Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tanulságos történetek

Falomlás

2008. június 1. | Mattiassich Péter |  3354 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A tényállás összefoglalása, a baleset leírása: A Budapesti X. ker. Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának 123. számú határozatában megbízást kaptam R. M. 199X. január 23-án történt foglalkozási balesetének igazságügyi szakértői kivizsgálására. 199X ...

A tényállás összefoglalása, a baleset leírása:

A Budapesti X. ker. Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának 123. számú határozatában megbízást kaptam R. M. 199X. január 23-án történt foglalkozási balesetének igazságügyi szakértői kivizsgálására. 199X január 23-án 11 óra körül a Budapest X. kerület X út. X. sz. alatti építkezés területén az X. Kft. alkalmazásában álló R. M. lengyel állampolgár, valamint G. J. - E. T, a Kft. ügyvezetőjének engedélye alapján - a korábban már lebontott épület törmelékének elszállítását végezték. Az adott időben G. J. teherautóval a törmeléket szállította el, ezért nem tartózkodott a helyszínen. R. M. - a korábban egyik tűzfal közelébe állított - személygépkocsijához ment szerszámért. Ekkor a tűzfal tetőtéri része váratlanul kidőlt, amelynek következtében R. M. a rázuhanó tégláktól nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A visszaérkező G. J. már vérző állapotban találta a sérültet. Azonnal elment a mentőknek telefonálni és értesítette a Kft. ügyvezetőjét a balesetről. A rendőrséget a mentősök hívták ki.

A szakértői feladat végrehajtása
A rendelkezésemre bocsátott rendőrségi vizsgálati anyag, az igazságügyi orvosszakértői vizsgálati dokumentáció, a munkáltató baleset vizsgálati jegyzőkönyve, a foglalkozási baleseti jegyzőkönyv, G. J. építésztervező, valamint E. T. (az áldozat munkáltatója) személyes meghallgatása alapján állítottam össze állásfoglalásomat. A személyes meghallgatásokra a szakértői feladatban meghatározott és a meghallgatási jegyzőkönyvekben nem szereplő kérdések tisztázása, valamint a hiányzó dokumentumok beszerzése miatt volt szükség. A bűnügyi osztály által feltett kérdésekre az alábbi válaszokat állítottam össze.

1. A szakértő nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy a baleset helyszínén a munkafeladathoz a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak-e?

A kérdés leszűkítve csak a munkafeladathoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét vizsgáltatja. A konkrét munkafeladat szerint - mint az a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvekből is kitűnik - az előző napi épületbontásból összegyűjtött építési törmeléket kellett az építési területről elszállítani. Ehhez a munkavégzéshez elegendő volt egy MTZ rakodógép kezelővel, valamint egy tehergépkocsi gépkocsivezetővel. Mindkét dolgozó rendelkezett a munkája elvégzéséhez szükséges érvényes gépkezelői jogosítványokkal. Tehát megállapítható, hogy a tárgyi munkafolyamathoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak.

2. A szakértő nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy a bontási munkafolyamat során milyen munkavédelmi előírások az irányadók. Betartották-e azokat?

A bontási munkák munkavédelmi követelményeinek előírásait elsősorban a baleset idején hatályos szabványelőírások tartalmazzák: MSZ-04. 900:1989 Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményei.

Ezen kívül be kell tartani az MSZ-04.905:1983 Építőipari bontási munkák biztonságtechnikai követelményei 1.1.2. pontját, ami előírja: "a bontási munkához bontási tervet kell készíteni, és a bontást ennek megfelelő módon kell végrehajtani. A bontási tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a bontási munka végrehajtásának módját,
a munkabiztonságot nyújtó bontási
munka végrehajtási sorrendjét,
a bontáshoz szükséges segédszerkezeteket,
ideiglenes megtámasztást, alátámasztást,
munkamegszakítás esetén az épületszerkezetek bontás közbeni állékonyságának biztosítását,
szükség szerint megmaradó épületrész állékonyságának védelmét,
a közlekedési, anyagszállítási utak kijelölését,
a bontás technológiai utasítását."

Az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 2004. május 1-jén hatályba lépett módosítása szerint az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan az illetékes miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák az előírásokat. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

Magyarázat: A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény a 2002. évben hatályba lépő módosítása értelmében a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes [6. § (1) bekezdés]. A törvény 6. § (2) bekezdése alapján műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Azonban teljesíti előírt munkavédelmi kötelezettségét a munkáltató akkor is, ha a szabvánnyal legalább egyenértékű más műszaki megoldást alkalmaz. Törvény szerinti szabályozás a munkavédelmi tartalmú szabványtól való eltérés esetén a munkáltatót terhelő, az alkalmazott műszaki megoldás műszaki megfelelőségére vonatkozó bizonyítási kötelezettség.

