Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

EIB technológia

KNX családi ház összefoglaló

2009/4. lapszám | netadmin |  10 310 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az előző részekben sorra vettük a KNX/EIB rendszer technikai jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit. Megismerhettük a legfontosabb területeket és berendezéseket, amelyeket a rendszer felügyelete alá vonhatunk. Ezen tudás birtokában már készen állunk arra, hogy megtervezzük első KNX/EIB vezérlő rendszerünket egy családi házhoz. Segítségképpen most – összefoglalva az előző részeket – végigvesszük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek szükségesek a munkánkhoz.

Sokan úgy gondolják, hogy a KNX/EIB rendszer még egy drága, úri hóbort, amely még nem életképes hazánkban. Nos kedvükért felhozhatunk egy egyszerű példát. Képzeljük el, hogy egy hirdetési újságban találunk egy felhívást, amely így szól: „Eladó egy full extrás autó, kivéve: központizár, motoros ablakok, fedélzeti komputer, GPS-navigáció, esőszenzor, ABS, ASR, ESP, dupla digit klíma, tolató radar, tempomat stb.” Hát akkor mi van benne? Mitől „full extrás”? Ezek után gondoljunk bele, hogy milyen elektronika kerül be egy „full extrás” lakásba? A 30 évvel ezelőtti villanyszerelés. Legalábbis a legtöbb esetben.  Nos, az előzőekben felsorolt extra felszerelések már egy új felső-közép kategóriás autóba bekerülnek. És akkor még nem is beszéltünk az igazán luxusautókról. Természetesen erre van igény is. Képzeljük el, hogy mi lenne, ha az építkezők is tudnák, hogy milyen lehetőségeik vannak családi házuk komfortfokozatának jelentős növelésére? A tapasztalat az, hogy amennyiben kimerítő tájékoztatást kapnak az építtetők, az esetek nagy számában igénylik is az intelligens otthonok kialakítását. Természetesen most azokról a tehetős építtetőkről beszélek, akik képesek megfizetni egy ilyen rendszert. Ők sokkal többen vannak, mint gondolnánk. Nézzük csak meg az autókat az utcán. Hány olyat látunk nap, mint nap, amelyekben csak az elektronika (fedélzeti komputer, GPS-navigáció stb.) milliókat ér? Ennyiből már egy komplett családi ház vezérlését is meg lehet oldani.

Hogyan kezdjünk hozzá egy intelligens otthon megtervezéséhez?

A kezelők elhelyezése

Nagyon fontos, hogy ne várjunk arra, hogy majd a tulajdonos maga minden igényét részletesen leírja nekünk. A legtöbb esetben fogalmuk sincs róla, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Ezért a mi feladatunk nekik ebben segíteni. Ezt várják el tőlünk, hiszen mi vagyunk a szakemberek. Célszerű, ha az alaprajzzal kezdjük. Természetesen az építész alaprajz is elegendő, ha csak nem készül villamos terv is. Ez a rajz alkalmas arra, hogy bejelöljük azoknak a kezelőknek (beavatkozóknak) a helyét, melyek szétszórva az épület különböző helyiségeiben, jellemzően a hagyományos kapcsolók helyén helyezkednek el. Hiszen a KNX/EIB kezelőelemek legnagyobb része a szabványos 65 mm-es dobozba szerelhető (1. ábra). Ezeken kívül természetesen a többi elektromos kiállás helyét és típusát is meghatározzuk. Mivel a KNX/EIB nem csak a világítást, hanem a fűtést és a hűtést, a redőnyöket és más berendezéseket is kezel, ezért ezeknek a kezelőit szintén el kell helyeznünk a rajzokon. Nagy előny, hogy az egyes kezelők, szemben a hagyományos kapcsolókkal, akár 5 vagy bizonyos esetekben 10 kört is képesek kapcsolni és/vagy szabályozni, egyetlen 65mm-es dobozba szerelt egységgel. Ezáltal a bonyolultabb kapcsolások is egyszerűen kivitelezhetők, és a megrendelőknek sem kell egy sor kapcsolót látniuk a falon. Továbbá, nem szükséges egy teljesen más megjelenésű szobatermosztát elhelyezése a falon. A 2. ábrán egy részletet láthatunk egy olyan családi ház tervrajzából, amelyen szerepelnek a KNX/EIB terepi készülékek.

