Villanyszerelők Lapja

Tanulságos történetek

Egy zuhanás története

2009. július 8. | Mattiassich Péter |  4293 | |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A baleset bekövetkezésének előzményei A tárgyi munka megrendelésében és kivitelezésében résztvevők felsorolása: 1. Az R. Ingatlanfejlesztési Rt. megrendelte a Budapest, X. ker., P. út X. sz. alatti ötlakásos társasház (továbbiakban társasház) megépítését, a P. B. Építőipari Kft-től. 2. A P. B. Építőipari Kft. mint generálkivitelező, megrendelte a tárgyi társasház kőburkoló munkáinak elvégzését az ÉK Kft.-től, mint alvállalkozótól. 3. Az építkezésen velük egy időben dolgozott Sz. T. kőműves egyéni vállalkozó, valamint az Sz. T. Kft., amely vállalkozás szigetelési munkákat végzett.   A baleset lefolyásának ismertetése 2XXX. október XX-én, a II. emeleti tetőteraszra építési anyagok és fedkövek anyagszállítását adta ki feladatul P. J., az ÉK Kft. építésvezetője az ott dolgozó beosztottjainak. A munkák irányításával L. J. volt megbízva, segítői H. Gy. és S. J. betanított építőmunkások voltak. H. Gy. nagyon megterhelőnek tartotta az 50 kg-os cementes-zsák kézi szállítását. Ezért ellentmondást nem tűrve felszólította munkatársait, hogy a tetőtéren talált „pipafás csigás emelőkötéllel” húzzák fel a cementes-zsákot.

A „pipafás emelő” tartódeszkája 10x2,5 cm keresztmetszetű, élére állított, csomós fenyődeszka volt, amelynek végét 15 db, 50x23, 5x10 cm méretű válaszfal téglával terhelték le úgy, hogy ezeket rápakolták a pipafa végére.

L. J. nem engedte meg az emelő használatát, de mivel nem akart összeveszni az idősebb munkatársával, ezért inkább ráhagyta, hogy a csigás emelőkötéllel húzzák fel az anyagokat. Majd a munka megkezdése előtt megkért egy munkást, aki szintén a tetőszinten dolgozott, hogy szedje be a felhúzott anyagot, amit majd H. Gy. el fog hordani onnan.
Ezután H. Gy. és S. J. felment a tetőteraszra, H. Gy. pedig leült a tető szélétől kb. 50 cm-re levő, kb. 50 cm magas attikafalra, arccal a tető széle felé, hogy majd onnan beemeli a felhúzott cementes zsákot. Amikor L. J. meglátta, hogy H. Gy. leült a tető szélére, megkérdezte, miért ő emeli be az anyagot, a válasz az volt, hogy ezt ő is meg tudja csinálni. Ekkor L. J. megkért egy munkást, aki a földszinten dolgozott, hogy segítsen felhúzni a cementes zsákot. Amikor a zsák kb. az I. emelet magasságába ért, a csigát tartó deszkaállvány hirtelen előrebukott, és nekiütődött H. Gy. hátának, aki egyensúlyát vesztve az állvánnyal együtt a mélybe zuhant. H. Gy így kb. 7,5 méter magasságból zuhant az árokba. A leesés helyén, az épület fala mellett kb. 1,5 m mély árok volt, amiben hulladék deszkaanyagok voltak bedobálva.

 

H. Gy. az eséstől jobb kartörést és fejsérülést szenvedett. Munkatársai mentőt hívtak, akik 10 percen belül kórházba szállították a sérültet. H. Gy. a kórházba szállítást követő 13 napon meghalt. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelősége balesetvizsgálatának összefoglaló jelentése alapján a BRFK Vizsgálati Főosztály, Élet- és Ifjúságvédelmi osztály életvédelmi alosztálya foglalkoztatás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének alapos gyanújával nyomozást folytatott ismeretlen tettes ellen.

H. Gy. az eséstől jobb kartörést és fejsérülést szenvedett.

 

A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
1. Milyen magasra kellett szállítani az 50 kg-os cementet, a kő fedlapot, az ablakkereteket és egyéb anyagot? A talajszinttől kb. 6 m magasságban levő, II. emeleti tetőteraszra kellett szállítani ezeket az anyagokat.

2. Megfelelő volt-e a szállítási útvonal, milyen volt a lépcső stb.? Az épületen belüli, valamint kívüli munkaterületen használt, gyalogos közlekedési és szállítási útvonal rendeltetésének megfelelő állapotú volt, és nem befolyásolta a baleset bekövetkezését.
A szállítási útvonal az épület körül tereprendezés nélküli munkaterület volt, a lépcsők a lépcsőházban végleges, hibátlan kőburkolattal rendelkeztek. A helyszíni kivizsgálás alkalmával feltett kérdésekre - a sérülés idején a munkát irányító közvetlen munkahelyi vezetőtől - kapott válaszokból idézve: „a baleset idején, az épületen belül teljesen kész volt a lépcsőház belső burkolata, és az épület közvetlen környezetében folytak tereprendezési munkák, amelyek nem akadályozták az épületben való közlekedést.”

