Munkavédelem

Nem félünk a farkastól IV.

A dolgozók munkavédelmi oktatása

2009/4. lapszám | Mattiassich Péter |  4747 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A dolgozókat a munkába állásakor, a munka megkezdése előtt előzetes, munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás ellenőrzési kötelezettségét igazolja az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 81. (4) előírása is: a munkavédelmi hatóságok ellenőrzése kiterjed a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is.

A munkavédelmi oktatás elmulasztása közvetlen baleseti okként értékelhető, és hiánya a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető cselekményként merül fel a munkabalesetek vizsgálata során. A büntethetőséget a 82. § (1) írja elő: a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet, ha a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A munkavédelmi oktatás előírásai, tartalmi követelményei A munkavédelmi oktatást munkavédelmi szempontból jelentős változás esetén, de legalább évenként meg kell ismételni. Az újonnan belépő dolgozókat a továbbiakban a munka jellegének megfelelő gyakorisággal ismétlődő elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatásnak olyan részletesnek kell lennie, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Biztosítani kell az általános, valamint a munkahely, a munkakör szerinti szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Fel kell készíteni a dolgozót a veszélyhelyzetben, illetőleg a rendkívüli helyzetben tanúsítandó magatartásra. A munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalóknak meg kell ismerni: – a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok által előírt kötelességeket és a számára biztosított jogokat, – a jogszabályoknak a beosztásával, illetőleg munkájával összefüggő előírásait, – ahol a Munkavédelmi Szabályzat készült, ott a vonatkozó rendelkezéseit, – a biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai, műveleti kezelési és karbantartási utasításokat, – a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást, – az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használatát, – a biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, egészségügyi , tűz- és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elsősegély-nyújtási ismereteket.

A munkavédelmi oktatás formái

Az előzetes munkavédelmi oktatás tananyagának összeállítása során az általános munkavédelmi ismeretek mellett figyelemmel kell lenni a munkakörre és a munkavégzés helyi sajátosságaira. Az előzetes oktatás időtartamát – a munka jellegének és veszélyességének megfelelően differenciáltan – úgy kell meghatározni, hogy a munkavállaló a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságokat és készségeket megszerezze.

A dolgozó munkavédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll.

A munkavédelmi gyakorlati oktatás során a munkafolyamatokban előforduló baleseti lehetőségek és veszélyhelyzetek felismerését és azok megelőzési, valamint elhárítási módjait gyakorlatban be kell mutatni. A munkáltatónak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és alkalmazni tudja.

Az azonos munkahelyen dolgozó, különböző szakmájú dolgozók szakmai munkavédelmi ismereti anyagát egymástól elkülönített tematika feltüntetésével kell oktatni.

A munkavállalónak az elsajátított anyagot készség és jártasság szinten kell ismernie. A munkavédelmi oktatás (továbbiakban: oktatás) célja, hogy a munkavállalók elsajátítsák, illetőleg bővítsék a munkakörükhöz szükséges munkavédelmi ismereteket.

Az ismétlődő munkavédelmi oktatás során ismertetni kell az előző időszak munkavédelmi tapasztalatait, a bekövetkezett üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések tanulságait és az elkövetkező időszak munkavégzéséhez kapcsolódó munkavédelmi követelményeket.

Célszerű a munkavállalókat a munka jellegének megfelelő gyakorisággal, de évenként legalább egy alkalommal, ismétlődő oktatásban részesíteni.

Rendkívüli munkavédelmi oktatást szükséges tartani, ha a munkáltató munkaterületén olyan, azonnali bejelentésre kötelezett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a dolgozók életét, testi épségét vagy egészséget veszélyeztető esemény történt, amely a dolgozók meghatározott köre számára munkakörük vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat.

Rendkívüli oktatás megtartását a munkáltató vezetője vagy a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség rendelheti el.

Pótoktatást szükséges tartani, ha az oktatásra kötelezett dolgozó betegállományban, vagy szabadságon, illetve más elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az előírt oktatáson. Ilyen esetben a dolgozót újbóli munkába állása napján kell oktatni.

A munkavédelmi oktatáson történő részvétel igazolása a dolgozó munkában töltött napjainak jelenléti igazolásai, és az oktatási jegyzőkönyv kiállítási dátumainak egyezése alapján történhet.

A munkavédelmi oktatással kapcsolatos jogszabályi előírások

A teljesség igénye nélkül az alábbi dokumentumok emelhetők ki.

A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény 103. § (1) b.: „a dolgozó a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elírások, és utasítások szerint legyen képes végezni”.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezik a munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásokról, miszerint

(42. §): a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni.

45. § (1): Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. (2): A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.

Mvt. 50. §: A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. 51. § (2): Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be. 54. § (7) a): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Mvt. 55. § (1): A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

1. munkába álláskor,
2. munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
3. munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
4. új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

Mvt. 60. § (1): A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok, megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni.

Mvt. 61. §: A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását.

A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 9. §: a munkáltató a biztonságos munkaeszköz megválasztása során a munkavállalókat a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább

1. a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről;
2. rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról;
3. az előfordulható téves kezelésről és annak következményeiről;
4. a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja.

A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol szükséges írásban kell megadni.

A 10. § előírja: a munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább:

1. a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
2. a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről;
3. a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól;
4. a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről;
5. a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről;
6. a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
7. a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
8. a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
9. a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről;
10. a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.

Az idézett paragrafusok előírásai együttesen határozzák meg munkavédelmi oktatás tartalmát. A rendeletekben szabályozott előírásokon kívül fontos tudni, hogy az épületvillamossági berendezéseken dolgozók számára a kötelező munkavédelmi szabványok milyen betartandó követelményeket tartalmaznak.

---