Irányítástechnikai hétköznapok XIV. - Kirakatban az ünnepi fények
2011/12. lapszám | Porempovics József | 6303 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Közelednek a decemberi ünnepek, lassan ünnepi hangulatba kerülünk. Az ehhez tartozó tömeges bevásárló-körutak során a kirakatokban lépten-nyomon találkozunk a legkülönbözőbb fényjátékokkal, fényeffektekkel. Sétálóutcák, plázák és gyakorlatilag minden...
Közelednek a decemberi ünnepek, lassan ünnepi hangulatba kerülünk. Az ehhez tartozó tömeges bevásárló-körutak során a kirakatokban lépten-nyomon találkozunk a legkülönbözőbb fényjátékokkal, fényeffektekkel. Sétálóutcák, plázák és gyakorlatilag minden üzlet megpróbálja ilyenkor jobban felhívni magára a figyelmet, aminek kézenfekvő eszköze a világítás. Az ünnepi fényreklámok sokasága kapható a piacon, az egyszerű izzósoroktól a bonyolultabb, vezérlővel is rendelkező eszközökig. Mi, villamossági szakemberek kikapcsolódásként is szeretünk ötletezni az ilyesmivel.
A fényreklámok, kirakati világítások legtöbbjét kézi kapcsolóval működtetik, így éjszaka is világítanak, amikor már nincs forgalom a kirakatok előtt – feleslegesen fogyasztanak. Jobb a helyzet, ha alkonykapcsolót használnak, mely csak részben ad megoldást. Jól átgondolt vezérléssel komoly megtakarításokat lehet elérni, a legtöbb megoldásban viszonylag kevés költség mellett. Jelen cikkben a kirakati vagy más reklámvilágítások vezérlési lehetőségeit tárgyaljuk, a teljesség igénye nélkül összegyűjtve – persze nem csak az ünnepekre koncentrálva. Az alábbiakban néhány lehetőséget sorakoztatunk fel a kirakatvilágítás vezérléséhez az egyszerűbbtől a bonyolultabbakig haladva.
■ 1. Kézi kapcsolás
Be- és kikapcsolás kézi kapcsolóval – nem a legtakarékosabb megoldás, hiszen sajnos egész éjszaka fogyaszt a világítás (gyakori, egyszerű vezérlés, de nem maradhatott ki a listából).
 |
■ 2. Időrelés vezérlés
Bekapcsolás kézzel, azaz egy elengedés-késleltető időrelé indítása zárórakor vagy hamarabb – kikapcsolás automatikusan a beállított késleltetés letelte után, pl. amikor már nincs mozgás a kirakat előtti közterületen. Nem is rossz megoldás, főleg, mert egyszerű. Lehet olyan üzlettulajdonos is, aki naponta szeretné szubjektív módon eldönteni a be- és kikapcsolást. Erre az esetre választható külső potenciométerrel állítható időrelé is, így az egyszerű forgatógombbal azonnal állítható a kikapcsolásig szánt időtartam (2. ábra).
 |
■ 3. Mozgásérzékelős kapcsoló
Egyszerű ötlet, ami nem a teljes kirakat világítására alkalmas, csak reklámfények kapcsolására, ha mozgás van a kirakat előtt. Ha alkonykapcsolóval reteszeljük, akkor nappal nem lesz felesleges áramfogyasztás.
■ 4. Alkonykapcsoló
Automatikus működés a környezeti megvilágítás függvényében.
a. Alkonykapcsolót használva a világítás bekapcsol, amikor a fényerősség lecsökken a beállított szint alá, valamint kikapcsol, amikor e szint fölé kerül – tehát az alkonyat és a pirkadat a két kapcsolási pont, ami azt is jelenti egyben, hogy egész éjszaka fogyaszt a világítás.
b. Alkonykapcsoló + időrelé együttes használatánál alkonyatkor az alkonykapcsoló indítja az elengedés-késleltető időrelét, mely a beállított időtartam lejárta után kikapcsolja a reklámvilágítást, így nem fogyaszt egész éjjel.
■ 5. Automatikus működés kapcsolóórával
Napi/heti programozású kapcsolóóra használata – hátránya az, hogy csak valós idő szerint kapcsol, tehát előre be kell állítani a be- és kikapcsolás pontos időpontjait.
| Kiegészítés az irányítástechnikai hétköznapok XII. „fűtésátalakítás – rádiófrekvenciás fűtésvezérlés” című íráshoz! A jelzett leírásban hagyományos szobatermosztátot használva a szobánkénti termoszelep-mozgatókat rádiófrekvenciás jellel vezéreltük (emlékeztetőül mellékeljük az 1. ábrát). A kazán indításához pedig egy diódás logikai VAGY hálózatot alkalmaztunk, hogy bármelyik fűtőkör bekapcsolására a kazán is begyújtson. A diódák gyakorlatilag egyutas, együtemű egyenirányítást végeznek, a hálózati szinusz jel pozitív felét engedik csak át. AC vezérlésű relét alkalmazva a relé nem maradna behúzva, gyors ki-bekapcsolásokat végezne. A megoldás DC-relé használata, még jobb az univerzális tápfeszültséggel működő relémodul beépítése, ami AC/DC 12-240 V feszültségtartományban működik. |
■ 6. Automatikus működés alkonykapcsoló és kapcsolóóra kombinációjával
a. Alkonykapcsoló és kapcsolóóra együttes használatakor az alkonykapcsoló reléje egész éjjel behúzott állapotban van, vagyis abban az időtartamban, amikor valószínűsíthető, hogy világításra van szükség, hiszen sötét van.
Az alkonykapcsoló záró érintkezőjével sorba kötve a kapcsolóóra reléjének záró érintkezőjét, azt a logikai működést kapjuk, amikor a kapcsolóóra a beállított valós időpontokban húz be és enged el, de csak akkor, ha az alkonykapcsoló ezt engedélyezi. A sorba kötött reléérintkezők logikai „ÉS” kapcsolata miatt a sorrend akár fordított is lehet, hiszen a világítás működéséhez mindkét eszköznek teljesítenie kell a beállított kapcsolási feltételeket.
b. Kapcsolóóra beépített alkonykapcsolóval (3. ábra) – szerencsére némely gyártó követi a piaci igényeket, így lehetséges, hogy kapható egyetlen eszközben együtt alkonykapcsoló és valós idejű digitális kapcsolóóra. Egyetlen nem túl nagy hátránya, hogy a fényérzékelőt külön kell felszerelni, és két vezetékkel bekötni az eszközbe.
Megoldható vele, hogy alkonyatkor, sötétedésre bekapcsoljuk a fényeket, és valós időre, pl. 23 órakor kikapcsoljuk a kirakat világítását, majd reggel 4 órakor, szintén valós időre újra bekapcsoljuk, mert már beindul a reggeli forgalom, pirkadatkor pedig az alkonykapcsoló funkcióval kikapcsoljuk. Az eszköz a valós idejű kapcsolóóra és az alkonykapcsoló funkciók közül mindig azt hajtja végre, amelyik legutoljára aktiválja a relét, vagyis az alkonyat és pirkadat ún. triggerként (indító/billentő jel) idézi elő a kimeneti relé be- és kikapcsolását, miközben a valós idő szerint „ketyegő” kapcsolóóra is felülírhatja a kimenetet, ha innen jött az utolsó parancs a reléhez.
c. Az asztronómiai kapcsolóóra. Két eszközfunkciót egyesít: alkonykapcsoló és valós idejű digitális kapcsolóóra. Az eszköz asztronómiai programja lehetővé teszi, hogy fényérzékelő nélkül is rendelkezésre álljon a csillagászati napnyugta és napkelte időpontja (ez egyben kis hátránya is, hiszen a borult, esős időjárás fényviszonyait nem veszi figyelembe).
Működése hasonló az előző pontban említett érzékelős változatéhoz, vagyis mindig az utolsó trigger érvényesül a kimeneten. Nem fényerősséget kell megadni, hanem a program által felkínált időzónákból kell a felszerelés helyének megfelelőt kiválasztani. Vannak olyan új fejlesztésű asztronómiai kapcsolóórák is, melyeknél már a felszerelés helyének konkrét, pontos földrajzi szélességi és hosszúsági adatai is megadhatók, így pontosabbak a kapcsolási időpontok. Olyan eszközt érdemes választani, melynél a számított napnyugta és napkelte kapcsolási időpontját késleltetni is lehet, pl. ± 120 perc időtartományban, amivel még tovább pontosítható a kapcsolási időpont, illetve szándékosan eltolható.
 |
■ 7. Rádiófrekvenciás vezérlés
a. Adó-vevő közvetlen kapcsolat (4. ábra) Ha nincs vezeték a kirakati világítás utólagos vezérlőjelei számára, vagy ha nem lehet vezetéket behúzni, vagy csak az egyszerűbb megoldást választjuk, akkor rádiófrekvenciás, vezeték nélküli vezérlés mellett dönthetünk. A megoldás ismerős az előző lapszámokban megjelent fűtésvezérlésből.
