Villanyszerelők Lapja

Eszközeink

Az infrasorompókról általában

2009. november 30. | Ledneczki László |  5200 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az infrasorompókról általában

Talán észre sem vesszük, de az infrasorompók szerves részét alkotják életünknek a kapubejáratokon, a mozgólépcsőkön, a vagyonvédelmi eszközökön, az áruházakban, a liftekben: ezekben a berendezésekben mind jelen vannak és könnyebbé, biztonságosabbá teszik életünket. Rohanó világunkban nincs arra idő, hogy minden „apróságra” figyelmet fordítsunk, legyen az értékes vagyontárgy, mozgó eszköz vagy akár sajnos saját biztonságunk. Bár egy infrasorompó nem akadályozhatja meg azt, hogy egy gépjármű elé lépjünk, viszont váratlan helyzetekben megelőzheti a balesetek kialakulását.

Az infrasorompók nagyon népszerű eszközök, olyan helyeken is megtalálhatók, ahol nem is gondolnánk a jelenlétükre. Kis méretük és láthatatlan működésük nem zavarják nyugalmunkat, de mikor vészhelyzet alakul ki, jelenlétük akár életet menthet. De mi is általában véve az infrasorompó?

Ez az apró eszköz sokféle kivitelben létezik, méretük a gyufásdoboztól egészen ajtó-magasságig terjedhet, általában műanyag sötét burkolattal rendelkeznek. Annak ellenére, hogy kialakításban különböznek, működésük elvében sok hasonlóságot mutatnak fel.

Minden sorompóban két fő egység található: egy adórendszer és egy vevőfokozat. A kettő közötti kommunikációt egy infravörös sugárnyaláb biztosítja. A sugarat szabad szemmel nem látjuk, ezért ha a sorompó adója működik, nem is vesszük észre. Az adó és vevő rész általában két külön egységet alkot, de vannak úgynevezett visszaverődési alapokon működő, reflexiós infrák is, amelyekben az adó és a vevő rész egy elektronikán helyezkedik el. Működésük kulcsa az, hogy ha az infravörös sugárnyaláb akadályba ütközik, azt a vevőfokozat érzékeli és egy felerősített, egyértelmű jelet továbbít a beavatkozó rendszerhez.

Az adóban egy – esetleg több – infravörös LED-dióda található, amely impulzusszerűen bocsátja ki a fénysugarat: ezt egy a vevőfokozatban lévő fotodióda veszi. A fotodiódáról érkező jeleket egy erősítő és kiértékelő egység kimeneti jellé alakítja, a kimenet lehet akár feszültség- vagy áramjel, továbbá feszültségmentes kontaktus. Az impulzusszerű működésnek köszönhetően a rendszer széles tartományban érzéketlen a külső megvilágításra és nem zavarja a Napból kisugárzott infravörös fény sem.

Energiatakarékosság: napelemről táplált adó

Ma már egy átlagos családi háznál is megtalálható az infrasorompó. Vegyünk egy egyszerű példát: ha vásárolunk egy elektromos kapumozgatót, annak szerves része az infrasorompó, mert ez az eszköz akadályozza meg azt, hogy a kapu rácsukódjon az autónkra. Ezeknek az infráknak általában feszültségmentes relékimenetük van, és a működésükhöz szükséges tápfeszültséget a motorvezérlésről kapják. A tápfeszültség igényük 12-24 V egyen- vagy váltakozó feszültség. Szereléskor ügyelni kell arra, hogy az infrasorompó-pár egy vonalba essen, igaz, hogy az infravörös fénysugár szórással rendelkezik, amelynek szöge néhány fok, de ha lézerdióda lenne az eszközbe, akkor minden reggel újra be kellene állítani a helyzetüket. A hatótávolság is fontos, illetve számoljunk az időjárással: ködben, erős hóesésben az infrasugár elvész, a hatótávolság lecsökken. Zavarhatja a működésben a rárakódó sár, hó és az esetlegesen beleköltöző rovar is. Tehát olyan magasra kell felszerelni, hogy az autó kerekei felett legyenek, lehetőleg ne fröccsenjen a földről vissza az esővíz, és ne lógjon bele a kapuról semmilyen alkatrész. Nagyon fontos szempont az, hogy tilos elhagyni az infrasorompót a kapuról.

Az utóbbi gondolatra visszatérve: mit is tud pontosan megakadályozni ez a kis eszköz? Több eset volt már arra, hogy az infrákat anyagi okokból a saját felelőségére elhagyta a tulajdonos és nem került felszerelésre. Egy infrasorompó-pár ára nagyságrendileg hatezer forint. A tulajdonos nem számolt a fent vázolt veszéllyel, és kifele haladva a gépjárművel megtörtént a baj. A kapu elkezdett becsukódni és ennek széle beleakadt az ajtó kilincsébe, majd azt leszakítva meghúzta a gépjármű oldalát. A kár, amit az infrapár hiánya okozott, százezrekben volt mérhető.

Ez az aprócska eszköz képes lett volna megakadályozni a balesetet, tehát érdemes beruházni rá. Természetesen a telepítési díj azért többe kerül, mert a kábelezést, vésést, fúrást és felszerelést is ki kell fizetni, de – amint igyekeztem rámutatni a példával – ez a költség biztosan kifizetődik.

Ha már nem lehet a térkövezést felbontani, ha már nem lehet felvágni a betont, arra is van megoldás. A gyártók számolva ezzel az általános problémával, kifejlesztették a prizmás vagy más néven reflexiós sugárkaput. Itt az adó és a vevő egy egységet alkot, vele szemben pedig egy hagyományos „macskaszem” található. A prizma egy olyan különleges optikai egység, amely a ráeső fényt ugyanabban a beesési szögben veri vissza (egy adott tartományban). Itt a működés is ugyanaz, viszont a távolság a visszaverődés miatt megkétszereződik. Továbbá nem alkalmazható olyan helyen, ahol valamilyen tükröző felületű tárgyat véd. Vegyük figyelembe, hogy az autók a tükörfényes karosszériáról híresek.

De akkor mit tegyünk, ha nem akarunk fúrni-faragni, és mégis meg szeretnénk tartani az infránk funkcióját? Vizsgáljuk meg a problémát! Az infraadó részére csak tápfeszültséget kell biztosítani, a vevőnek pedig a tápfeszültség mellett kommunikációs kimenetei is vannak. Célszerű tehát a vevőt a kapunak arra a felére tenni, ahol a vezérlés foglal helyet, mert a tápfeszültség mellett még kommunikációs vezetékeket is be kell kötni a vezérlésbe. Az adó megtáplálása akár külön tápegységről is történhet, amit a kapu másik oldaláról, egy másik táplálási lehetőségről is működtethetünk. De minek „trafózni”, ha van ennél jóval egyszerűbb megoldás is?!

Energiaéhes világunkban az egyik legtakarékosabb és leghatékonyabb megoldás az, ha az adót egy napelemről tápláljuk. Egyre népszerűbb ez a technológia, és csökken az előállítási költsége is. A napelemet csak fel kell szerelni és kell kötni az adóba, nem szükséges vésni, esetleg egy kis falazás, fugázás vár ránk. Az adóban mindössze egy darab infraled és a hozzátartozó elektronika van, melyet szürkületben vagy borult időben is gond nélkül ellát a napelem, éjszaka pedig a benne lévő akkumulátor látja el az adót. Az akku élettartama 3-4 év is lehet (ez lényegesen függ a fényviszonyoktól), és néhány száz forintért újra lehet cserélni. A napelemes infrasorompóhoz 25-30 000 forintért már hozzá lehet jutni és kis „barkácsmunkával” fel is lehet szerelni.


Az infra optikai eszköz, tehát a jó működés szükséges feltétele a tisztaság. Elég, ha havonta egyszer letöröljük a burkolatát, és félévente nem árt egy ellenőrzés: ugyanígy kell eljárni a napelem és a prizma esetében is.

Mi történik, ha az infrasorompó meghibásodik? Mit tegyünk? A tünetek a következőképpen jelentkeznek, ahol csak egy infrapár üzemel, A kapu nyitáskor szépen kinyílik, de nem tudjuk bezárni, nem csukódik vissza automatikusan, néha visszanyit, és nagyon nehezen akar bezáródni. Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, szedjük le mindkét infra fedelét, alaposan takarítsuk ki, továbbá nem árt, ha egy kéziműszer is van nálunk. Győződjünk meg a tápfeszültség megfelelőségéről, a vezetékek épségéről. Ellenőrizzük a vezérlésben található biztosítókat is. Az infra egyik fő problémája lehet az, hogy a kimenetnek szánt relé meghibásodik (az infra jó, mert kattog.) Ne dőljünk be neki, mert az érintkezőpogácsák elkopnak az elektromos áram hatására. A legbiztonságosabb az, ha egy kéziműszerrel megmérjük a kontaktusokat. A kontaktnak vagy rövidzárnak, vagy szakadásnak kell lenni, átmeneti ellenállás (ami általában változik is) nem lehet. Fontos, hogy ne javítgassuk házilag, hanem forduljunk az eszköz szervizéhez. Jó telepítéssel és karbantartással egy kapumozgató élettartama akár elérheti a tíz évet is.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem