Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Megújulók

Energia-megtakarítás új dimenzióban

2010/9. lapszám | Mucsi Gyula |  5488 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az energia-megtakarítás napjaink központi kérdéskörévé vált: mind a kivitelezés, mind pedig az épületüzemeltetés során ezért kiemelt hangsúly esik e szakterületre, akár a tulajdonos/üzemeltető költségtakarékossága, akár a környezetvédelmi szempontok ...

Az energia-megtakarítás napjaink központi kérdéskörévé vált: mind a kivitelezés, mind pedig az épületüzemeltetés során ezért kiemelt hangsúly esik e szakterületre, akár a tulajdonos/üzemeltető költségtakarékossága, akár a környezetvédelmi szempontok határozzák meg a nézőpontot.

Ma már elképzelhetetlen olyan új létesítés, ahol ne vetődne fel az energiatakarékosságot célzó épületfelügyeleti rendszerek, illetve megoldások telepítése. Az alábbi publikációban egy olyan új eljárás ismertetésére kerül sor, amely egy speciális, ám annál energiaigényesebb területen, a világítástechnikában törekszik markáns megtakarításra – feszültségcsökkentéssel.

Az újszerűség elsősorban a megtakarítás alapját képező eljárásban áll: közismert, hogy a fényforrásgyártók rögzítik, hogy a készülékek mely feszültségtartományon belül szolgáltatják a megadott világítástechnikai paramétereket. Jellemzően +10%-os tűréshatárt engednek meg a névleges, 230 V-os feszültséghez képest, hiszen a hálózatok igen eltérők lehetnek, valahol magasabb a feszültség, valahol pedig nem éri el a névleges szintet.

Az energia-megtakarítás lehetősége úgy merül fel, hogy egy készülékegyüttes azon a legalacsonyabb feszültségszinten üzemelteti a fényforrásokat, amely mellett még éppen nem veszítik el a gyártó által meghatározott világítási tulajdonságokat. (Természetesen nem lehet elhallgatni, hogy a világítási kép módosul: ugyanakkor kiemelendő, hogy a világítási kép változása arányában nem összevethető a megtakarítás mértékével.) Az alacsonyabb feszültségszint az ismert összefüggések szerint kisebb teljesítményfelvételt indukál, ennek megfelelően csökkenthetők a kiadások.

Ha méréseket végeznénk három bevásárlóközpont parkolóinak éjszakai világítási rendszerén, szinte biztosra vehetjük, hogy eltérő feszültségértékeket detektálnánk: valahol csak 215 V-ot, míg máshol akár 240 V-ot is mérnénk. A tervezésnél és a kivitelezésnél értelemszerűen ezekkel az eltérő viszonyokkal nem kalkulálhatnak: ez az új technológia azonban lehetőséget biztosít az utólagos beavatkozásra. Látható, hogy számottevő megtakarítás ott érhető el, ahol a hálózat a névleges értéken vagy a felett van. A készülékek folyamatosan monitoringozzák a hálózat feszültségszintjét, a kimenő oldalon pedig csökkentett, kb. 207-209 V-os feszültségszintet tartanak fenn – beállítástól függően. Amennyiben a készülékek érzékelik, hogy az eltérő terhelési viszonyok függvényében változik a feszültség, mindkét irányban alkalmasak a beavatkozásra a költségtakarékos üzemelés érdekében. Minél inkább meghaladja a 207-209 V-os szintet a hálózat feszültsége, annál nagyobb megtakarítás érhető el. A készülék telepítése rendkívül egyszerű: a főelosztó után megszakításra kerül a vezeték, majd a végeknek a készülék megfelelő kiállásaihoz való csatlakoztatása után már el is értük az üzemkész állapotot. A készülék rendelkezik biztonsági áramkörrel, így meghibásodás esetén automatikusan kiiktatja magát, ennek következményeként ugyan megtakarítás nem érhető el, de készülékhiba miatti áramkimaradás sem lép fel.

Alkalmazási terület

A felhasználás területe mindazonáltal meglehetősen korlátozott. Olyan helyeken, ahol speciális világítási követelmények állnak fenn, értelemszerűen nem alkalmazható a feszültség-csökkentésen alapuló eljárás: itt elsősorban kórházi műtőkre, iskolákra kell gondolni. Ugyanez érvényes azokra a potenciális felhasználási helyek-re is, ahol a névleges paraméterektől történő eltérés az üzembiztonságot veszélyezteti. Ellenben azokon a helyeken, ahol például általános térmegvilágításról van szó, történetesen egy bevásárlóközpont sétálóterében, és biztosított a külön hálózatról való táplálás, problémamentesen alkalmazható ez a technológia. Az is szembetűnő, hogy itt a lakossági szektor nem számít kitüntetett vetületnek: egyes járulékos alkalmazásokat leszámítva (pl. kertvilágítás) a beruházás költségvonzata nincs arányban a várható megtakarítás mértékével.

Megtérülés

Az új technológia a körülményektől függően akár 30%-os energia-megtakarítást is jelenthet, amely igen jelentős kiadáscsökkenést biztosíthat az üzemeltetőnek. Általános szabály az, hogy ha a 15%-ot eléri a kalkulált megtakarítás, akkor a készülékegyüttes telepítése már javasolható, mivel 2-3 év alatt kitermeli a bekerülési és telepítési költségeket, ezt követően pedig hasznot hoz. Minél alacsonyabb a megtakarítási százalék, annál hosszabb a megtérülési idő, ezért 8-10%-os megtakarítás mellett a telepítés már megfontolandó. Természetesen más, járulékos előnyök is megjelennek, így például csökken a hálózat karbantartási igénye, hiszen folyamatos, kontrollált feszültségszinten működnek a fényforrások. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a stabil hálózati ellátás miatt a fényforrások élettartama is emelkedik. Persze ezeket a járulékos előnyöket igen nehezen lehet számszerűen kifejezni.

Gyakorlati példák

A rendszer fejlesztésére és az első gyakorlati mérésekre, telepítésekre Németországban került sor 2007-ben, tehát az innovációra a közelmúltban került sor. Itt az alkalmazási terület elsősorban az utcai közvilágítást, illetve bevásárlóközpontok külső és belső világítási rendszereit ölelte fel. Düsseldorfban például 3-fázisú, 40 A-es készüléket telepítettek utcai közvilágítási hálózatra, az elért megtakarítás a mérések szerint elérte a 19%-ot. Dortmundban 1-fázisú, 25 A-es készülékkel hasonló feladatnál 20%-os költségcsökkenés volt realizálható, a komplex fejlesztési csomag viszont összesen 26%-os megtakarítást eredményezett.

A termék európai bevezetése jelenleg is folyamatban van, újabb példák szolgáltathatók például Ausztriából vagy Hollandiából. Magyarországon a potenciális felhasználói kör beazonosítása zajlik, rövidesen sor kerülhet egyes kísérleti projektek beindítására is. A fázisszámtól és amperértéktől függően a rendszerek 200 000 és másfél millió forint kö-zötti összegért szerezhetők be, és a beszerelési költséggel is kalkulálni kell. Azt azonban feltétlen érdemes hangsúlyozni, hogy a technológia lehetőségeinek figyelembe vételére a létesítés minél korábbi fázisában érdemes sort keríteni: noha – amint már említésre került – lehetőség van az utólagos telepítésre, de így optimalizálható a megtérülési időszak.