A G. J. építészmérnök által elkészített bontási terv a bontandó épület alaprajzán, helyszínrajzán, homlokzatain és metszetein kívül csak az épületbontás előtti fotókat tartalmazza. Szöveges előírásokat tartalmazó része a bontási tervnek nincs. Mivel a szabványban előírt bontási terv követelményeit a mellékelt terv nem tartalmazza, így ennek hiányában a terv nem hívja fel a figyelmet a bontási munkák során előforduló balesetveszélyekre, és nem ad útmutatást a balesetveszélyes munkafolyamatok biztonságos elvégzési sorrendjére. Nem tartották be a szabvány 1.2.2.3. pontját, miszerint: "Azt a faltestet, amelynek helyzete a bontás következtében bizonytalanná válik, dúcolással, alátámasztással biztosítani kell." Esetünkben a leomló tetőtéri fal mellől lebontották az 1. képen látható épületet. (1. sz. fotó: A baleset helyszíne a bontás előtt.)
A fotót elemezve megállapítható, hogy a megmaradó épület tűzfala tetőtéri részének bal alsó harmadában erős repedés húzódik, ami utal arra, hogy a fal nem volt stabil, és a mellette lévő épület falának lebontása után számítani lehetett arra, hogy le fog dőlni. A fentiekre való tekintettel a fennmaradó épület falát dúcolással kellett volna biztosítani.

Nem tartották be a szabvány 1.2.2.5. pontját: "Falbontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő sávot kell veszélyes területnek tekinteni, és illetékteleneknek az ide történő belépését meg kell akadályozni." A balesetet okozó tűzfal magassága a mellékelt 2. sz. fotó alapján hozzávetőleg 6-7 méter volt. Ezért az előírások szerint a bontandó épület fala mellett hozzávetőleg 12-14 méteres részt veszélyes területnek kellett volna nyilvánítani, és ide személygépkocsival tilos lett volna beállni. (2. sz. fotó: A baleset helyszíne a bontás után.) Ezt az állapotot a Budapesti X. ker. Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya által készített és részemre rendelkezésre bocsátott helyszíni fényképfelvételen is megfigyelhetjük (lásd 3. sz. fotót: A baleset helyszíne a bontás közben). Az MSZ-04.905:1983 előírásai bekerültek a jelenleg hatályos 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletbe (az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről).

11.1. Ott, ahol az épület vagy szerkezet bontása veszélyt jelenthet a) megfelelő óvintézkedésekről, módszerekről és eljárásokról kell gondoskodni, b) a munkát csak erre feljogosított személy felügyelete alatt szabad megtervezni és elvégezni.

11.2. A bontási munkákhoz tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a bontás sorrendjét, technológiáját, a szükséges eszközöket és az alkalmazandó segédszerkezetet.

11.3. A bontási munkát csak az érvényes jogszabályok szerinti szakképesítéssel, tapasztalattal és megfelelő gyakorlattal rendelkező személy irányításával szabad végezni.
11.4. A bontást végző munkavállalókkal az alkalmazott technológiát, műveletet meg kell ismertetni.

11.5. A bontási munkák megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy az építmény milyen anyagból készült, illetve található-e azbeszttartalmú anyag az épületen. Ez utóbbi esetben a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

11.6. A bontási munkák megkezdése előtt a bontandó épület állapotát meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményét a bontási sorrend kialakításánál figyelembe kell venni. Meg kell állapítani a becsatlakozó vezetékek állapotát, fajtáját és helyzetét, majd meg kell győződni arról, hogy a vezetékeket leválasztották és tartalmukat leürítették.

11.7. A munka megszakítása esetén a bontás alatt lévő, valamint a megmaradó épületszerkezetek állékonyságát biztosítani kell.

11.16. A döntés irányába eső területet szabaddá kell tenni és el kell keríteni.

11.17. Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő sávot kell veszélyes zónának tekinteni.

3. Mi volt a baleset közvetlen oka?
A baleset közvetlen (elsődleges) oka: szabálytalan munkavégzés (a foglalkozási baleseti jegyzőkönyv alapján). A szabálytalan munkavégzés az alábbiakban nyilvánult meg. A lebontandó épület tűzfalát nem biztosították ledőlés ellen, így a váratlanul erős szél a meg-bontott tetőtérben olyan erős légnyomást eredményezett, hogy ettől kidőlt a labilis tűzfal.

Nem tartották be a jelenleg hatályos 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletében foglaltakat (Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények, III. Építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelmények).

11.10. Meglazult vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt vagy dúcolást helyezni nem szabad. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat méretezni kell. Nem jelölték ki a veszélyes terület határát, ahova belépni és tartózkodni életveszélyes.

11.8. A bontási munkaterületet kerítéssel kell körülvenni, és az idegen, illetéktelen személyek bontási területre történő bejutását meg kell akadályozni. A sérült - szabálytalanul - a veszélyes területre állította személygépkocsiját, és nem tartotta be a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 11.16. pontját: a döntés irányába eső területet szabaddá kell tenni, és el kell keríteni.

11.17. Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő sávot kell veszélyes zónának tekinteni.

4. A baleset bekövetkezése előtt követett-e el valaki olyan szabályszegést, amely a balesettel közvetlenül, illetve közvetve összefüggésben áll?
Mint az az előző kérdésekre adott válaszaimban részletezésre került, a baleset előtt több olyan szabályszegés történt, amely nagymértékben elősegítette a baleset bekövetkezését. Ezek sorrendben a következők.

4.1. A G. J. építészmérnök által elkészített bontási terv nem tartalmazott semmilyen utasítást a szabvány már fentebb említett előírásairól.

4.2. Az építkezés felelős vezetője (a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján) a bontási tevékenység alatt R. M. építőgép-kezelő volt. Az ő feladata lett volna a bontási munkák szakszerű, balesetmentes lebonyolításának irányítása.

Elmulasztotta betartani a baleset idején hatályos, a munkavédelemről szóló - többször módosított - 47/1979. (XI. 30.) MT. sz. rendelet (továbbiakban MT. r.) 43. paragrafus (2) előírását, amennyiben: "a munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal - új munkahelyen a munka megkezdése előtt is - köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek a munkavédelmi követelményeknek megfelelnek-e."

Nem tartotta be a 16. paragrafus (1) előírásait: "a dolgozó jogosult és köteles a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok megtartásával ellátni. (3) A dolgozó köteles tevékenyen részt venni és közreműködni a foglalkozási balesetek megelőzésében, ezen belül különösen a munkaköréhez szükséges, illetőleg azzal kapcsolatos szakmai és ennek keretében a munkavédelmi ismereteket elsajátítani, munkája során alkalmazni."

A jelenleg hatályos jogszabály a következő. Az 1993. évi XCIII. Törvény (továbbiakban Mvt.) a munkavédelemről 50. §-a szerint a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

R. M. nem tartotta be az Mvt. 60. § (1) szerint azt, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles: g) a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől.

Mivel nem jelezte munkáltatójának, hogy a bontási munkák biztonságos feltételei hiányoznak, ezzel megszegte a Munka Törvénykönyve (1992. XXII. törvény) 103. paragrafus b, előírásait, miszerint "a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint köteles végezni."

4.3. E. T., az X. Kft. ügyvezetője nem győződött meg a munkaterület balesetmentes állapotáról, mielőtt engedélyt adott a bontási hulladék elszállítására. Elmulasztotta betartani a baleset idején hatályos munkavédelemről szóló MT. rendelet 13. §-ában előírtakat, miszerint a gazdálkodó szervezet vezetőjének gondoskodni kell különösen a létesítmény és egyéb munkahely, valamint a termelőeszközök rendszeres ellenőrzéséről, azok biztonságos állapotának biztosításáról, a veszélyek és ártalmak megszüntetéséről.

Az új előírás szerint értelmezve az eseménysort, nem tartotta be az Mvt. 54. § (1)-ban előírtakat, miszerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:
a) a veszélyek elkerülése;
b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése.

(2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységébe.

5/a. A szakértő nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy ki volt az egyszemélyi felelős vezető a baleset helyszínén?
Az egyszemélyi felelős vezető a baleset helyszínén R. M. építőgép-kezelő volt (a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján).

5/b. A munkavégzésre utasítást adó személy megszegte-e a munkavédelmi előírásokat?

