Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Biztonságtechnika

Biztonsági és irányfényvilágítás az új OTSZ fényében II.

2008. június 1. | Kiss Levente Wagner Károly |  6101 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Biztonsági és irányfényvilágítás az új OTSZ fényében II.

Túl vagyunk az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésének időpontján, de az első sokkon talán még nem. Világítsuk meg részletesen azt, mi is vár ránk. Ahogy az első részben olvasni lehetett, a megújult követelményrendszer igyekszik a „mit” és „hova” kérdéseire választ adni, a tűzvédelmi jogszabályok által korábban nem használt, új fogalmakat vezet be, ugyanakkor első olvasásra túlbonyolítottnak, kaotikusnak tűnik.

Hova?

A felvetésre adott válaszok a mellékelt táblázatban történő összesítése talán megkönnyíti a jogszabály értelmezését.

Természetesen a biztonsági világítást egyéb jogszabály (pl. a Színházművészeti Biztonsági Szabályzatot kiadó 35/1997. [XII. 5.] MKM rendelet) vagy a tűzvédelmi hatóság előírása alapján is ki kell építeni. Újdonság az, hogy ugyanez vonatkozik a menekülési útirányjelző rendszer létesítésére is.

Mit?

A biztonsági világítási rendszert az MSZ EN 1838 szabvány szerint kell létesíteni. A gyakorlatban akkor tekinthető korrektnek a tervezése, ha a rendszer létesítését fénytechnikai méretezés előzi meg. Ehhez természetesen ismerni kell az épület(rész) kiürítésének megoldását, a menekülési útvonalakat (ez nem mindig magától értetődő, ezért az érintett szaktervezők előzetes egyeztetésével sok, a használatbavétel során felszínre kerülő probléma kerülhető el).

A biztonsági világításnak kellő mértékben meg kell világítania a menekülési útvonalakat. Az erre a célra szolgáló lámpatesteken nem lehet biztonsági jelzés, ezt az OTSZ határozottan tiltja (ez lényeges körülmény a méretezésnél).

A biztonsági világítás kiegészítéseként, illetve önálló követelményként több helyen megjelenik a biztonsági jelzés, valamint a menekülési útirányjelző rendszer fogalma. Hangsúlyozni kell a kiegészítő jelleget, tehát ezekkel nem szabad helyettesíteni, kiváltani a biztonsági világítást!

A biztonsági jelzések több fajtáját különbözteti meg a jogszabály, ezek közül pillanatnyilag a menekülési jelekkel foglalkozunk. Ezek a jelzések folytonosan tájékoztatják a kiürítési útvonalon haladókat a menekülés irányáról, ennek megfelelően a menekülési útvonal valamennyi pontjáról legalább egy ilyen jelzést látni kell. Az OTSZ a jel minimális méretét is meghatározza a felismerési távolság függvényében. Újdonság, hogy a jelzések elhelyezési magasságára több kategóriát állapít meg (alacsonyan, középmagasan, magasan telepített jelek). Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek közül az alacsonyan telepített jelek csak a magasan telepített jelek kiegészítéseként helyezhetők el, illetve olyan helyiségben, ahol nagyon erős füstfejlődésre kell számítani tűz esetén (l. a fényképet). Örvendetes változás, hogy a helyiségben található anyagok füstfejlesztő képességét figyelembe kell venni a jelek elhelyezésénél, de a szabályozás nem ad arra támpontot, hogy mi tekinthető „nagyon erős” füstfejlődésnek. Bizonyos esetekben segíthetne ennek eldöntésében az OTSZ hő- és füstelvezetésre vonatkozó fejezete (5. rész I/9. fejezet, M1 és M2 melléklet), de ez nem teljeskörű, és a biztonsági világításra vonatkozó előírások nem hivatkoznak ezekre a mellékletekre, így nem tisztázott az alkalmazás módja (l. kiemelés). Remélhetőleg erre születik majd valamilyen központi iránymutatás az egységes értelmezés és alkalmazás érdekében. A kiürítésre szolgáló ajtók esetében a menekülési jel nem helyezhető el az ajtószárnyon, mert a jelzés észlelhetőségét az ajtó nyitott állapotában is biztosítani kell.

Átadás

Az épület használatbavételi eljárása során ki kell próbálni a biztonsági világítás működőképességét. Nem várhatjuk el, hogy a tűzoltóság képviselője hitelesített fénymérővel ellenőrizze – akárcsak szúrópróbaszerűen – pl. a megvilágítás erősségét, hiszen ez nem is feladata: ezért a gyakorlati próba sikerének ez a része inkább szubjektív megítélésen alapul. Arra azonban lehet számítani, hogy a tűzoltóság egyre gyakrabban elő fogja írni a használatbavételt megelőző, ellenőrző mérés elvégzését és a mérési jegyzőkönyv benyújtását.

A mérés korrektségéhez hozzá tartozik, hogy a végleges körülmények között kerüljön rá sor, ne pedig félkész épületben, hiszen a mérés utáni, az épület belső kialakítását, elrendezését, a szerkezetet-anyaghasználatot érintő további változtatások befolyásolhatják a világítás megfelelőségét. Indokolt esetben szükség lehet a mérési pontok egyeztetésére, valamint – ha ez az épület rendeltetésszerű használatából, a működés körülményeiből feltételezhető – az esti sötétség beálltát követő próbára, mérésre (pl. szórakozóhelyek esetében).

A használatbavétel során a beépített épületszerkezetek megfelelőségét igazolni kell, és ugyanez vonatkozik a biztonsági világításra is. A megfelelőség igazolása szállítói megfelelőségi nyilatkozattal történhet, amiben a gyártó nyilatkozik a lámpatest szabványosságáról. Ehhez kell mellékelni a kivitelezői nyilatkozatot a tartalékvilágítás megvalósításáról, a szakszerű kivitelezésről, a felhasznált termékekről, az elvégzett próbákról és azok eredményéről. Az épület bonyolultsága szükségessé teheti olyan alaprajzi sorozat beadását, ami a megvalósult állapot alaprajzain tünteti fel a biztonsági világítás lámpatesteit, azonosítható módon.

Nagyobb, tagoltabb épületnél egy ilyen alaprajzi sorozat gyorsíthatja a szemlét, ezért érdemes a rajzokat még a szemle megtartása előtt beadni a tűzoltósághoz.

Az OTSZ 5. rész I/9. fejezete és az erős füstfejlődés

A csarnokok hő- és füstelvezetését szabályozó előírások a füstelvezető nyílásfelület meghatározásához a tárolt anyagokat és termékeket, a technológiát, a rendeltetést négy méretezési csoportba (1-4) sorolják. A csoportok túlnyomórészt ipari technológiákat (a dohánygyártól a nyomdáig), tárolt anyagokat, illetve néhány közösségi rendeltetést (pl. színháztermek, bevásárlóközpontok) ölelnek fel. A nagyobb számú méretezési csoport nagyobb füstfejlesztésre utal, és ezért nagyobb füstelvezető felület is tartozik hozzá. Az sajnos nem derül ki az OTSZ-ből, hogy a biztonsági jelzések elhelyezési magassága szempontjából melyik csoport tekinthető a nagyon erős füstfejlődés kategóriájának (pl. csak a 4., vagy a 3. és a 4. csoport is ide tartozik-e), illetve a méretezési csoport lehet-e egyáltalán alapja a füstfejlődés mértékéhez kötött más követelmények kielégítésének.

(Folytatása következik!)


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem