Energiamenedzsment a mindennapokban
2010/5. lapszám | Kozma László | 9681 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző lapszámokban közölt publikációkban számos oldalról igyekeztünk megvilágítani az energiatakarékosság különböző szempontjait és megoldási lehetőségeit – elsősorban a praktikus, könnyen átlátható megközelítésre helyezve a hangsúlyt. A sorozat utolsó elemében egy kis összefoglalót közlünk és áttekintjük az eddig leírtak legfontosabb elemeit.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a mindennapi energiamenedzsment és energiahatékonyság megvalósítása mennyire fontos nézőpont manapság. Nekünk, szakmabelieknek pedig kiemelten fontos kérdés, hiszen mi rendelkezünk azzal a szaktudással, amely elengedhetetlen a tényleges beavatkozások végrehajtásának érdekében. A kiválasztott és naponta alkalmazott készülékek folyamatosan fogyasztják a villamos energiát, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen megoldást és termékeket használunk, illetve ajánlunk használatra.
Mint az a mellékelt 1. ábránkon is látható, passzív és aktív energiahatékonysági megoldásokban kell gondolkozni.
A passzív szakaszt alapvetően az jellemzi, hogy direkt módon nem avatkozunk be a rendszer működésébe. Ekkor tulajdonképpen csak elkezdünk mérni, hiszen ahhoz, hogy tudjuk, pontosan miből is akarunk megtakarítani, ismerni kell azt is, hogy mennyi energiát használunk fel a rendszer üzemeltetése során. Erről szólt az első néhány publikáció és arra törekedtünk, hogy tippeket adjunk az alkalmazható megoldásokról és készülékekről. Láthattuk ezekben az írásokban, hogy a megfogalmazott igényt számos módon kielégíthetjük, mérni lehet például mérőkészülékkel és megszakítóval is. Már az első, még passzív szakaszban eszközölhetünk néhány speciális beavatkozást és korrigálhatjuk azokat a szembetűnő, ordító energiapocsékoló részeket, amelyek első ránézésre is nyilvánvalók. Tehát például lecserélhetjük a fényforrásokat takarékosabb változatokra, vagy ha meddő fogyasztásunk van, akkor azt kompenzálhatjuk stb.
Szintén láthattuk már az első cikkekben, hogy maga a mérés mennyire fontos, hiszen manapság a lakosság kivételével minden villamosenergia-felhasználónak menetrendet kell adnia és azt be kell tartania, különben büntetést kap. Ugyanakkor viszont tények igazolják azt, hogy a fogyasztás mérésének bevezetésével rögtön 8-10%-nyi energiafelhasználás takarítható meg, csak pusztán azzal a ténnyel, hogy a felhasználóban tudatosul a felhasznált energia mennyisége, amely rögtön csökkentésre ösztönözhet.
A cikksorozat második részében, mondhatnánk az aktív eszközöket bemutató szakaszban már komolyabb megfontolásokat és beruházásokat igénylő megoldásokat prezentáltunk: a fő megközelítés vezérmotívuma az volt, hogy itt már be kell avatkozni a folyamatokba, adott esetben ki is kell zárni az emberi tényezőt és automatizálni szükséges a rendszereket, hogy optimálisabb legyen az energiafelhasználás. A cikkekben igyekeztünk konkrét példákkal megvilágítani ezen alkalmazásokat és az általuk elérhető energiamegtakarítás arányát.
Példáink azt hivatottak szemléltetni, hogy viszonylag egyszerű működésű, moduláris kialakítású készülékekkel is megvalósíthatunk megtakarítást hozó egyszerű kapcsolásokat, ahol alapvetően világítási készülékeket, de tulajdonképpen bármilyen más, villamos energiát fogyasztó készüléket optimálisabb felhasználásra tudunk kényszeríteni. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy sok esetben ezek a megoldások kímélik a használt készülékeket, tehát megnövelik az élettartamukat: egyfelől gazdaságosabbá teszik beszerzésüket, másfelől tovább erősíthetik a felhasználásuk iránti érdeklődést és elkötelezettséget. A cikkekben leírt alkalmazásokban használt moduláris készülékek beépített védelmekkel is rendelkeznek – ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Nézzük meg a 2. ábrán, hogyan is alakulhat ideális esetben az energiahatékonysági intézkedések bevezetésével a fogyasztás csökkentése!
 |
Ismernünk kell azt a körülményt, hogy egy egységnyi megtakarított villamos energia három egységnyi energia megtermelését teszi feleslegessé! Ez elsősorban a különböző hatásfokokból, átalakítási és szállítási veszteségekből adódik. Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy ha a pazarló felhasználást csökkentjük és optimalizáljuk, akkor a jelenlegi erőművi kapacitásokkal több ember számára tudnánk elérhetővé tenni a villamos energiát. Mondhatnánk azt is akár jogosan, hogy az előállítás hatékonyságát fokozzuk és akkor is javíthatunk az arányokon. Ez is igaz: az erőműveknek, áramszolgáltatóknak is folyamatosa fejleszteniük kell a rendszereiket, például kevesebb veszteséget előállító transzformátorokat kell használniuk, érdemes megfontolni szállítás mind magasabb kV-feszültségszintjét is, hiszen a nagyobb feszültségszinten történő szállítás csökkenti a veszteségeket. Nem spórolhatjuk meg azonban mi, felhasználók sem a szükséges lépéseket, és mint láthattuk, sokkal könnyebb egy egységet nekünk megtakarítani, ami rögtön 3 egységnyi erőművi előállítást takarít meg. A fenti, 2. ábrából jól látható, hogy megfelelő lépésekkel képesek lennénk akár 30%-kal is csökkenteni energiafelhasználásunkat, így megtakaríthatjuk akár 1000 (!) új erőmű építését is, ami jelentős környezeti terheléstől segítene megszabadulni.
Cikkeinkben leginkább a háztartásban, közültekben, épületekben felhasználható alkalmazásokra fókuszáltuk a figyelmet. Az épületek és az ipar együttesen legalább 40% arányú villamosenergia-felhasználásért felelős, ebből a háztartások legalább 20%-ot tesznek ki. Ezért nem mindegy, milyen készülékeket használunk és hogyan építik be ezeket. Azt is tudjuk, hogy a háztartásokban felhasznált összes villamosenergia-felhasználásból 20-25%-ot a világításra fordítunk. Következésképpen a világításvezérlés és annak hatékonnyá tétele jelentős és azonnali megtakarítást hozhat magával. Így persze a pénztárca is jól jár, tehát mindenféleképp érdemes fejleszteni és megváltoztatni a már kialakított villamos rendszereket is.
A cikksorozat második felében elsősorban ezekre a világításvezérlési feladatokra láthattunk megoldásokat, konkrét készülékeket, eszközöket. Ezek mind moduláris, DIN sínre pattintható termékek voltak, melyeknek nagy előnye, hogy egy helyen elhelyezhetők egyetlen maszkos elosztóban. Tehát a programozás, változtatás könnyedén, egy helyen megoldható, és nem kell szobáról szobára járni a beállítások elvégzéséhez (gondoljunk csak egy nyári/téli időszámítás átállítására…).
A moduláris készülékek előnye még az, hogy az elosztószekrényben biztosan megtalálható minden áramkör, így azok bekötése is egyszerűen megoldható, valamint a vezérlendő áramkörök könnyedén szétválaszthatók, ha sz/em/p5ükséges mutatkozik erre (külön vezérelt világítási áramkörök, időzített ki/bekapcsolással használt áramkörök stb.).
Láthattunk alkalmazásokat különböző időzítésekre is. Ezek segítségével bizonyos áramkörök időzítve kapcsolhatók ki vagy be, aminek következtében biztos, hogy például a világítási áramkör csak adott időszakokra fog kapcsolni. Ezek az időzítők természetesen használhatók különböző hűtési, fűtési vagy szellőztetési áramkörökben is, csak a terhelhetőségre kell figyelni (nagyobb terheléseket kontaktorokon keresztül lehet megvalósítani, erre is láthattunk példát). Fontos világításvezérlő eszköz a mozgás- vagy jelenlétérzékelő. Ezek figyelik az emberek jelenlétét és csak akkor kapcsolják be a világítást, ha az adott helységben tartózkodik valaki. Végül, de nem utolsó sorban láthattunk példát a fényerő-szabályozására is, amelynek segítségével be lehet állítani a megfelelő fényerő mellett az optimális természetes/mesterséges fénymennyiség mixet, így optimalizálva az energiafelhasználást.
Ne feledjük tehát azt, hogy nekünk, szakembereknek fontos szerepünk van az energiahatékonyság megvalósításában, éljünk a lehetőségekkel és ajánljuk a megfelelő megoldást a szakterületen kevésbé járatos felhasználóknak. Még akkor is érdemes ilyen megoldások mellett dönteni, amikor a beruházás több költséget igényel, mert biztosan megtérül már rövidtávon is.
