Az intelligens ház

Lakásvezérlés távolról II.

2013/5. lapszám | Porempovics József |  4226 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az épületautomatizálási rendszerekkel felszerelt lakóépületek, elterjedtebb néven okos vagy intelligens házak célja és feladata, hogy az ott lakók élethelyzeteihez és igényeihez igazodva összhangot teremtsen az egyébként önálló életet élő, különböző funkciókat ellátó elektromos vagy elektromosan vezérelhető/szabályozható berendezések, készülékek működése között, mindezt egységes felületeken kezelhető és ellenőrizhető formában.

A funkcionális hardverelemek és az összhangot, intelligenciát adó, „életre” szabott program olyan automatizmusokat visznek a lakás működésébe, melyek hozzájárulnak a kellemesebb, praktikusabb, energiatakarékosabb, biztonságosabb és egészségesebb otthon kialakításához. Az így kialakított rendszerek a rendszeren belül óriási lehetőségekkel, rugalmassággal és szabadságfokkal rendelkeznek, hiszen az ember életviteléhez igazíthatók, de bármikor átprogramozhatók és bővíthetők. Az a tény, hogy egy ilyen rendszer szinte mindent „lát” a lakásban, magában hordozza a távoli elérés igényét a felhasználók és programozók felől. A lakás, családi ház vagy más funkciót betöltő épület távoli elérésének több, de egymást nem kizáró oka és célja lehet:

1. Vezérlés – elsősorban BE/KI kapcsolási funkciók végrehajtása.
2. Szabályozás indítása, leállítása, beállítása és módosítása (pl. fűtés/hűtés).
3. Ellenőrzés – a beépített automatizmusok, valamint a távvezérlés, távszabályozás végrehajtásának és állapotának ellenőrzése, lekérdezése.
4. Programozás – a rendszer működésének teljes vagy részleges távprogramozása, módosítása.

Az épületautomatizálási rendszerek gyártói, fejlesztői természetesen gyorsan felismerték a távoli elérésben rejlő lehetőségeket, még inkább a felhasználói igényeket, ezért nem is nagyon találunk komoly rendszert, amely ne rendelkezne ilyen megoldásokkal. Az adatkommunikációs csatornák széleskörű elérhetősége és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlődés megteremtette a lehetőségét és egyúttal az igényét is a számítástechnikai eszközök hétköznapi szintű használatának, így hazánkban is több millió ember hordozza a zsebében vagy táskájában azt az eszközt, mellyel akár az intelligens lakás is bárhonnan, bármikor elérhető. Milyen funkciókról is van szó az intelligens otthonokban? Mondhatnánk, mindenről, ami az adott épületautomatizálási rendszer része, amit hardver szempontjából is beépített a kivitelező (pl. buszos rendszereknél rákapcsolt a buszon kommunikáló funkcionális modulra), illetve ami elektromos szempontból hozzáférhető, mérhető vagy működtethető.

Néhány a fontosabb funkciók közül:

• Világítások kapcsolása és fényerőszabályozás, világítási képek kialakítása egyetlen parancsra, jelenlétszimuláció.
• Háztartási és szórakoztató elektronikai készülékek és berendezések kapcsolása.
• Fűtés és hűtés optimális szabályozása helyiségenként, fűtőkörönként.
• Redőnyök, reluxák, kapuk, ajtók, medencetakarók, napellenzők kétirányú mozgatása.
• Biztonságtechnika és beléptetés.
• Öntözés- és uszodatechnika.
• Környezeti jellemzők, időjárási paraméterek figyelése (szél, fény, hőmérséklet, páratartalom stb.) és ehhez kapcsolódó automatizmusok, szabályozások.
• Vezérlés és felügyelet hagyományos és modern eszközökkel:
  • fali kapcsolókkal (hagyományos jelleg megtartása),
  • érintőképernyős fali vezérlőkkel,
  • infra távirányítással – tanítható IR-vevő, esetleg adó (!),
  • hangparancsokkal parancsadás a funkcióra utaló szó kimondásával,
  • WiFi kapcsolattal,
  • interneten keresztül,
  • mobiltelefonnal oda-vissza SMS üzenetekkel és/vagy csengetéssel,
  • elérhető webböngészőkkel és/vagy az eszközre telepített célszoftverrel.

A kialakított rendszerben a felsorolt részfunkciók bármelyike, bármelyikkel (akár többel is), sokféle logikai kapcsolatban programozható, összehangolható és személyre, élethelyzetre tervezhető, ezzel megteremtve azt a mesterséges intelligenciát, amit intelligens otthonnak nevezhetünk. A kommunikációs csatorna szempontjából a felsorolás dőlten szedett bekezdései értelmezhetők, mint a távoli elérés lehetőségei. Az 1. ábrán összefoglalva látható, hogy a különböző eszközökkel milyen feladatokhoz férhetünk hozzá távolról a különböző kommunikációs csatornákon.

Az 1. ábrán rajzolt nyilak ugyan egyirányúak, de a kommunikációs hálózatok kétirányúak, tehát alapvetően kétirányúként kellene értelmeznünk. A távoli elérés szempontjából viszont a tényleges kétirányúság attól a felhasználói szoftvertől függ, melyet az adott rendszer gyártója rendelkezésre bocsát. Az előző lapszámban megjelent GSM kommunikátorral SMS-ben kiadott parancs végrehajtásáról például csak akkor kapunk visszajelzést, ha azt hardveresen is megoldjuk, vagyis a kommunikátor valamelyik bemenetére olyan jelet kapcsolunk, amely az adott parancs végrehajtásáról SMS-ben vagy csengetéssel visszaküld információt. A WiFi használatának berajzolásával nyilván nem a nagy távolságok áthidalhatóságára utaltam, inkább magára a kiválóan használható, kézenfekvő lehetőségre.

Az épületautomatizálási rendszerek GSM hálózaton való eléréséhez a rendszerhez kapcsolódó GSM modulra van szükség. A GSM modulok általában kártyafüggetlenek, de a PIN kódkérését legtöbbször ki kell kapcsolni a SIM kártyán, mielőtt behelyeznénk azt a modul foglalatába, annak ellenére is, hogy esetleg a program felkínálja a PIN beírását.

Az SMS-ben vagy csengetéssel történő vezérlések és visszajelzések beállítására a gyártók megfelelő szoftverfelületeket biztosítanak. A 2. ábra felülete pl. a rendszer elérésére jogosult telefonszámok beírására szolgál. A telefonszámhoz név is rendelhető a könnyebb belső azonosításhoz. Ugyanitt lehet megadni azt az eseményt vagy eseménysorozatot, melyet a kijelölt telefonszámról indított behívásra (csengetésre) szeretnénk végrehajtatni. A 3. ábrán látható panelen azoknak a kimenő SMS-eknek a szövege adható meg, melyeket a rendszertől szeretnénk kapni, ha az általunk előre meghatározott esemény bekövetkezik. Itt csak az SMS szövegét adjuk meg. Azt, hogy mikor küldje el az SMS-t a modul, annál az eseménynél adjuk meg, melyet visszajelezni szándékozunk. A program paraméterezése szempontjából nem kell mást tenni, mint az eseményt kezelő programrészben az SMS-küldést, mint eseményt beállítani. A kimenő SMS-ek száma korlátozott, például 48 db adható meg, amely elég nagy szám ahhoz, hogy a fontos eseményekről visszajelzéseket kapjunk.

A rendszer felé SMS-ben küldendő parancsok beállítása és a szöveg beírása szintén egyszerű felületen lehetséges (4. ábra). A funkcióra utaló SMS szövegének beírása mellett itt már kiválasztható maga az esemény vagy eseménysorozat is, melyet végre szeretnénk hajtatni mobiltelefonról egy adott SMS-sel vezérelve. Ez az esemény vagy eseménysorozat bármi lehet, ami a rendszeren belül elérhető. Például a „Kapu KI” parancsra nem csak a kaput nyitó aktort kapcsoljuk be, hanem a bejáró világítását is felkapcsoljuk (ha este van, és a rendszerbe kötött fényérzékelő ezt engedi). Az események hozzáadását az 5. ábrán látható egyszerű kiválasztásokkal lehet elvégezni. A példa szerint 2 percig működik a kapunyitó motor, és felkapcsol a bejáró világítása. A világítás bekapcsolásának feltétele, hogy az alkonykapcsoló bekapcsolt állapotban legyen, vagyis csak akkor fog felkapcsolni a bejáró lámpája, ha szükséges. A lámpa 5 percig világít a beállított késleltetett kikapcsolás funkció miatt, de programozható az is, hogy egy nyomógombra hamarabb is lekapcsolható legyen. A bejövő SMS-ek száma itt is korlátozott, a példában 32 db SMS adható meg, ami szintén elegendő, hiszen az SMS-en kívül más felületek is rendelkezésre állnak, mint pl. a később tárgyalandó internetes elérés.

További extra lehetőség az ún. aktív SMS funkció (6. ábra), ami ugyancsak 32 db SMS parancs elküldését teszi lehetővé. Az aktív SMS-t azért nevezzük aktívnak, mert az előre megadott SMS szöveg mellé a konkrétan végrehajtandó funkciót is be kell írni az SMS-be, vagyis pl. egy relé be- és kikapcsolásához elegendő egy darab SMS, melyhez toldalékként beírjuk az ON vagy OFF szavakat, (pl. fűtés ON = fűtésrelé bekapcsol; fűtés OFF = fűtésrelé kikapcsol). Fontos különbség a bejövő SMS funkcióihoz képest, hogy eseménysorozatok nem indíthatók az aktív SMS funkcióban, csak konkrét eszköz érhető el közvetlenül.

A GSM hálózaton történő működés feltétele az érvényes, feltöltött vagy előfizetéses SIM kártya és nem utolsó sorban a jó térerő. Ha az elosztószekrény fém, akkor a sínre szerelt GSM-modul antennáját ki kell vezetni egy megfelelő mértékű térerőt biztosító helyre. Érdemes tájékozódni arról, hogy a telepítés helyén a kiválasztott szolgáltató elég térerőt biztosít-e, és ennek megfelelően vásárolni a SIM kártyát. A GSM-mo-dult kezelő felületen természetesen meg kell adni a kiválasztott szolgáltató SMS központjának telefonszámát is.

Az internetes hozzáférés alapfeltétele, hogy a rendszer, a lakás internetvégpontjának IP-címe ismert legyen. Legbiztosabb, ha fix IP-címet kérünk a szolgáltatótól némi plusz összegért cserébe, vagy egyéb internetes szolgáltatásként fixként használjuk a dinamikus címünket. Végső esetben használható az alapként kapott, ill. kiosztott dinamikus IP-cím is, amenynyiben többször ellenőrizve a számokat azt tapasztaljuk, hogy nem nagyon változik.

Az internetes vagy WiFi-s eléréshez akár mobiltelefont, akár valamilyen PC-t használunk is, az eszközön futtatni kell egy, az elérést biztosító szoftvert. Alapvetően három lehetőség közül választhatunk:

• az általában ingyenes webböngészőt,
• gyártó által ingyenesen kiadott alkalmazást,
• licencdíj ellenében aktiválható gyártói alkalmazást.

Webböngészőt akkor tudunk használni, ha az elérni kívánt rendszer, eszköz rendelkezik beépített webszerver funkcióval, melynek tartalmi része, maguk a weboldalak a felhasználó vagy programozó által szerkeszthetők. Ha tudjuk a lakásunk IP-címét, és ott webszerveres épületautomatizálási rendszer működik, akkor nincs más teendőnk, mint a webböngésző címsorába beírni az IP-címet (és esetleg a port-számot), megadni a jelszót, és jó esetben láthatjuk is azt a felületet, melyet a programozónk készített el erre a célra.

Az internetes elérés további részleteit a cikksorozat következő számában tárgyaljuk.

---