Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az életünk minden területén jelenlévő elektromos energia számtalan szolgálatot tesz nekünk. Szinte már észre sem vesszük a jelenlétét, nem úgy, ha szünetel a szolgáltatás. Automatikusan nyúlunk a kapcsolókhoz: legyen világos, legyen hűvös vagy éppen meleg, azonnal kapcsolódjunk az információs szupersztrádákhoz, és a felsorolás szinte végtelen lehetne. Az otthonokban, munkahelyeken nem láthatók azok a végtelen hosszúságú elektromos vezetékek, biztonsági és kapcsoló berendezések, amelyek kifogástalan műszaki állapota elengedhetetlen a biztonságos és folyamatos energiaellátáshoz.
Egy épületet, létesítményt vélhetően a kornak megfelelő műszaki tartalommal létesítettek, a jogszabályoknak és a műszaki előírásoknak megfelelően méretezték és kivitelezték az elekt-romos hálózatot. Az esetenként több tíz évvel ezelőtt létesült rendszerek – amennyiben nem végezték el rajtuk a szükséges felülvizsgálatokat és korszerűsítéseket – azonban nem képesek megfelelni a megnövekedett teljesítmény- igényeknek.
A lakóház bejárata és a károsodott lakás ablaka.
Valami elromlott? Nem működik, nem világít? Minden embernek van olyan családtagja, ismerőse vagy szomszédja, aki szívesen felajánlja ezermesteri képességeit, amelyet sokszor el is fogadnak. A baráti szívesség, esetleg forintosított ár messze elmarad a szakmunka árához viszonyítva. Amire nem gondolnak a „megrendelők”, az a megfelelő szaktudás, felszerelés hiányából következő biztonság csökkenése. Az elektromos energia okozta tűzesetek hibahelyei alattomosak, nem érzékeljük a problémát mindaddig, amíg nem mutat túl a saját rendszerén. Ebben az időpontban viszont sokszor már tehetetlenek vagyunk a hatásokkal szemben.
A következő sorok ismét egy megtörtént tűzesetet fognak bemutatni a kedves olvasónak, amelynél nyomon követhető a bevezetőben felvázolt problémakör; az évtizedes szerelés, a karbantartás hiánya és a szívességből felszerelt, beüzemelt berendezés is. A végén pedig bekövetkezik a tragédia, amelyek során nem csak az épített környezet és anyagi javak pusztulnak el, hanem egy ártatlan ember halála is pótolhatatlan űrt hagy maga után.
A lépcsőházban még a tűz eloltás aután is terjengtek a füstgázok.
A 1960-as években épült kétszintes, szintenként két-két lakásos, szinteltolásos, lapos tetős kialakítású lakóépületben a késő esti órákban csaptak fel a lángok. Az egyik lakó enyhe füstszagra lett figyelmes. A saját otthonában semmilyen rendellenességet nem tapasztalt, ezért a füst okát keresve kinyitotta a lakása ajtaját, és azonnal egy áthatolhatatlan, sűrű füstoszlopba ütközött. Azonnal értesítette a tűzoltóságot. A tűzoltók már a vonulás során felkészültek az életmentésre is. Légzőkészülékeikhez csatlakoztatták a mentőálarcokat is, amelyeket a mentendő személyre adnak, így biztonsággal átvezethetők a füsttel telítődött területeken is.
A károsodott lakás bejárati ajtaja a lépcsőház felől...
A tűzoltók kiérkezésekor az egyik magasföldszinti lakás ablakából sűrű, fekete füst áramlott ki, amely megtöltötte a zárt lépcsőházat is. A felderítés során megállapították, hogy az előbb említett lakásban tűz van, a bejárati ajtó átégett, az előszoba teljes terjedelmében ég. A tűzoltással párhuzamosan az épület átkutatását is megkezdték, a lakásokból a személyeket az utcára menekítették. Sajnos az egyik lakó esetében erre már nem volt szükség. Az égő lakás felett lévő otthon bejárati ajtaja nyitva volt, és egy idős hölgy feküdt a küszöbön, akinek az életét már nem lehetett megmenteni. Az elsődleges orvosi vélemény szerint füstmérgezés vezetett az elhunyt hölgy halálához.
... és az előszoba felől.
A lakóház bejáratán belépve, azzal szemben rögtön a lépcsőház volt látható. Az épületszerkezeti elemek füsttel, korommal szennyeződtek, azonban égésnyomok ezen a részen még nem voltak láthatók. A lépcsőkaron lehetett feljutni a magasföldszintre, ahol a lépcsőházzal szemben helyezték el a villanyóraszekrényt.
A fogysztásmérő-szekrény.