Ezzel párhuzamosan célszerű az úgynevezett helyiség-könyvet is elkészíteni. A helyiségkönyv nem más, mint az épület egyes részeiben (helyiségeiben) található áramkörök és készülékek jegyzése.

Ez egy fontos dokumentum, ez foglalja össze ugyanis mindazon áramköröket, amelyeket a kivitelezés során ki kell építeni, illetve ebben a táblázatban találhatok azok a készülékek is, melyeknek a helyét az épület különböző helyiségeiben ki kell alakítani.

Leágazás/Branch circuit 11 12 13 14 15 16 17
Megnevezés / Denomination EMC ”D” véd dugalj (kiemelt) EIB kapcsolt világítás EIB kapcsolt világítás EIB kapcsolt világítás EIB kapcsolt világítás EIB dimmelt világítás (hagyományos) EIB dimmelt világítás (hagyományos)
Betáplált teljesítmény / built power (kW) 1 0,7 0,7 0,7 0,7 0,3 0,3
Egyidejű teljesítmény / simoulten. power (kW) 0,25 0,5 0,5 0,5 0,5 0,1 0,1
Áramerősség / Current (A) 16 10 10 10 10 10 10
Kábel / Cable (mm²) 3×2,5 3×1,5 3×1,5 3×1,5 3×1,5 3×1,5 3×1,5
Típus / Type NYCY NYY-J NYY-J NYY-J NYY-J LiYCY LiYCY
Hossz / Lenght (m) 80 70 70 70 70 70 70
  A kábel színkódos A kábel színkódos

Nem említettem, de fontos megjegyezni, hogy a gyakorlat szerint az egyes áramkörök kapcsolására, szabályzására szolgáló úgynevezett aktorokat az elosztó szekrényekbe szokás helyezni. Ez azt jelenti, hogy innen kell kiállni az egyes fogyasztókhoz. Ez első hallásra talán sok kábelezést feltételez, de a kezelőkhöz csak a buszvezetéket kell behúzni: amit itt megspórolunk a vezetékezésben, azt kell a kvázi csillagpontos erősáramú kialakításhoz felhasználnunk. Hangsúlyozom, hogy egy több száz négyzetméter alapterületű családi házba amúgy sem csak egy elosztót építenek be, ezért egy logikusan kialakított hálózat esetén csak minimálisan kell több kábelezést alkalmazni. Amúgy meg ne felejtsük el azt sem, hogy a szelektív védelem miatt – amely a KNX/EIB rendszertől függetlenül egyébként is egyre szélesebb körben alkalmazott – amúgy is szét kell bontani az áramköröket.

Egyvonalas elosztóterv

Miután elkészültünk az alaprajzokkal, összeállítottuk a helyiségkönyvet, el kell készíteni az elosztórajzokat is. A 3. ábrán látható, hogy ez nem is sokban tér a hagyományos verziótól. Egyszerűen csak szerepeltetni kell rajta a KNX/EIB készülékeket is. Mivel igazából nincs szabály arra, hogy ezeknek a terveknek hogyan kell pontosan kinézniük, ezért nem minden terv fest egyformán. Vannak olyan tervek is (ezek igen ritkák), amelyeken az adott kimenetet vezérlő kezelők is fel vannak tüntetve. Ez tulajdonképpen a kivitelezéshez nem szükséges. Ezért nem nagy baj, ha nem szerepel a rajzokon: hiszen ez az információ már csak a programozáshoz elengedhetetlen, amit pedig (egyenlőre) a legtöbb esetben nem az elektromos kivitelező végez.

Az ábrán 2 KNX/EIB készülék látható. Az egyik egy négy csatornás kapcsoló aktor, a másik egy 2 csatornás fényerőszabályzó (dimmer). Minden kimeneten találunk egy-egy kis automatát a szelektív védelem miatt. Természetesen ha nem akarjuk ennyire szétbontani a köröket, akkor megtehetjük, hogy 2-4 áramkört összefogunk és ezeket egy kis automatával védjük. A KNX/EIB készülék jelölése általában az ábrán látható módon történik. Természetesen ettől azért el lehet térni.