Az alkonykapcsoló reléjének záró kontaktusa egy univerzális RF- (rádiófrekvenciás) bemeneti modul egyik csatornáját indítja alkonyatkor. Az RF-adó bekapcsolási parancsot küld a relés vevőmodul felé, melynek kontaktusai bekapcsolják a kirakat világítását. Reggel az alkonykapcsoló reléje bontja a bemenetet, így kikapcsolási parancsot kap a vevő.
A megoldás hátránya, hogy az adók általában elemmel működnek, így időnként ellenőrizni és cserélni kell őket (normál használatnál általában 2-3 év). Csak olyan adóegység használható, melynek bemenete állandóan zárva lehet, mert a csak nyomógombbal működtethető adómodulokat kapcsolóval vezérelve az elem nagyon gyorsan lemerülhet. Létezik 230 V AC feszültséggel működő adóegység is, egymodulos, DIN-sínre szerelhető verzióban, melynél nem kell figyelni az elem állapotát.
Azonban minden RF-vezérlésnél ügyelni kell arra, hogy a rádiófrekvenciás jel akadálymentesen jusson el az adótól a vevőig. Olyan távolságban legyenek, melynél a legrosszabb környezeti viszonyokra számítva is jó eséllyel elegendő lesz az RF-jel erőssége. Tájékoztatni kell a felhasználót, megrendelőt vagy ebben az esetben az üzletben dolgozókat, hogy hová nem lehet felszerelni, beállítani, felakasztani olyan tárgyakat, dekorációkat, melyek zavarhatják a jelátvitelt.
b. Valós idejű kapcsolás érintőképernyős RF-központtal, és alkonykapcsolás közvetlen adó-vevő kapcsolattal. Szintén a fűtésvezérlésnél említett RF központi egységet felhasználva lehetőség van valós idő szerinti kapcsolási funkciók beállítására a rádiófrekvenciás relés vevőegységekhez.
A bekapcsolást az a. pontban leírt módon az alkonykapcsoló + RF bemeneti modul végzi, közvetlenül vezérelve a világítást kapcsoló RF-vevőt, miközben az RF-központ a beállított időprogram alapján kapcsolja ugyanezt a relés vevőt. Megjegyzendő, hogy RF-adókat használva több variáció is kitalálható a vezérléshez, mint alternatíva, pl. a fentiek mellett párhuzamos működtetésként akár a hagyományos kézi vezérlés is megoldható, hiszen egy tisztességes RF-rendszernél egy-egy vevőegység több adó jelét képes megtanulni, tehát lehetőség van a több helyről való, akár más-más logika szerinti működtetésre is.
8. Kirakati, ünnepi világítások és fényeffektek vezérlése épületautomatizálási rendszerrel
Talán nem igazán helytállónak véli a kedves olvasó, hogy a viszonylagosan magasabb árkategóriát képviselő épületautomatizálásnak itt, a kirakati fények között helye lenne. Igaz is, hogy kizárólag csak erre használva nem a legjobb befektetés, de – mint említve volt már, és ismert – az ilyen rendszerek kihasználhatóságának kis túlzással csak a fantáziánk szab határt.
Nem fejtem ki újra a sok-sok funkciót és praktikumot, de a témánál maradva elmondható az ünnepi fények épületautomatizálással történő vezérlésének lehetőségeiről:
■ valós idejű kapcsolások többszintű programozhatósága (év/nap/hét/óra/perc, rendsze-resség stb.);
■ időzítések indítása, leállítása több irányból;
■ alkonykapcsoló használata több feladatra, pl. reteszeli a kültéri lámpák működtetését, jelet ad a redőnyök működtetésére, karácsonyfa-világítás kapcsolása stb.;
■ mozgásérzékelő használata több funkcióra;
■ a magas szintű programozhatóságnak köszönhetően fényeffektek, fényjátékok programozása, pl. futófények egyedi látvánnyal stb.;
 |
A fenti megoldások természetesen kombinálhatók a legkülönbözőbb reteszelésekkel, feltételes működésekkel és logikákkal a megrendelő igényei szerint. A cikk célja az ezen a területen használható lehetőségek összefoglalása volt, segítséget adva az év végi hajrá időzavarában, hogy a megoldások keresésére fordítandó időt inkább szeretteink körében tölthessük. Meg- köszönve egész éves megtisztelő figyelmüket, kellemes ünnepeket kívánok! Jövőre várom az olvasókat ugyanitt!