Az itt lévő berendezéseken már megfigyelhetők voltak az amortizációból és a karbantartás hiányából adódó gondok. A lépcső irányából tekintve a jobb oldali lakásban volt a tűz. A bejárati ajtólap jelentős mértékben károsodott, a felső harmada átégett. A közlekedő folyosó oldalfalain és mennyezetén elvezetett műanyag kábelcsatornák megolvadtak, deformálódtak, a bennük elhelyezett vezetékek több szakaszon is kisebb-nagyobb mértékben megégtek. A szabaddá váló elektromos vezetékeken nem voltak műszaki meghibásodásra utaló nyomok.
Részletfelvétel az elektromos berendezések állapotáról.
A bejárati ajtón belépve az előszobában a teljes pusztulás nyomai voltak láthatók. A falakat és a mennyezetet fa lambériával burkolták. Az égésnyomok a padlótól a mennyezetig terjedtek, ahol a burkolat megsemmisült. Az oldalfalakon lévő faborításon mély beégések keletkeztek, a teljes felületen az úgynevezett pikkelyesedés volt megfigyelhető. Az ilyen méretű és mélységű égésnyomok arra utalnak, hogy a helyiségben megvalósult a teljes lángbaborulás (flashover).
Az előszaoba a bejárat felől tekintve...
Teljes lángbaborulás (flashover)
Akkor beszélünk erről a jelenségről, amikor a helyiségben lévő valamennyi éghető anyag és továbbra is éghető égéstermék egyszerre ég. Az 1. számú ábrán nyomonkövethető, hogy a fejlődő tűz egyre magasabb hőmérsékletű, aminek következtében több és több tökéletlen égéstermék szabadul fel, amelyek oxigén jelenlétében és a rendelkezésre álló gyulladási hőmérséklet hatására gyakorlatilag azonos időben gyulladnak meg. A teljesen kifejlődött tűz hőmérséklete egy átlagos lakásban elérheti a 800-1200 0C-ot is. Ilyen esetben a menekülés lehetetlen, a tűz oltása otthoni eszközökkel esélytelen.
A bejárattól tekintve az előszoba jobb oldali falába egy műanyag kötődobozt süllyesztettek, amelyben alumíniumvezetékek voltak összesodort, illetve szigetelőszalaggal betekert állapotban. A helyiség billenő-kapcsolója az alábbi képen látható. Az ismertetett szerelvényeken és csatlakozó vezetékeiken nem tapasztaltunk elektromos hibahelyre utaló elváltozásokat. A menynyezeten lévő lámpakampóról 2 db sodrott vörösrézvezeték lógott le, amelyek végén egy-egy sorozat- kapocs fém kötőeleme volt látható.
A falba sülyesztett kötődoboz.
Az előszoba billenőkapcsolója.
A legnagyobb kár az előszobában keletkezett, az innen nyíló helyiségek közül azok, amelyeknek a beltéri ajtaja nyitva volt, jelentős, míg azok, amelyeknek csukott állapotban volt, kisebb mértékű károsodást szenvedtek el. Az ajtóhoz közelebb lévő berendezési tárgyakon közvetlen lánghatás okozta elváltozások, míg innen távolodva, az ablak irányában lévő éghető anyagokon a magas hőmérsékletű égéstermékek gázcseréje okozott égésnyomokat.
A kevésbé károsodott részektől elindulva, az egyre mélyebb égésnyomok felé haladva viszszajutottunk a lakás előszobájába. A tűz a légszáraz lambérián keresztül igen rövid idő alatt átterjedt az előszoba teljes egészére, és átégette a szintén fa lambériával burkolt bejárati ajtó felső harmadát is. A lakásban uralkodó magas és az épületen kívül uralkodó lényegesen alacsonyabb környezeti hőmérséklet hatására fellépő feszültség hatására kitört a lakószoba ablaka. Ebből adódóan az ablak és bejárati ajtó között kialakult a gázcsere, amely kellő mennyiségű oxigénnel látta el az égés (láng) zónáját. Szintén a gázcsere beindulásának hatására a mennyezet alatt akkumulálódott sugárzó hő begyújtotta az alacsonyabban elhelyezett éghető anyagokat, bekövetkezett a már ismertetett teljes lángbaborulás.
Részlet a lakószobáról.
A lakás nyílászárói csukott, zárt állapotban voltak a tűzoltók kiérkezésekor, azokat a beavatkozás során törték fel erőszakos úton. A kitört üvegbe- tétek a már ismertetett módon, a hőmérséklet- különbség eredményeként fellépő feszültség hatására törtek ki.
Az előszobában nem volt elhelyezve tüzelő-, fűtőberendezés, nem találtunk nyílt lángú eszközre utaló nyomokat sem, egyedül az elektromos energia volt jelen, mint potenciális gyújtóforrás. Ezen belül is a jelenlévő három elektromos berendezés közül kettő, a billenőkapcsoló és a műanyag kötődoboz szerelvényei, mint gyújtóforrás, kizárásra kerültek. A kizárásos módszert követve eljutottunk a mennyezeti világítótest betápláló vezetékeihez. A bejárattól egy méterre lévő lámpahorgon a korábbi mennyezeti világítótest vörösrézvezetékeit és a lakás elektromos hálózatát alkotó alumíniumvezetékeket összekötő sorkapcsok fém rögzítőelemei helyezkedtek el. A sorkapocs-pár egyik tagjánál látható volt az alumíniumvezeték is.
A lámpakampó és a környezetében lévő elektromos vezetékek.
Ezen a ponton az alumíniumvezeték megolvadt, a vezetéken göbösödés keletkezett. A sodrott vörösrézvezetéken az elemi szálak összeolvadtak, törékennyé, rideggé váltak, továbbá sötétvörös elszíneződés keletkezett a sorkapocs közvetlen közelében. Az alumíniumvezeték elolvadása, göbösödése arra utal, hogy a sorkapocs közvetlen közelében a vezeték keresztmetszet-csökkenéséből következően fellépő nagy átmeneti ellenállás alakult ki. Az ilyen típusú keresztmetszet-csökkenés kialakulhat pl. kis ívben történő hajlítás, vezeték-csupaszolás következtében, csavaros kötés hatására történő „ellapulás” hatására.
Makrorészlet a sorozatkapcsokról.
A helyszíni szemle során ezt a hibahelyet azonosítottuk, mint gyújtóforrást. A lokális melegedés elérte azt a hőmérsékletet, amely képes volt meggyújtani a vezeték szigetelését, ezt követően pedig a burkolatként használt fa lambériát. A mennyezeti lambéria elégett, az alatta lévő vakolat levált, és azon tisztára égés nyomai keletkeztek. Ezek a körülmények azt jelentik, hogy ezen a területen égett a leghosszabb ideig a tűz, amely megerősíti a keletkezési helyre vonatkozó megállapítást.
A nagy átmeneti ellenállás okozta lokális melegedés az áramsűrűségre vezethető vissza, ami független a megtáplált fogyasztó teljesítményétől. Az áram értékét a fogyasztó határozza meg, míg az áramsűrűség a vezeték átmérőjétől függ. Abban az esetben, ha az átmérő lecsökken a felére, a leadott teljesítmény és ebből adódóan a leadott hő is a négyszeresére nő az érintett (károsodott) szakaszon. Ugyanezt az elvet követve a negyedére csökkent átmérő 16-szoros melegedést vált ki. A melegedés következtében kialakuló szénréteg tovább emeli az ellenállás értékét, tehát egy öngerjesztő folyamatról beszélünk, mindaddig, amíg nem éri el a szigetelőanyag gyulladási hőmérsékletét. Látható, hogy az átmérő csökkenésének hatására a lokális melegedés hőmérséklete négyzetesen nő.
Az elhunyt személy feltalálási helye).
Minden valószínűség szerint a füstöt észlelte a károsodott lakás felett lévő otthon lakója. Sajnos a helyzetet rosszul értékelte, és a bejárati ajtót kinyitva, a lépcsőház irányába próbált menekülni, azonban ekkor már ez a rész telítődött a forró és mérgező füstgázokkal. Az idős korából adódóan elesett, és folyamatosan belélegezte a füstöt, amelynek mérgező hatása kezdetben a harántcsíkolt vázizomzatot, azon belül is az alsó végtagokat bénítja meg. Ebből adódóan az érintett személy akkor sem tud menekülni, ha a veszélyhelyzetnek tudatában van. A folyamatos expozíció hatására gyakorlatilag megfullad. Az elhunyt áldozaton kívül további két személyt szállítottak kórházba a helyszínről füstmérgezés gyanújával. Ezenkívül jelentős károk keletkeztek a tűz kiindulási helyeként azonosított lakásban és a lakóház közös tereiben és közműveiben.
A tűzesettel kapcsolatban nem volt lehetőség személyi felelősségre vonást kezdeményezni, mivel a hanyag, nem megfelelően kivitelezett szerelési munkát az évtizedek során már nem lehetett visszakövetni. A fenti bekezdésekben ismertetett eseménysor szinte bárhol bekövetkezhet. Látható, hogy igen nagy felelősség hárul az elektromos szerelést végző szakemberekre. A nemtörődömség, a szakértelem hiánya akár évekkel később is okozhat tragédiát.
