Nem félünk a farkastól IV.
A dolgozók munkavédelmi oktatása
2009/4. lapszám | Mattiassich Péter | 3853 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A dolgozókat a munkába állásakor, a munka megkezdése előtt előzetes, munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás ellenőrzési kötelezettségét igazolja az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 81. (4) előírása is: a munkavédelmi hatóságok ellenőrzése kiterjed a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is.
A munkavédelmi oktatás elmulasztása közvetlen baleseti okként értékelhető, és hiánya a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető cselekményként merül fel a munkabalesetek vizsgálata során. A büntethetőséget a 82. § (1) írja elő: a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet, ha a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A munkavédelmi oktatás előírásai, tartalmi követelményei A munkavédelmi oktatást munkavédelmi szempontból jelentős változás esetén, de legalább évenként meg kell ismételni. Az újonnan belépő dolgozókat a továbbiakban a munka jellegének megfelelő gyakorisággal ismétlődő elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatásnak olyan részletesnek kell lennie, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Biztosítani kell az általános, valamint a munkahely, a munkakör szerinti szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Fel kell készíteni a dolgozót a veszélyhelyzetben, illetőleg a rendkívüli helyzetben tanúsítandó magatartásra. A munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalóknak meg kell ismerni: – a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok által előírt kötelességeket és a számára biztosított jogokat, – a jogszabályoknak a beosztásával, illetőleg munkájával összefüggő előírásait, – ahol a Munkavédelmi Szabályzat készült, ott a vonatkozó rendelkezéseit, – a biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai, műveleti kezelési és karbantartási utasításokat, – a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást, – az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használatát, – a biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, egészségügyi , tűz- és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elsősegély-nyújtási ismereteket.
A munkavédelmi oktatás formái
Az előzetes munkavédelmi oktatás tananyagának összeállítása során az általános munkavédelmi ismeretek mellett figyelemmel kell lenni a munkakörre és a munkavégzés helyi sajátosságaira. Az előzetes oktatás időtartamát – a munka jellegének és veszélyességének megfelelően differenciáltan – úgy kell meghatározni, hogy a munkavállaló a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságokat és készségeket megszerezze.
A dolgozó munkavédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll.
A munkavédelmi gyakorlati oktatás során a munkafolyamatokban előforduló baleseti lehetőségek és veszélyhelyzetek felismerését és azok megelőzési, valamint elhárítási módjait gyakorlatban be kell mutatni. A munkáltatónak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és alkalmazni tudja.
Az azonos munkahelyen dolgozó, különböző szakmájú dolgozók szakmai munkavédelmi ismereti anyagát egymástól elkülönített tematika feltüntetésével kell oktatni.
A munkavállalónak az elsajátított anyagot készség és jártasság szinten kell ismernie. A munkavédelmi oktatás (továbbiakban: oktatás) célja, hogy a munkavállalók elsajátítsák, illetőleg bővítsék a munkakörükhöz szükséges munkavédelmi ismereteket.
Az ismétlődő munkavédelmi oktatás során ismertetni kell az előző időszak munkavédelmi tapasztalatait, a bekövetkezett üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések tanulságait és az elkövetkező időszak munkavégzéséhez kapcsolódó munkavédelmi követelményeket.
Célszerű a munkavállalókat a munka jellegének megfelelő gyakorisággal, de évenként legalább egy alkalommal, ismétlődő oktatásban részesíteni.
Rendkívüli munkavédelmi oktatást szükséges tartani, ha a munkáltató munkaterületén olyan, azonnali bejelentésre kötelezett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a dolgozók életét, testi épségét vagy egészséget veszélyeztető esemény történt, amely a dolgozók meghatározott köre számára munkakörük vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat.
Rendkívüli oktatás megtartását a munkáltató vezetője vagy a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség rendelheti el.
Pótoktatást szükséges tartani, ha az oktatásra kötelezett dolgozó betegállományban, vagy szabadságon, illetve más elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az előírt oktatáson. Ilyen esetben a dolgozót újbóli munkába állása napján kell oktatni.
A munkavédelmi oktatáson történő részvétel igazolása a dolgozó munkában töltött napjainak jelenléti igazolásai, és az oktatási jegyzőkönyv kiállítási dátumainak egyezése alapján történhet.
A munkavédelmi oktatással kapcsolatos jogszabályi előírások
A teljesség igénye nélkül az alábbi dokumentumok emelhetők ki.
A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény 103. § (1) b.: „a dolgozó a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elírások, és utasítások szerint legyen képes végezni”.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezik a munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásokról, miszerint
(42. §): a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni.
45. § (1): Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. (2): A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.
Mvt. 50. §: A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. 51. § (2): Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be. 54. § (7) a): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
Mvt. 55. § (1): A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
- munkába álláskor,
- munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
- munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
- új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
Mvt. 60. § (1): A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok, megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni.
Mvt. 61. §: A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását.
A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 9. §: a munkáltató a biztonságos munkaeszköz megválasztása során a munkavállalókat a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább
- a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről;
- rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról;
- az előfordulható téves kezelésről és annak következményeiről;
- a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja.
A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol szükséges írásban kell megadni.
A 10. § előírja: a munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább:
- a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
- a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről;
- a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól;
- a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről;
- a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről;
- a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
- a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
- a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
- a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről;
- a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.
Az idézett paragrafusok előírásai együttesen határozzák meg munkavédelmi oktatás tartalmát. A rendeletekben szabályozott előírásokon kívül fontos tudni, hogy az épületvillamossági berendezéseken dolgozók számára a kötelező munkavédelmi szabványok milyen betartandó követelményeket tartalmaznak.