Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

Új alapokon az áfa-törvény

2008/3. lapszám | Ilonka Mária |  3356 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az Országgyűlés 2007. november 12-én elfogadta az új áfa-törvényt, amely 2008. január 1-jével teljesen új alapokra helyezi az áfa-gondolkodást. A csoportos adóalanyiságot, a magánszemélyek adó-alanyiságát egyszeri értékesítés esetén, az áfa-fizetési kötelezettséget, az adólevonást és a számlázást egyaránt érintik a változások. Kérdéseinkre az APEH illetékes szakértője válaszolt.

– A csoportos adóalanyiság tekintetében az új adótörvény mennyiben nyújt kedvezőbb lehetőségeket?
– Az a lényege, hogy a csoport tagjai az általános forgalmi adó szempontjából egy adóalanynak minősülnek. Új lehetőség, hogy 2008. január 1-jétől már nem csak a pénzintézeti szektorban, hanem bármely más szektorban is lehetőség van csoportos adóalanyiság létrehozására.

– Hogyan egyszerűsíti le az áfa-terheket a megújult áfa-törvény?

– A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok kifelé irányuló ügyleteiknél egy adóalanyként kezelendők, az áfa-bevallást – amely csoportos adóalanynál minden esetben havi bevallás – közösen nyújtják be, a tagok által kibocsátott és befogadott összes számla alapján. Fontos körülmény, hogy a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok egymás közötti ügyletei az általános forgalmi adó rendszerében nem adóznak, azaz, ha az egyik tag a másik felé nyújt szolgáltatást, értékesít terméket, azt áfa-fizetés nem terheli.

– Konkrétan: mi az, ami egyszerűsödött a korábbi áfa-adminisztrációhoz képest?

– Mivel a csoporttagok egymás közötti ügyletei nem adóznak az áfa rendszerében, ezért csak a csoporton kívülre eszközölt teljesítéseket és beszerzéseket kell elszámolni az általános forgalmi adó szempontjából.

– Kik választhatják a csoportos adóalanyiságot: kizárólag belföldi jogi személyek, belföldi társaságok?

– Csoportos adóalanyiságot olyan, egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő adóalanyok hozhatnak létre, akik belföldön telepedtek le. Fontos szabály, hogy a tagok egyetemlegesen felelnek a csoport áfa-kötelezettségei tekintetében.

– Limitált-e, hogy hányan lehetnek egy áfa-csoport tagjai? Van-e ebben változás a korábbi törvényhez képest?

– Nincsen korlátozás az áfa-törvényben arra vonatkozóan, hogy hány tag lehet egy csoportban.

– Az ingatlan-értékesítésnél vagy sorházépítésnél a csoportalanyiság hogyan változik?

– A csoportos adóalanyiság létrehozatala nem egy konkrét ügyletre, hanem általános jelleggel történik. Ezért nincsen olyan lehetőség, hogy sorházépítésre vagy ingatlanértékesítésre hoznak létre áfa-csoportot. Abban az esetben, ha egy – az áfa-törvény szabályai szerint létrehozott – csoportos adóalany tagjai építési beruházás során működnek közre, és amennyiben ezzel kapcsolatban egymás között teljesítenek, áfa-fizetés nem merül föl.

– Mondjuk egy beruházói-kivitelezői áfa-csoportnál fennáll-e a csoportkényszer az áfa-fizetésben?

– A csoportkényszer azt jelenti, hogy amennyiben a belföldön letelepedett, egymással kapcsolt vállalkozások úgy döntenek, hogy csoportos adóalanyiságot hoznak létre, akkor kötelező minden kapcsolt vállalkozásnak ebben részt venni. Az áfa-törvény szabályai szerint nincsen csoportkényszer, ami azt jelenti, hogy ha van olyan adóalany, aki (amely) a csoportot létrehozni kívánt tagokkal kapcsolt vállalkozási viszonyban van, és belföldön letelepedett, de nem kíván a csoportban részt venni, kívül maradó adóalanynak minősül, azonban az ő felelőssége is egyetemleges a csoport áfa-tartozásaiért.

– Az új áfa-törvényben a nem pénzbeli hozzájárulást – például mondjuk egy építésre szakosodott egyéni vállalkozás, illetve társaság – (bt., kft., rt.) új vállalkozást létrehozva ingatlant visz be az új vállalkozásba, apportnak minősül-e mindez?

– Ez a változás milyen előnyökkel járhat az adott építőipari cég számára? Az apport után abban az esetben nem kell áfát fizetni idén január 1-jétől, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: amennyiben az apportot átvevő a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany (a); ha az apportot átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő (b), az áfa-törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik, illetve (c) az apportot átvevőnek sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az áfa-törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b. pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

– Pontosan mikor kell számolni az áfát: az építési telek értékesítése után, illetve egy új ingatlan értékesítése során is? Az áfát mikor kell befizetni az adóhivatalnak?

– Amennyiben egy magánszemély értékesít egy ingatlant, nyilván felszámol hozzá 20 százalék áfát.

– Ezt hogyan tartják nyilván, illetve ezen összeg után az adóhivatalnak járó áfát hogyan fizeti be: csekken, vagy év végén bevallja az adóbevallási íven?

