Energiamenedzsment a mindennapokban
2010/4. lapszám | Kozma László | 8949 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elmúlt lapszámokban megjelent cikkeinkben már aktív energiamenedzsmentet valósítottunk meg. Megismételve a korábban leírtakat, ez azt jelenti, hogy automatizáljuk az energiarendszereinket, és nem bízzuk az emberre ezek működését.
Ennek oka az, hogy az ember pazarló, figyelmetlen vagy egyszerűen kényelmes gyakorlatot folytathat hétköznapi tevékenységében és sosem olyan precíz, mint egy jól megtervezett és automatizált rendszer.
Ráadásul még szubjektív elemek is dominálnak magatartásában és a külső érzékelését erősen befolyásolja saját belső állapota (fáradság, lelki állapot stb.). Ha egy szobában megkérdeznénk néhány embert, hány fok hőmérsékletet érzékelnek, biztos vagyok benne, nem kapnánk két egyforma értéket.
Igaz ez a fényerőre is, tehát vannak olyanok, akiknek a szobában uralkodó fényviszonyok elegendők, s vannak olyanok, akinek nem; vannak olyanok, akik a helyi világítást helyezik előtérbe (asztali lámpa), és vannak olyanok, akik a mennyezeti világítást szeretik.
Nincs is ezzel semmi baj, viszont az energiaszűk időszakra és a költségek megnövekedésére tekintettel meg kell egyezni egy kompromisszumos, objektív, mindenki által elviselhető és a munka szempontjából elegendő energiafelhasználásban, hogy az igényeket magas színvonalon lehessen kielégíteni. Ehhez pedig mérni kell: az objektív értékek meghatározásához és szinten tartásához egy jól automatizált rendszer a legalkalmasabb „feladat-végrehajtó”.
Még mindig az aktív beavatkozás területén maradva, folyamatosan beavatkozunk az energia-felhasználó rendszerek működésébe, tehát szabályozzuk a felvehető és elhasználható energia mennyiségét. Mivel tudjuk azt, hogy a világítás az összes villamos energiafelhasználás 14%-át teszi ki Európában (világviszonylatban ez 19%), ezért az ezen a területen elért megtakarítás kis odafigyeléssel vagy apró változtatásokkal sokat jelenthet. Cikkünk nem tér ki a fényforrások cseréjéből adódó megtakarítási lehetőségre, inkább koncentrálunk az automatizálás nyújtotta kényelemre és az abból következő megtakarításokra.
Ha a világítást komplexen kezelő változtatásokat eszközölünk (fényforrások cseréje kisebb energiafelhasználásúakra és az automatizálási megoldások alkalmazása egyszerre), akkor akár 30%-os költségcsökkentést is elérhetünk. Kiindulva abból, hogy az alapnak a kézi kapcsolást tekintjük, akkor a programozható kapcsolással (6. cikk) legalább 10%-ot, jelenlét-érzékelőkkel és mozgásérzékelőkkel (5. cikk) 20%-ot, fényerőszabályzással pedig (jelen cikkünk) akár 30%-ot is meg lehet spórolni. Ha ezeket kombináljuk és még fényerő érzékelőket is használunk, akkor akár felére is csökkenthetjük a fény előállítására felhasznált energia mennyiségét. Ez már jelentős csökkenést hozhat a villanyszámlában feltüntetett összköltség vonatkozásában.
Nézzünk meg most ezekre néhány példát. Tegyük fel, hogy egy étteremben a tulajdonos külön szeretné meghatározni a bár és az étterem világítását, ráadásul szeretné szabályozni is a fényerőt a különböző igényeknek megfelelően (atmoszféra, külső világítási viszonyok stb.). Ehhez természetesen szét kell választani a két világítási áramkört és mindkettőre fel kell tenni egy-egy fényerőszabályzót.
A nyomógombok segítségével lehet a szabályzást megvalósítani, hiszen a készülékekben az elektronika érzékeli a nyomva tartás időtartamát, amelynek megfelelően a fényerőt fel- vagy leviszi. Amint megtaláltuk a nekünk megfelelő fényerőt, elengedjük a nyomógombot és megáll a dimmelés.
A szabályozás szempontjából teljesen mindegy, hogy a fényforrás izzólámpa, halogén vagy fénycső, kizárólag a megfelelő terhelhetőségre kell odafigyelni. Természetesen ez a terhelés határozza meg a kismegszakító névleges áramértékét is. A fénycsövek esetében vigyázzunk arra, hogy csak a speciális, szabályozható elektronikus előtéttel rendelkező fényforrások dimmelhetők! Önmagában ezzel a megoldással kb. 10% megtakarítás érhető el (1. ábra).
A következő példánk szerint a hotel vezetése úgy dönt, hogy optimalizálni szeretné a hotelparkoló-világítást, pontosabban a ráfordított költségeket. Az automatizálás révén növelhető a vendégek komfortérzete és biztonsága is, hiszen a fényérzékelővel felszerelt alkonykapcsoló mindig a megfelelő fényviszonyok szerint kapcsolja a világítást. A kapcsolón beállítható bizonyos keretek között az érzékelt fény mennyiségéhez a kapcsolás küszöbértéke.
A kültéri fénymérő egység viszonylag könnyen felszerelhető és csatlakoztatható a készülékhez. A CT kontaktor csak abban az esetben szükséges, ha a kapcsolandó teljesítmény meghalad bizonyos értéket (a példában szereplő készülék esetében 2300 W teljesítmény kapcsolható közvetlenül az alkonykapcsolóval, ezen érték felett megfelelő típusú mágneskapcsolót kell a rendszerbe tenni). A kapcsolt fényforrások meghatározzák a kontaktor alkalmazási kategóriáját, erre a kiválasztásnál figyeljünk oda! Ezzel a megoldással kb. 25% megtakarítás érhető el (2. ábra).
Hasonló konstrukció felhasználható a kirakatok világításának szabályzására is. Ebben az esetben már érdemes egy időzíthető alkonykapcsolót betenni, ahol meghatározhatjuk a hétvégéket, ünnepnapokat, zárva tartási időtartamokat is. Az alkonykapcsoló itt is 2300 W összteljesítményt képes kapcsolni, ezen érték felett mágneskapcsolót kell beiktatni.
Az alkalmazott típus helyett használható olyan berendezés is, amely mellett nem kell bajlódni az időzítéssel. Ebbe a készülékbe a gyártó beprogramozta az éves alkony- és pirkadatidőpontokat a föld összes pontjára. Itt csak a földrajzi koordinátákat kell megadni és az alkonykapcsoló már tudja, hogy az év adott napszakában mikor fog lemenni és felkelni a Nap és ennek megfelelően fogja a kirakatot kivilágítani. Ezzel a megoldással is kb. 25% megtakarítás érhető el (3. ábra).
Természetesen a dimmerek vagy fényerőszabályzók megtalálhatók a fali sorolható szerelvények (villanykapcsolók) kínálatában is, azt kell mérlegelni, hogy az adott készülék az adott teljesítményt képes-e kapcsolni és fényerőszabályozni.
A moduláris rendszerű fényerőszabályzók esetében előny lehet a fali szerelvényekkel szemben, hogy a moduláris dimmer több helyről is szabályozható nyomógombokkal, míg a fali szerelvény csak a fizikailag rákötött áramkörökön megtalálható fényforrásokat szabályozza egy adott helyről.