3. Milyen emelkedőn és magasra szállítható 50 kg (1 fő figyelembevételével) az ÁBEO előírásait figyelembe véve? A szállítási távolság 50 kp-ig sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet. Az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály kiadásáról szóló 6/1965. (XII. 7.) SZOT szabályzat előírásai a 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet a munkavédelemről hatályba lépésekor 1980. évi január hó 1. napján hatályukat vesztették. A jelenleg is hatályos, vonatkozó jogszabály a 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet a Közlekedési balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály, IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról. Ez az alábbiak szerint rendelkezik. A 4. 25 Anyagmozgatási normák, 4. 25. 2. Teheremelés és -szállítás segédeszköz nélkül szakasza előírja, hogy a fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig sík talajon, kézben 15 kp-ot, ketten 30 kp-ot emelhetnek és vihetnek. Ha a teherszállítás emelkedőn történik, az egyedi szállításnál a súlyhatárokat 1%-os emelkedőnél 10 kp-ra, 2%-os emelkedőnél 5 kp-ra kell csökkenteni. 2%-nál nagyobb emelkedőnél a fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig segédeszköz nélküli teherszállítást nem végezhetnek. A fiúk 16-18 éves korig, és a 18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben 20 kp-ot, ketten 40 kp-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 m távolságra. A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kp-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kp-ig sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kp-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet.

A leesés helyén lévő árok képe

 

4. Milyen magasról esett le a sérült, 8 vagy 12 méter? Válasz: kb. 7,5 m magasról esett le a sérült. A sérült a talajszinttől számítva 6,4 m magasról esett le, de ehhez még hozzá kell adni az épület fala melletti árok mélységét (kb. 1,5 m), amiben hulladék deszkaanyagok voltak bedobálva.

5. A munka kiadása előtt az építésvezető ellenőrizte-e a fogadószint veszélyességét, hogy az biztonságos-e, van-e leesési veszély? A munka kiadása előtt sem a fővállalkozó építésvezetője, sem a sérült építésvezetője nem ellenőrizte a fogadószint veszélyességét, sem azt, hogy biztonságos-e és van-e leesési veszély.
Indoklás a következő.

A. A fővállalkozó építésvezetője 2XXX. XX. XX-én a BRFK Vizsgálati Főosztályán az alábbiakat nyilatkozta:
„a baleset reggelén egyébként mindhárom munkás az ÉK-tól bent volt nálam az irodában, akkor elmondtam nekik, hogyan kell a munkafolyamatot végezniük. Csigáról szó sem volt, az anyagot kézierővel kellett volna felvinniük a tetőtérbe. Mivel azonban látták, hogy én az irodában el vagyok foglalva, ezért gondolom összerakták gyorsan az állványt a csigával és rögtön meg is történt a baj.” A fenti nyilatkozat alapján megállapítható, hogy: a fővállalkozó építésvezetője a munka kiadása előtt nem ellenőrizte a fogadószint veszélyességét, sem azt, hogy biztonságos-e és van-e leesési veszély.

B. Az ÉK Kft. építésvezetője 2XXX. XX. XX-én a BRFK Vizsgálati Főosztályán az alábbiakat nyilatkozta: „a baleset előtti napon is, meg azt megelőzően is többször jártam kint, de el kell mondjam, hogy ott, ahol a baleset történt, soha nem volt kiépítve leesés elleni védőkorlát. Volt egy csigás emelőszerkezet felállítva, azon egy másik cég szállította fel magának az anyagokat, de ahogy láttam, ez a szerkezet nem szabályszerűen volt telepítve, mert nem volt lerögzítve a talajhoz. A baleset reggelén, én egy másik munkaterületen voltam éppen…” A fenti nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a sérült építésvezetője a munka kiadása előtt nem ellenőrizte a fogadószint veszélyességét, sem azt, hogy biztonságos-e és van-e leesési veszély.

6. A kijelölt építésvezető, L. J. miért nem akadályozta meg a szabálytalan munkavégzést? Az intézkedési joggal felruházott irányító személy megfelelő szakmai képesítéssel, gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezett. Mindezek ellenére nem tudta elérni, hogy az építésvezetőjétől kapott munkautasítást az irányítása alá tartozó dolgozók betartsák. L. J. az alábbiak szerint indokolta, hogy miért nem akadályozta meg a szabálytalan munkavégzést: „Tekintettel arra, hogy ő [a sérült] volt közöttünk a rangidős, mi úgy gondoltuk, hogy akkor neki engedelmeskedünk”. Mindezt annak ellenére nyilatkozta, hogy a későbbi sérült aznap volt először a munkaterületen.

A törött deszkaállvány, amely hirtelen előrebukott, és nekiütődött H. Gy. hátának

 

7. L. J. a 2XXX. XX. XX.-i jegyzőkönyvben azt vallja, hogy tudtával és utasításával húzták fel a csigán az anyagokat, továbbá azt is közölte, hogy veszélyes volt a fogadószint, nem lett volna szabad ott dolgozniuk. Ezek a momentumok bizonyítják-e az építésvezető és helyettese felelősségét?
A kérdésben ismertetett tények bizonyítják az ÉK Kft. építésvezetőjének és helyettesének felelősségét. Nincs adat arra, hogy L. J. olyan, a kérdésben szereplő megállapítást tett volna, miszerint a fogadószint veszélyes és nem lett volna szabad ott dolgozniuk.
Az ÉK Kft. balesetvizsgálati jegyzőkönyve szerint „a teraszon volt egy bikafa pallóra szerelt csiga. Ezen szállította fel mindenki az anyagot. Megkértem egy ott dolgozó erős fiatalembert, hogy a felhúzott anyagot szedje be… Reggeli után vödörbe homokot lapátoltam és ezt felhúztam a tetőtér teraszáig. Láttam, hogy H. szedi be az anyagot, pedig neki csak kiborítani kellett volna… Ezért mondtam neki, miért te szeded be? Azt mondta, adjad csak, nem mai gyerek vagyok.” Az ÉK Kft. építésvezetője és helyettese nem tartotta be alábbi előírásokat, ami bizonyítja a felelősségüket.

A 32/1994. (XI. 10.) IKM Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat, 2. 7.: az irányító személy köteles ellenőrizni, hogy az építési munka végzése során valamennyi leesés elleni védelem, elhatárolás megfelelő állapotban legyen, állványokat vagy egyéb létesítéseket a munkavállalók önhatalmúlag ne változtassák meg, a szükséges egyéni védőeszközöket az érintett személyek viseljék és alkalmazzák.
Amennyiben a munkát valamilyen okból meg kell szakítani, vagy a munkaidő lejárt, az irányító személy gondoskodni köteles arról, hogy a munkavégzéssel összefüggő, ideiglenesen megbontott, eltávolított védőberendezések helyreállításra kerüljenek, vagy pedig azonos értékű, más védőintézkedés megvalósuljon. 2. 8.: az irányító kötelessége a szükséges intézkedések megtétele a munkavállalókat fenyegető veszély és/vagy ártalom megszüntetésére, ha ez nem lehetséges, a munkavégzés leállítása és a veszély körzetéből az érintett személyek eltávolítása.

8. A védőfelszereléseket kiadta a munkáltató, de azokat senki sem használta, mert nem követelte meg senki. Ki a felelős, hogy ezt megtűrték?
Az ÉK Kft. építésvezetője felelős azért, hogy az általa irányított dolgozók a védőfelszereléseket nem viselték a munkaterületen. Hiányként értékelem, hogy nincs nyoma sehol annak, hogy a dolgozókat felelősségre vonták volna valamikor is, mert munka közben nem használták a védőeszközüket. Ezáltal pedig nem tartották be a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 3. § (1) előírását: amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát.

A munkáltató igazolta, hogy kiadott a dolgozói részére védőeszközöket. Hiányként értékelem, hogy a magasból leesés elleni védelem ellen semmilyen védőeszköz nem került kiadásra, pl. biztonsági öv, hevederzet, illetve zuhanás-gátló. Megjegyzés: a sérültnek a balesetet során keletkezett sérülései ellen a védősisak használata nem lett volna megfelelő védelem. A kb. 7,5 m magasról történt leesés során elszenvedett koponyasérüléseket a védősisak sem tudta volna megakadályozni, mivel a védősisak használata a magasból leeső tárgyak okozta sérülések elleni védelemre szolgál.

"Pipafás emelő"


9. A munkáltató szerint a fogadószint és az emelőcsiga nem felelt meg az előírásoknak, ennek ellenére odaküldik az embereket dolgozni. Kit terhel a felelősség?
A nem megfelelő fogadószint és az emelőcsiga használatának eltűréséért a fővállalkozót és az alvállalkozók munkáltatóit terheli a felelősség, mert a tapasztaltak alapján nem állították le a munkavégzést.

