Napenergia termelő stadionok – Made In Taiwan
2009/6. lapszám | Fülöp Miklós | 3956 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Lassan már megszokhattuk, hogy az olimpiákra szenzációs létesítményekkel készülnek a rendezők. Pekingben a Madárfészek-stadion és a buborékokból „felfújt” uszoda jelentette az építészeti szenzációt, ám ezúttal a kistestvér, a júliusban megrendezésre kerülő világjátékok házigazdája, a tajvani Kaohsziung is csodával rukkol elő.
2009. július 16–26. között kerül megrendezésre Taiwanon a World Games (világjátékok), ahol 99 ország 4500 sportolója méri össze majd erejét 31 olyan sportágban, amelyek nem szerepelnek az olimpia műsorán. Az 1981 óta megrendezésre kerülő világjátékok közel sem örvend olyan népszerűségnek, mint az olimpia, ám most felülmúlni látszik vetélytársát, ha mással nem is, a játékokra épült gyönyörű, 55 ezer férőhelyes, környezetbarát stadionnal. Pedig hát a Pekingben a 2008-as olimpiára, a svájci Jacques Herzog és Pierre de Meuron tervei alapján épült, Madárfészeknek nevezett központi stadionról egyedi szerkezete, különleges formái és a kínai hagyományokhoz való illeszkedése folytán ódákat zengett a világsajtó, ám Taiwan új stadionja felülmúlni látszik a pekingi vetélytárs erényeit.
Az építészetileg is különleges stadion tetőszerkezetén 8844 napelem került elhelyezésre, mely évi 1,14 millió kWh energiát képes előállítani. A stadion, az olimpia mostohatestvéreként kezelt rendezvénysorozat történetében is egyedülálló, mivel a World Games lassan három évtizedes történetében ugyanis eddig sehol sem kapott saját, új létesítményt.
 |
 |
 |
 |
Az 1,5 millió lakosú Kaohsiung, amely Tajpej után a sziget második legnépesebb települése, a stadionhoz kapcsolódva 19 hektáron komplett új parkot épített sétaútvonalakkal, kerékpárutakkal és gazdag növényzettel. 
Azon, hogy felmerült a napelemes rendszer építésének ötlete, nem is csodálkozhatunk, hiszen Kaohsiung városában a napsütéses órák száma évi 2282, ami több mint napi 6 órát jelent! A terveket Japán egyik legismertebb mestere Toyo Ito készítette el. Az 55 000 fő befogadására alkalmas épületnek a mester tekeredő sárkányformát adott, amely kinyúlik a főbejárat előtti köztérre is, a szintén újonnan készült vasútállomás felé mutatva. A Toyo Itóra jellemző világos betonformák felett elképesztően könnyed hatású, háromrétegű fémváz tartja a tetőzetet. A stadion külső képe is eltér a megszokottól: a nyitott oldalfalak hívogató összképet eredményeznek, a tekeredő sárkány napelemekkel borított teste 14 155 m² felületű.
Az épület környezetbarát jellegének csak egy szelete a hatalmas napelemes rendszer, amellyel a stadion évi 660 tonna széndioxidtól mentesíti környezetét. A C alakú szerkezet elfedi és megvédi a nézőteret a napfénytől, valamint a tájolásnak köszönhetően optimalizálja a jellemzően déli szelek hatását is. Az épület 100%-ban újrahasznosítható anyagokból készült, ráadásul minden eleméről büszkén elmondható: made in Taiwan.
A hatalmas, közel másfél hektáros napelem felület által termelt 1,14 gigawatt energia teljes egészében képes kiszolgálni a stadion áramszükségletét, valamint holtszezonban a környező lakónegyedek 80%-át tudja ellátni energiával. Sőt, a napsütéses nyári időszakokban a kelleténél több energiát is fog termelni, amelyet értékesítenek az üzemeletetők, így még bevételt is termel a létesítmény. A játékok után, akárcsak pekingi kollégája, futballstadionként szolgál majd tovább az épület, mégpedig a tajvani nemzeti válogatott otthonaként. A két nagyméretű kivetítőt, a 3300 fényforrást és a hangrendszert már erre a célra optimalizálva helyezték el a létesítményben. Az új létesítményt Tajvan, mint a világ első napenergia-termelő stadionját ünnepli. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen a svájci Bernben már áll egy hasonló megoldásokat alkalmazó stadion, a Stade de Suisse, amelynek magyar vonatkozása is van. A magyar futball egyik legfontosabb és legfájdalmasabb helye a Stade de Suisse helyén állt Wankdorf-stadion: az 1954-es világbajnoki döntőt játszották itt, ahol az Aranycsapat 3-2-re kikapott az akkori NSZK válogatottjától.
A helyiek által továbbra is Wankdorf-nak hívott, 2005-ben átadott stadionban belső naperőmű működik. A napelemek maximális teljesítmény mellett 850 kW-ot biztosítanak, az évi áramtermelés pedig 700 000 kWh-ra rúg. Svájc e legkorszerűbb stadionja – melynek építési költségei kereken 350 millió frankra rúgtak – a világ legmodernebb létesítményeivel is felveszi a versenyt, bár vitathatatlanul szögletes és unalmas a nemrég elkészült tajvani „kolléga” mellett.