– Az egyébként nem adóalany ingatlanértékesítése esetén akkor kell áfát fizetni, ha új ingatlan, beépítés alatt álló ingatlan vagy építési telek sorozat jellegű értékesítésére kerül sor. Sorozat jelleg valósul meg, ha két naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő három naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,

  1. amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
  2. amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek.

Az áfa-fizetés kivetéssel történik. Az értékesítőnek a teljesítést követő 30 napon belül bejelentést kell tennie az adóhatóságnak az értékesítés adatairól, valamint, ha levonható áfát kíván érvényesíteni, akkor annak adatairól is. Adószám kiváltása – amennyiben az értékesítő azzal még nem rendelkezik – kötelező. Az adóköteles ingatlanértékesítésről számlát is ki kell állítania az értékesítőnek. Mivel az adófizetés kivetéssel történik, ennek során az adóhivatal határozatot hoz, amelyben megjelöli a fizetendő áfa összegét, a fizetés határidejét és módját.

– Az építőiparban végzett bérmunkára kiterjed-e az áfa-törvény? Milyen változások vannak ezen a területen a korábbi áfa-törvényhez képest?

– Ami az építőipari munkákat érintheti, az a fordított adózás. Az áfa-törvény szerint fordított adózás alá esik az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelés, javítás, átalakítás, bontás, karbantartás, fenntartás, takarítás, tisztítás. Fordított adózás normál áfa-alanyok, eva-alanyok és olyan áfa-alanyok esetén értelmezhető, amelyek kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végeznek. Az építőiparban szokásos alvállalkozói szerződések alapján vállalt munkák jellemzően fordított adózás alá esnek, feltéve, hogy a megrendelő adóalany, és nem alanyi mentes.

– Változik-e a bérmunka áfája EU-beli megrendelő esetén?

– Ezen a területen nincsen változás.

– Felvetődik a kérdés, hogy magyarországi áfát ki lehet-e állítani EU-beli megrendelőnek, illetve igazodni kell az EU-országbeli megrendelő áfájához?

– Amennyiben az ügylet teljesítési helye Magyarország, akkor – függetlenül attól, hogy a megrendelő más tagállambeli illetőségű – áfát kell felszámítani és áthárítani.

– Változott-e a tételes levonási tilalom alatt álló termékek és szolgáltatások, illetve beszerzések köre?

– Január 1-jétől levonható a személygépkocsi áfája abban az esetben is, ha az adóalany azt egészben vagy túlnyomó részben (ami minimum 90 százalékos használatot jelent) bérbeadás során hasznosítja.

– Az áfa-törvény hogyan szabályozza a számlázási kötelezettséget?

– Új szabály, hogy a számlát a teljesítésig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül ki kell állítani. A vevő adószáma csak abban az esetben kötelező a számlán, ha fordított adózás van. Devizás számla esetén a számlán kötelező feltüntetni az adó összegét forintban. Új „jogintézmény”, vagyis újdonság a gyűjtőszámla. Amennyiben az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki. Ez utóbbi esetben a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk, hogy gyűjtőszámlát fog a számlakibocsátó kiállítani.

– Mi a helyzet az előlegszámlázással?

– Az előleg tekintetében számottevő változás nincsen. Megszűnik a közösségen belüli termékbeszerzésre fizetett előleg adókötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy a teljes összeg tekintetében az Unión belüli beszerzésre vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában kell az adót megállapítani.

– Lehetséges-e például a Magyarországon kiállított számlának idegen nyelven történő kibocsátása?

– Igen, az áfa-törvény megengedi, hogy a számlát magyarul vagy bármely élő idegen nyelven bocsássa ki az adóalany. Ugyanakkor az ellenőrzés során, amennyiben a tényállás másképp nem tisztázható, az adóhatóság kérhet hiteles fordítást az idegen nyelvű számláról.

– Amennyiben valaki sztornírozza a számlákat, illetve helyesbített számlát szeretne kibocsátani, milyen lehetőségei vannak az új áfa-törvény alapján?

– Az áfa-törvény a bizonylatkorrekciókra vonatkozóan a számlával egy tekintet alá eső okiratot nevesíti. A számlával egy tekintet alá esik minden okirat, amely tartalmazza az áfa-törvény által előírt adatokat, és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma a következő: a) az okirat kibocsátásának kelte; b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; d) az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta; e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

– Az építőipari cégeknél használt céges gépkocsiknál elkülöníthető-e, hogy üzleti, illetve magáncélra használják?

– A cégautónál megfelelő útnyilvántartás vezetésével lehet elkülöníteni az üzleti és a magánhasználatot.

– Mi a helyzet a munkaeszközként használt teherautóval, betonkeverő gépekkel? Ezekre hogyan értelmezhető a céges autó fogalma?

– Amennyiben a tehergépjárműnél fölmerülhet a magánhasználat lehetősége, akkor ott is megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

– Eddig negyedévenként vallották be a vállalkozók, a társaságok az áfát. E tekintetben változnak-e az áfa-vallás szabályai?

– A bevallási gyakoriságot január 1-jétől az adóévet megelőző második adóév adatai alapján kell vizsgálni, ami azt jelenti, hogy az adóalany olyan bevallási gyakorisággal kezd 2008-ban, amilyen gyakoriságot a 2006-os adatai alapján állapít meg, voltaképpen amilyennel a 2007-es adóévet kezdte.