Jöhet a kivitelezés

Maga a villanyszerelés két részre bontható: a terepi készülékek és kiállások kiépítésére és az elosztó szekrények elkészítésére. Az építkezéseken a villanyszerelés megelőz sok olyan munkálatot, amelyek nagy kosszal és porral járnak. Ezért a terepi KNX/EIB készülékek csak az épület kivitelezésének végső stádiumában kerülnek a helyükre. Miután a festők levonultak, jöhet a szerelvényezés. Ha azonban ekkor derül ki, hogy valamit nem jól kötöttek be, már nem olyan egyszerű azon változtatni. Ezért praktikus az elosztószekrényeket már idejekorán elkészíteni és a KNX/EIB készülékeket beszerelni.

A buszkábelezés nem igényel különösebb szakértelmet. Ugyanúgy kell a nyomvonalat kiépíteni, mintha bármilyen erősáramú kábelezést végeznénk. Hiszen a buszvezeték minimum 2,5 kV, de általában 4 kV átütési szilárdságú, külső szigetelővel rendelkezik. A vonatkozó szabványok értelmében vezethető együtt más erősáramú kábelekkel, nem szükséges teljesen önálló nyomvonalat kiépíteni. Egy fontos dologra azonban oda kell figyelni, nevezetesen arra, hogy amennyiben megbontjuk a külső kábelszigetelést, az érszigetelés már nem biztosítja ezt a nagy átütési szilárdságot. Tehát buszkötés nem lehet olyan kötődobozban, amelyben erősáram is található. Az elosztószekrényekben pedig, ahol a KNX/EIB készülékek bekötése miatt meg kell blankolni a buszkábelt, figyeljünk oda, hogy az csak annyira legyen lecsupaszolva, amennyire az a bekötéshez szükséges.

Funkció- és nyomógomblista a programozáshoz

A programozáshoz elengedhetetlen, hogy készüljön egy lista, amely tartalmazza az egyes nyomógombok funkcióit, illetve azt, hogy mely áramkörök vezérlése tartozik azokhoz. Ezt a listát rendszerint a megrendelővel közösen kell elkészíteni, hiszen ő lesz az, akinek az igényeire kell szabni a rendszert. Ennél a fázisnál az elektromos kivitelező már nem mindig van jelen, hiszen ez nem érinti a kivitelezési munkát. Éppen ezért csak azt követően szerepel a jelen cikkben. A valóságban azonban ez az igénylista a legtöbb esetben még a villanyszerelés megkezdése előtt elkészül, illetve legalábbis az első változata. Hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy a tisztelt megrendelő menetközben még gyakran változtat az eredeti igényeihez képest. Mivel azonban ezen változtatások zöme csak a programozást érinti, ezért a villanyszerelés könnyebben elvégezhető KNX/EIB rendszer alkalmazásakor. Hiszen a megrendelő igényeinek változása sok esetben csak a programozást érinti, a kábelezést nem.

Egyeztetés más, érintett szakmákkal

Miután a KNX/EIB rendszer nem csupán az elektromos berendezéseket vezérli, hanem más gépészeti szakágat is érint, elkerülhetetlen, hogy ezen szakemberekkel is egyeztessünk az általuk szerelt berendezések vezérlésével kapcsolatban. Természetesen ez megint csak nem a villanyszerelő dolga, de annak, aki a rendszert felprogramozza, konzultálnia kell egy sor paraméteradatról a redőnyössel, a fűtés/hűtés szerelőjével, az uszodatechnikással, a házi mozissal, a riasztóssal stb. De azért ez ne riasszon el senkit a munkától. Ezek az egyeztetések rendszerint a programozáshoz szükségesek, tehát annak kell elvégeznie, aki a rendszert üzembe helyezi.

Remélem sikerült átfogó képet adnom arról, hogyan is kell egy KNX/EIB rendszert kialakítanunk családi házakban. A legfontosabb az, hogy nem szabad megijedni a feladattól, hiszen vannak olyan szakemberek, akik jól ismerik a KNX/EIB rendszer minden elemét és készek segíteni a tervezők, kivitelezők munkáját. Ha sosem próbálunk meg ilyen rendszert kiépíteni, sosem fogjuk megtanulni, hogyan is kell ezt csinálni.

Sok sikert az első vagy éppen a következő ilyen munkához!

KNX