A munkavégzésre utasítást adó személy időrendi sorrendben elsősorban E. T., az X. Kft. ügyvezetője, másodsorban az effektív munkavégzés alatt R. M. lengyel állampolgár volt. E. T., az X. Kft. ügyvezetője elmulasztotta betartani a baleset idején hatályos, a munkavédelemről szóló MT. rendelet 13. §-ában előírtakat.

R. M. építőgépkezelő elmulasztotta betartani a baleset idején hatályos, a munkavédelemről szóló MT. rendelet 43. paragrafus (2) előírását, amennyiben "a munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal - új munkahelyen a munka megkezdése előtt is - köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek a munkavédelmi követelményeknek megfelelnek-e."

6/a. A dolgozók balesetvédelmi oktatását megfelelően tartották-e?
Az oktatásról nyilvántartást kell rendszeresíteni, amelynek tartalma a baleset idején hatályos 9/1985. (VII. 20.) ME. r. 4. sz. mellékletében található: "a munkavédelmi oktatást és az oktatott anyag elsajátításának tényét hitelt érdemlő módon a Munkavédelmi Oktatási Naplóban, vagy más módon naprakészen kell nyilvántartani".

Az oktatásról készült jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a munkavédelmi oktatás csak formai volt. Feltevésemet az alábbiakra alapozom:
több szakma dolgozóinak azonos témájú oktatási anyagot jelöltek meg témaként, holott minden szakma más-más munkavédelmi veszéllyel rendelkezik;
nem jelölték meg azt, hogy mennyi ideig tartott az oktatás;
nincsen nyoma a beszámoltatás eredményének;
nem tudták igazolni T. T. munkavédelmi vizsgájának időpontját (csak érvényes 5 éven belüli vizsgával rendelkező személy végezhet munkavédelmi oktatást);

G. J. gépkocsivezető oktatásáról nincs bejegyzés.
Jelenleg érvényes a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 10. §: A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról; b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről; c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól; d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről; e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről; f) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről; g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról; h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról; i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről; j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.

A munkavédelemről szóló Mvt. 55. § (1) rendelkezik a munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásokról: "A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor... elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes idő tartalma alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel... Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni."
Ugyanakkor az 54. § b) előírása szerint "a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy... a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket."

6/b. Betartották-e a külföldi munkavállalók alkalmazására vonatkozó előírásokat?
A Fővárosi Munkaügyi Központtól kapott tájékoztatás alapján más előírások vonatkoznak a külföldiek Magyarországon való tartózkodására, amennyiben munkát kívánnak vállalni, mintha csak rokonlátogatáson vagy turistaként tartózkodnak hazánkban. Ugyanakkor megint más előírások vonatkoznak a menekült és bevándorolt, valamint letelepedést kérő külföldi állampolgárokra. Estünkben R. M. lengyel állampolgár 199X-ben kért letelepedési engedélyt a lakóhelye szerinti illetékes megyei rendőr-főkapitányságtól. A Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya 199X. július 18-ával megadta a letelepedési engedélyt R. M.-nek. A fentiek alapján megállapítható, hogy a külföldi munkavállalók alkalmazására vonatkozó előírásokat az X. Kft. betartotta, ugyanakkor nem tett eleget a baleset idején hatályos, 4/1981. (III. 31.) EÜ.M. sz., a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet előírásainak, mert a 4. § (1.) szerint a munkaköri alkalmasság elbírálása végett a (3) bekezdésben meghatározott a munkaviszony-létesítés, továbbá a munkakör, a munkahely megváltoztatása előtt (!) előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Ez a rendelet valamennyi munkavállalóra és munkáltatóra vonatkozó előírás.

Helyette jelenleg a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet van érvényben, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.

4. § (1) Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha ba) fizikai munkát végez, bb) fiatalkorú, bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
c) a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt - kivéve a (2) bekezdés szerinti személyeket - minden munkavállalónál, ha
ca) közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
cb) a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
cc) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja;
d) kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.

Összegzés
A baleset nem következett volna be, ha a G. J. építészmérnök által elkészített bontási terv eleget tett volna a szabvány előírásainak, és részletes utasításokat írt volna elő a bontási munkákkal kapcsolatban.
Ha R. M. jelezte volna munkáltatójának, hogy a bontási munkák biztonságos feltételei hiányoznak.
Az épület tűzfalát dúcolással kellett volna biztosítani.
R. M. nem tartózkodott volna a veszélyes területen, ahova belépni és ahol tartózkodni életveszélyes.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem