelenlegi hitelezők túlnyomó részét nemzetközi kereskedőcégek adják, akikkel szintén az egyezség a cél. A csődeljárás kezdeményezésére azért került sor, mert az minden résztvevő számára transzparens, a hitelezőkkel történő egyezség szabályozott jogi kereteken belül, vagyonfelügyelő által ellenőrzötten zajlik. A Raabvill Kft. közleménye szerint ők „az elvégzett munkáiért járó, de be nem folyt - több mint 2 milliárd forintnyi” - kintlévőségei miatt csődeljárást kezdeményeztek, melynek célja a felszámolás elkerülése reorganizációval és a hitelezőkkel történő egyezséggel. A kisvállalkozók minden esetben prioritást élveztek, sokszor a számlák fizetési határidejének lejárta előtt is pénzéhez jutott, amikor valaki különösen nehéz helyzetbe került, állítja a cég, más kérdés, hogy a hoppon maradt alvállalkozók ennek ellenkezőjét gondolják. |
Lehetséges kimenetelek
Nyilván a legjobb forgatókönyv az lenne, ha a teljes bennmaradt összeg megtérülne, mondta az alvállalkozók jogi képviselője, de második variációként ott van a lehetőség, hogy csődegyezség keretében választanak olyan megoldást, ami minden félnek elfogadható. Az egyik ilyen opció az lenne, ha a Raabvill Kft. azonnali hatállyal kifizetné a tartozásai 50 százalékát. A kisebb vállalkozásoknak ez felelne meg a leginkább, ha rögtön megkapnák a jogos járandóságuk felét. Ez kézzelfoghatóbb lenne, mint a remény, hogy valamikor talán látják a teljes összeget.
Szabó Bálint úgy látja, hogy a pénzen kívül fontos lenne elérni ország szinten, hogy az adott cégnél az ügyvezetők felelősséget vállaljanak a vállalatukért, ne lehessen a csődeljárás mögé bújva kihátrálni a fizetések elől, és szükség esetén ezek a személyek a magánvagyonukkal is feleljenek a cégük működésért.
Külön érdekessége a történetnek, hogy a csődeljárást kért Raabvill Kft. tulajdonosai azóta egy másik cégnéven, de ugyanazon a telephelyen indítottak új vállalkozást. Szerettük volna megkérdezni erről Krupánszky Gábort, a Raabvill ügyvezetőjét is, de sem őt, sem a cég más alkalmazottját nem sikerült utolérnünk.