1. A fővállalkozó elmulasztotta az alvállalkozóinak munkavégzését megfelelően ellenőrizni, irányítani és felügyelni. A felelőssége a következők szerint állapítható meg

1. 1. A Ptk 391. § (3) alapján amennyiben a vállalkozó jogosult volt alvállalkozó igénybevételére, az alvállalkozó magatartásáért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna el. Ez a szabály megegyezik a Ptk. 315. §-ában foglalt, a teljesítési segédért való felelősségi szabály tartalmával. (Ptk. 315. §) Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. A teljesítési segéd általános kötelmi jogi fogalom, a Ptk. 315. §-a tartalmazza a teljesítési segédért való felelősség szabályát. Gyakori, hogy a kötelezett a megfelelő teljesítés érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe (teljesítési segéd). E körbe sorolható például a kötelezett alkalmazottja, megbízottja, de az alvállalkozó is. Teljesítési segédnek minősül a közreműködő, a vállalkozási szerződés esetében pedig az alvállalkozó. A jelen előírás alapján a kötelezett a teljesítési segéd szabálytalan munkavégzéséért is úgy köteles helytállni a jogosulttal szemben, mint ha személyesen maga járt volna el. A fentiek alapján megállapítható, hogy a fővállalkozó kötelessége lett volna az alvállalkozók kivitelezéssel kapcsolatos munkavégzésének megfelelő ellenőrzése, irányítása, és felügyelte az adott munkaterületen.

1. 2. Az előbbi indoklást erősíti meg az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 8. § (1): a felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért. (2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. (3)

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építmény, építményrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk elvégeztetett kivitelezési munkákról.
A megrendelő R. Ingatlanfejlesztési Rt. és a P. B. Építőipari Kft. közti Vállalkozási szerződés azt igazolja, hogy a P. B. Építőipari Kft. a fővállalkozó. A Vállalkozási szerződés 5. 2. pontjában rögzítik, hogy „a vállalkozónak a munkák végzése és teljesítése során a munkavégzés teljes időtartama alatt teljes mértékben tekintettel kell lenni a munkaterületen tartózkodó összes személy biztonságára.

A munkaterületet, valamint a munkákat olyan rendezett állapotban kell tartania, hogy az megfelelően biztonságos legyen. Minden ésszerű lépést meg kell tennie, hogy… elkerülje … a károsodást”. Mivel ebben a Vállalkozási szerződésben egyetlen kivitelező bejegyzése szerepel, e szerint a P. B. Építőipari Kft. volt a megnevezett fővállalkozó. A P. B. Építőipari Kft. felelősségét erősíti meg az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 40. § (2) előírása, miszerint „olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a felek által kötött szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik”.

2. Ugyanakkor az alvállalkozók munkáltatóit terheli a felelősség, mert elmulasztották a dolgozóik munkavégzését megfelelően ellenőrizni, irányítani és felügyelni.
Az alvállalkozók munkáltatóinak felelőssége a következők szerint állapítható meg. A fővállalkozó P. B. Építőipari Kft. a többi alvállalkozóval is – feltételezhetően - hasonló tartalmú Vállalkozási szerződést kötött.
Az előbbiek szerint felelősség terheli az ÉK Kft.-ét, mint a sérült dolgozó munkáltatóját, mert eltűrte a szabálytalan, balesetveszélyes körülmények közt végzett munkavégzést. Az előbbiekben felsorolt szabálytalanságok oka az, hogy nem tartották be az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 54. § (3) bekezdés előírását: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

A sérült 6,4+1,5 méter magasból esett le.

 

Összegezés
A baleset elkerülhető lett volna, ha a sérült betartja a munkájával kapcsolatos munkavédelmi előírásokat, és a munkaterületen a munkavégzést úgy szervezték volna meg, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen.
A fentieket az elvégzett balesetelemzés is megerősíti. A balesetelemzés során, megállapítottam, hogy a baleset bekövetkezésének ok-oksági láncolatában az alábbi hiányosságoknak milyen sorrendi szerepük volt.

A baleset elsődleges okai: a magasból való leesés elleni védelem hiánya és a nem megfelelő építési teheremelő alkalmazása. A fővállalkozó feladata lett volna a megfelelő biztonságú építési anyagemelő kiépítése, valamint a magasban végzett munkáknál a leesés elleni védőkorlát kialakítása.
A baleset másodlagos okai a következők: a sérült szabálytalan munkavégzése, amikor is megszegte az építésvezetője utasítását és önhatalmúlag, ellentmondást nem tűrve kezdeményezte és végezte az emelőszerkezet használatát.
A fővállalkozó és a sérült munkáltatója elmulasztotta a kivitelezéssel kapcsolatos munkavégzés megfelelő ellenőrzését, irányítását, és felügyeletét az adott munkaterületen.
A fővállalkozó és a sérült munkáltatója eltűrte, hogy a dolgozók szabálytalanul és balesetveszélyesen kialakított munkaterületen munkát végezzenek; a magasban végzett munkáknál, leesés elleni védőeszköz nem került kiadásra, pl. biztonsági öv, hevederzet, illetve zuhanásgátló.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem