Munkavédelem

Falomlás halálos áldozattal

2009/11. lapszám | Mattiassich Péter |  4705 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

BRFK, Bűnügyi Főosztály Erőszakos Személy- és Vagyon Elleni Bűncselekmények Osztálya vizsgálatot folytatott ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett, veszélyeztetés vétségének megalapozott gyanúja miatt. A vizsgálat oka: 200X. június XX.-én a Budapest XXX. kerület X. u. XX. sz. alatti épület bontási munkái során halálos munkahelyi baleset történt. A fenti ügyben eljáró nyomozó hatóság igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásra rendelt ki.

A baleset bekövetkezésének ismertetése

S. Z. segédmunkás tanúvallomása alapján: „A X. u.-i munkára O. A. vett fel 200X. április elején. AMK könyvesként dolgoztam az L. Bt-nél, a főnök M. I. volt. A balesetnél együtt dolgoztam P. S.-ral. A munkafeladat építőipari segédmunka volt, falbontás, sitt lehordása, ablakok kiszedése, födémek leverése. Reggel 7 órakor kezdtük a III. emeleten a boltívek leverését, az ablakok kiverését. Kb. 11. órakor feljött egy rövidnadrágos építésvezető, akinek szóltam, hogy mozog a fal. Erre felhívta M. I.-ét, akitől azt az utasítást kaptuk, hogy tetőlécekkel és tetőgerendákkal fogassuk össze a homlokzati falakat. Ebéd után 100-110 db, 55 cm-es tetőlécet dróttal összekötve kötéllel felhúztuk a III. emeletre. Ott felállítottunk egy munkaállást és S. elkezdte a léceket szegezni a gerendához. Ekkor lentről szóltak, hogy hagyjuk abba, mert hullik a vakolat meg a tégla. A. telefonon szólt S.-nek, hogy szóljon a többieknek (akik a földszinten dolgoztak). Mi kimentünk a függőfolyosóra, hogy szóljunk a többieknek, de ahogy kimentünk, hallottam egy nagy reccsenést és a rám zuhanó faltól ellöktem lábbal magamat, hogy ne hasra érkezzek. Munkavédelmi oktatást nem kaptam, orvosi vizsgálaton nem voltam, bontási technológiát velünk nem ismertették. Felvittek a munkaszintre, elmondták a feladatot, egyéni védőeszközt, sisakot és védő kesztyűt kaptunk. S. Z. segédmunkás 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sérülései: jobb lábán bokatáji szárkapocs csonttörés, fején zúzott sebek, bal vállán, jobb karján és egész testén zúzódások, valamint horzsolások találhatók. A baleset során P. S. a ráomló épületfal darabjaitól halálos sérüléseket szenvedett és a helyszínen életét vesztette.

A kirendelő hatóság által feltett kérdések megválaszolása

1. Van-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy az építőiparban ki és milyen végzettséggel végezheti a bontási- és építési munkálatok irányítását?

Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik. Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § (1) kimondja: az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha:

1. az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel,
2. az építési munkálatok irányítását és a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,
3. a kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással.

39. § (2): Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik. (4): Akinek az építőipari kivitelezés a tevékenységi körében nem szerepel, illetőleg magánszemély – a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével felelős műszaki vezető irányítása mellett – csak saját céljára végezhet építési munkát.

2. A sértettek által végzett munka elvégzéséhez megfelelőek, illetve adottak voltak-e azok a feltételek, védőfelszerelések, munkaeszközök, melyek a biztonságos munkavégzéséhez szükségesek és elégségesek lettek volna? Ha nem, milyen feltételek, védőfelszerelések, munkaeszközök megléte és használata esetén lett volna elkerülhető a halálos baleset bekövetkezése?

A sértettek által végzett munka elvégzéséhez a munkáltatók nem biztosították megfelelően a biztonságos munkavégzés feltételeit. A biztonságos munkavégzéséhez szükséges védőfelszerelések, munkaeszközök hiánytalan kiadása nem megfelelően bizonyított.

1. A tárgyi munkabalesetről bizonyíthatja ezt az állítást S. Z., a balesetben megsérült segédmunkás nyilatkozta: „munkavédelmi oktatást nem kaptam, orvosi vizsgálaton nem voltam, bontási technológiát velünk nem ismertették. Felvittek a munkaszintre, elmondták a feladatot, egyéni védőeszközt, sisakot és védő kesztyűt kaptunk.”
2. A BRFK helyszínleírásában a következőket rögzítik: „az elhunyt csak egy szürke halásznadrágot és egy sportcipőt viselt”. Az öltözék leírása nem utal egyéni védőfelszerelés meglétére. Ez is bizonyítja a munkavégzéséhez szükséges védőfelszerelések hiányát.

A munkabaleset bekövetkezésének nem a védőfelszerelések és a munkaeszközök hiánya, hanem az I. II. III. emeleti függőfolyosók előírások szerinti alátámasztásának hiánya, valamint a III. emeleti homlokzati fal leomlásának hatására történő sérülések voltak a közvetlen kiváltó okai.

A biztonságos munkavégzéséhez szükséges munkafeltételek nem teljesültek, mert a statikus tervező utasítását, amit az építési naplójába tett, nem továbbították: „a függőfolyosó acél tartógerendáinak a feltárása megtörtént. Megállapítottam, hogy a gerendák a fal teljes vastagságában befogottak, ami hosszútávon megtartható. Ezért a függőfolyosónál csak a gerendák közti vasbeton lemez elbontását kértem úgy, hogy a földszinttől kezdődően a vasbeton lemez végig alá legyen támasztva. A kibontott gerenda kiékelt visszafalazását kértem.” Az É. Zrt. ennek a munkabiztonsági szempontból kiemelten fontos statikai utasításnak a továbbítását nem tudta írásban igazolni.

Ezt megerősíti M. I. felvett nyilatkozata, amikor a munkavédelmi felügyelő kérdésére („az irányításon kívül milyen felelőssége volt a munkaterületen?”) a következőt válaszolta: „az irányításon kívül a bontással kapcsolatos teljes körű felelősség az enyém volt. A statikus tervező utasításait a dolgozóik azért nem hajtották végre a balesetig, mert még nem tartottak a függőfolyosó bontásánál. A falak megtámasztását, azért nem hajtották végre, mert ezt nem láttam leírva a naplóba.”

Ennek a nyilatkozatnak ellentmond M. I. alábbi nyilatkozta: „a statikussal hetente egyszer bejártuk az építkezést. Ő elmondta, hogy mit kell csinálni és ezt bejegyezte az É. Zrt. építési naplójába. Ha nem voltam ott, akkor onnan olvastam el, hogy mi a teendő.” A statikus tervező az előzőkben leírt utasításán túl előírta az É. Zrt. építési naplójában a homlokzati falak kalodázását (egymáshoz fogatását). Az É. Zrt. ezután hívta fel írásban az alvállalkozó művezetőjének figyelmét az előírtak végrehajtására, amit a balesetig nem végeztek el.

Az előzőekben ismertetett hiányosságok alapján megállapítható, hogy a halálos baleset elsődleges oka az, hogy a függőfolyosónak az előírások szerinti alátámasztása a tartófal teljes hosszában hiányzott, valamint nem végezték el a homlokzati falak kalodázását!

3. A biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek, védőfelszerelések, munkaeszközök hiánya ok-okozati összefüggésben van-e a halálos baleset bekövetkeztével? Van-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy kinek a feladata ezek biztosítása, meglétük ellenőrzése? Használatukra, illetve használatuk ellenőrzésére a munkáltatót, az egyes munkaegységek vezetőit, vagy a dolgozókat kötelezi-e jogszabály? Ebben a tekintetben az ügy szereplőit terheli-e bármiféle felelősség?

A biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket az építkezésben résztvevő kivitelezők megfelelően nem biztosították, így azok hiánya ok-okozati összefüggésben volt a halálos baleset bekövetkezésével. A választ a fővállalkozó, ill. az alvállalkozók kötelezettségei alapján kell vizsgálni.

Az É. Zrt. mint fővállalkozó vállalkozási szerződést kötött a L. Bt.-vel az épület felújításánál bontási és vegyes építőmesteri munkák elvégzésére. Az É. Zrt.-vel kötött szerződésük 4. 3. pontja előírja, hogy „a vállalkozó felelős a munkavédelmi előírások betartásáért…, illetve a vállalkozó által bevont alvállalkozók munkavédelmi koordinációjáért.”

Az É. Zrt.-vel kötött szerződést követően a L. Bt. vállalkozási szerződést kötött az M. Bt.-vel, mint alvállalkozóval az épület teljes körű tető- és födémbontási munkáinak elvégzésére. Ezután újabb szerződésben vállalták a lépcsőház bontási munkáinak elvégzését. Majd ismét újabb szerződést kötöttek a III. emeleti rétegrend és a válaszfalak bontására, valamint a lépcsőház bontási munkáinak elvégzésére.

A L. Bt., illetve az alvállalkozója, az M. Bt. tulajdonosa, valamint az É. Zrt. nem biztosította megfelelően a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkavédelmi feltételeket.

Megállapításom bizonyítása céljából kértem az L. Bt.-ét, hogy küldjék el részemre a hiányzó munkavédelmi dokumentumok másolati példányát. A választ a mai napig nem kaptam meg.

L. V., az L. Bt. ügyvezetője az alábbiakat nyilatkozta a halálos balesetet követő rendőrségi vizsgálat során: „a szerződés, amit az M. Bt.-vel kötöttünk, egy formaszerződés volt. A cég nem végzett munkát az építkezésen, embereket sem foglalkoztatott. A cégtulajdonos M. I. távollétében, mint művezető irányította az L. Bt. hozzá beosztott munkavállalóit. Az építkezésen dolgozó emberek mindannyian a cég alkalmazásában álltak. M. I., aki L. V. élettársa volt, az L. Bt. alkalmazottjaként, mint művezető, irányította a Bt. hozzá beosztott munkavállalóit (18 fő segédmunkást). A baleset napján M. I. elmondása szerint el kellett mennie az építési területről és ezért megtiltotta a bontást az ott dolgozóknak, amíg vissza nem érkezik. Nem maradt kint az építkezésen senki, aki felügyelte volna a munkát, mert amúgy is meg volt tiltva nekik. A vezetők közül senki sem adott utasítást a munka folytatására.”

M. I. az alábbiakat nyilatkozta: „…én a L. Bt. alkalmazottja vagyok. A cég vezetője az élettársam, L. V. Én a cégnél művezetőként dolgozok. A munkám az építkezésen végzett munkák irányítása. Az építési, kivitelezési munkákkal kapcsolatos végzettségem nincs, nyolc általánosom van, és 5-6 évet dolgoztam az építőiparban. Cégünkön belül nincs olyan személy, akinek építőipari szakirányú végzettsége van. Az építkezésre hetente kijött egy statikus […], és azzal hetente egyszer bejártuk az építkezést. Ö elmondta, mit kell csinálni és ezt bejegyezte az É. Zrt. építési naplójába. Ha nem voltam ott, akkor onnan olvastam el, hogy mi a teendő. Ha nem voltam ott, akkor engemet V. B., a M. Bt. cégtulajdonosa helyettesített az építkezésen végzett munkák irányításában. A baleset időpontjában már a lépcsőház bontása volt a feladat, nem tudom, hogy mit kerestek ott az emberek, akik leestek.”

Az OMMF Közép-Magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége P. S. halálos munkabalesete miatt helyszíni vizsgálatot végzett. Ennek a vizsgálatnak, valamint a tanúmeghallgatások eredményeként a Munkavédelmi Felügyelőség a feltárt és az alábbiakban felsorolt munkavédelmi szabálysértésekért, valamint a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények elmulasztásáért a L. Bt.-ét, súlyos pénzbüntetésre ítélte. Ezek a jogszabálysértések az előzőekben felsoroltak alapján, valamint a vizsgálatom eredményeként az alábbiakban felsorolva a következők voltak.

Hiányzik a L. Bt. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkaköri- munkaalkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló igazolás. A munkáltató nem küldte az általa alkalmazott dogozókat munkaegészségügyi-alkalmassági vizsgálatra, ezzel a cselekedetével nem tartotta be az alábbi jogszabályi előírásokat, ezzel veszélyeztette az irányítása alatt dolgozók egészségét.

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, (továbbiakban Mvt.) 49. § (1) előírja: a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik.
• Mvt. 50. §: a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
• 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 1. § a) előírja: a munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

Nem megfelelő a L. Bt. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkavédelmi oktatási jegyzőkönyve. L. V. a L. Bt. ügyvezetője – a csatolt oktatási jegyzőkönyv ellenére – nem tartott munkavédelmi oktatást a tárgyi építési munkák veszélyeiről és megelőzéséről az új dolgozók munkába állása előtt. Ez által foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be a munkáltató számára előírt jogszabályi előírásokat.

L. V. nem tudta bemutatni az építési munkaterület átadásával egyidejűleg megnyitott építési naplót. Az építési naplót utólag állították ki a napi bejegyzésekkel együtt. Ezt megerősíti E. N., az É. Zrt. képviselője (építésvezető) nyilatkozata: „az L. Bt. nem prezentált építési naplót”. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység alábbi előírásait.

• 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 40. § (3): a kivitelező – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – építési naplót vezet.
• 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 4. § (5): az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a (4) bekezdés szerinti átadás-átvételt – az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével – rögzíteni kell. 18. § (1): Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni. (3): Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. (6): Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, illetve befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia.

Hiányzik a L. Bt. épületbontási munkáinak kivitelezési tervdokumentációja. L. V. nem tudta bemutatni az építkezés bontási tervét, valamint nem határozta meg a bontási technológia kiviteli sorrendjét. L. V. ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mert kiviteli tervdokumentáció nélkül építette a lakóházat, és nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység alábbi előírásait.

• 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról 3. § (1): építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletességű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (a továbbiakban: kiviteli terv) alapján végezhető. (3): Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az Étv. 38. §-ban előírt terveknek és a kiviteli tervnek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia.
• 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, 4. sz. mell., III. fejezet 11. 2.: „a bontási munkákhoz tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a bontás sorrendjét, technológiáját, a szükséges eszközöket és az alkalmazandó segédszerkezetet.”

Hiányzik a L. Bt. épületbontási munkáinak a kivitelezési technológia sorrendjét előíró dokumentáció. L. V. nem határozta meg a bontási technológia sorrendjét. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység alábbi előírását.

• 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, 4. sz. mell. III. fejezet 11. 4. pontja előírja, hogy „a bontást végző munkavállalókkal az alkalmazott technológiát, műveletet meg kell ismertetni.”

Hiányzik a L. Bt. munkavédelemre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi terve, amelyet az építés kivitelezési tervdokumentációjához kötelező elkészíteni. L. V. nem tudta bemutatni az épületbontási munkák kivitelezési folyamatai során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket tartalmazó biztonsági és egészségvédelmi tervet. Annak a ténynek, hogy hiányzik az épületbontási munkák kiviteli tervdokumentációja, törvényszerű következménye a biztonsági és egészségvédelmi terv hiánya. Ezzel a jogszabálysértéssel nem tartották be az alábbi jogszabályi előírásokat.

• A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, 6. § (1): a kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek – ezek hiányában az építtetőnek – figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat. (2): Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek figyelembe kell vennie: a) azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát; b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. 4. §: a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi… a biztonsági és egészségvédelmi terv.

A L. Bt. ügyvezetője a kötelezően előírt biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kijelölését elmulasztotta. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követtek el, mivel nem tartották be a munkáltatók számára előírt, alább felsorolt jogszabályi előírásokat.

A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében 3. § (2): a kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti. (4): Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására. Ez esetben az Mvt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatban ki kell térni arra, hogy a koordinátori feladatokat ki látja el.

L. V. valótlan bejelentést adott a lakóépület bontási- és építési munkáinak irányításáért felelős műszaki vezető megbízásáról az É. Zrt-nek. Elmulasztotta a kötelezően előírt felelős műszaki vezető alkalmazását. A Bt. ügyvezetője a kötelezően előírt „felelős műszaki vezető bejelentését csak papírforma szerint végezte”, nem tudta bemutatni a felelős műszaki vezető megbízási munkaszerződését. Ifj. Sz. I., az É. Zrt. igazgatójának nyilatkozata: „a L. Bt. bejelentette a felelős műszaki vezetőt, B. I.-t. Mi nem találkoztunk ezzel a műszaki vezetővel.” Ezzel a jogszabálysértéssel nem tartotta be a 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § előírásait (lásd fent).

Az L. Bt. ügyvezetője elmulasztotta az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről előírásai szerinti egyedi kockázat megelőző felmérések és intézkedési jegyzőkönyvek jogszabályok szerinti kidolgozását a bontási-, illetve magasban végzett munkákkal kapcsolatosan. Nem alkalmazott munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységre jogosult munkavállalót, aki a bontási, illetve magasban végzett munkákkal kapcsolatban kidolgozza a jogszabályok előírása szerinti, egyedi kockázatmegelőző felméréseket és kiállítja az intézkedési jegyzőkönyveket.

L. V. ez által foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be a munkáltató számára előírt, alább felsorolt jogszabályi előírásokat.

• Mvt. 54. § (1): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egy hangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszicho szociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (5): A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a tervezett felülvizsgálat időpontja; h) az előző kockázatértékelés időpontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. (6): Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (7): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-ban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani.

A L. Bt. ügyvezetője nem alkalmazott munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységre jogosult munkavállalót, aki jogosult a munkabaleset kivizsgálására és nem küldte el, az illetékes felügyeleti hatóságnak a munkabaleseti jegyzőkönyvet. L. V. ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be a munkáltató számára előírt, alább felsorolt jogszabályi előírásokat.

4. Melyek azok a dokumentációk az építőiparban, amelyek megléte és pontos vezetése szükséges egy-egy munkaterületen? Van-e jogszabályi előírás erre vonatkozóan?

A legfontosabb dokumentációk az építőiparban, amelyek megléte és pontos vezetése kötelezően előírt az építési munkaterületeken:

• az építési napló, megléte és pontos vezetése szükséges a munkaterületen,
• az építkezési munkák épületbontási, kivitelezési munkáinak tervdokumentációja,
• a bontási technológia műveleti leírása,
• a kivitelezési tervdokumentáció részét képező biztonsági és egészségvédelmi terv,
• az építési területre belépő személyekről nyilvántartás.

---