Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tűzvédelem

Biztonsági és irányfényvilágítás az új OTSZ fényében III.

Biztonsági jelek

2008. július 8. | Kiss Levente Wagner Károly |  4962 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Biztonsági és irányfényvilágítás az új OTSZ fényében III.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat biztonsági világításra vonatkozó előírásai közül érdemes megemlíteni a biztonsági jeleket. Részben azért, mert ezek elhelyezésénél különösen figyelni kell a láthatóságra, észlelhetőségre, részben pedig azért, mert megjelent a jogalkotó álláspontja a jelzések elhelyezésével kapcsolatosan.

A biztonsági jelek alapvető feladata a tájékoztatás, a figyelemfelhívás. Ahogyan ez már a cikksorozat első részéből kiderült, a jelek elhelyezését 1998-tól szabályozta rendelet, de ezt hivatalosan nem tartották tűzvédelmi követelménynek. Ettől függetlenül a jelekre vonatkozó előírásokat integrálták az új OTSZ-be.

A biztonsági jelek fajtái

A következő biztonsági jeleket különböztetjük meg:

  • menekülési jel: a menekülés irányát, a vészkijáratok helyét mutatja;
  • tűzvédelmi jel: tűzvédelmi eszköz, berendezés, tűzoltó készülék helyét jelöli;
  • elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: elsősegélynyújtó hely megközelítését mutatja, illetve mentési eszköz (pl. automata defibrillátor) helyére utal;
  • tiltó jel: valamilyen veszélyes magatartás tilalmára hívja fel a figyelmet (pl.: tűz esetén a felvonót használni tilos);
  • figyelmeztető jel: veszélyforrásra figyelmeztet;
  • rendelkező jel: a követendő magatartást határozza meg.

Problémák

Az OTSZ három fejezetében (5. rész, I/4. és I/7 fejezet, II. fejezet) foglalkozik a biztonsági jelekkel. Részben emiatt némileg nehezen látható át a követelményrendszer, illetve a különböző szakkifejezéseket nem jelennek meg következetesen és értelmezési nehézségek is akadnak.

Gyülekezési helyet jelölő biztonsági jel

A jelek telepítésénél kerül előtérbe az észlelhetőség kérdése, ami a figyelemfelhívó megjelenés és a méret mellett azon is múlik, hogy érkezik-e fény a jelekről a receptorainkhoz. Ez tehát azt jelenti, hogy a környezetétől szembetűnően különböző, a jogszabályban rögzített színű és formájú világító jelzést, illetve utánvilágító táblát kell alkalmazni. A gyakorlatban ezt biztosíthatja természetes és mesterséges (külső és belső) fényforrás. Utánvilágító táblák alkalmazása esetén természetesen gondoskodni kell azok megvilágításáról is.

Nem jelenik meg egyértelmű előírásként az, hogy mennyi ideig kell biztosítani a különféle jelek észlelhetőségét, azaz a normál tápellátás kiesése esetén milyen időtartamot szükséges figyelembe venni.

A kiürítési útvonalakat mutató, valamint a meneküléssel összefüggő egyéb – pl. lifthasználatot tiltó – menekülési jelek esetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) olyan nem kötelező érvényű tájékoztatást adott ki (lásd keretes írás), miszerint a működőképességet a számított menekülés időtartamára indokolt méretezni. Alapesetben az OTSZ kiürítés-számításra vonatkozó része szerint a menekülés időtartama legfeljebb 6-8 perc lehet. Ez azonban ellentétes az OTSZ egy konkrét előírásával: az 5. rész I/7. fejezet 1.1.1.1. és 1.1.1.2. pontja szerint a vonatkozó szabványban előírt időtartamot kell biztosítani, ez pedig jelen esetben az MSZ EN 1838 szabványban rögzített 1 óra.

A többi jeltípus esetén nincsen konkrét információ. A logika azt mondatja velünk, hogy a menekülési útvonalakat jelölő biztonsági jelek működőképességére előírt 1 óra a követelmény valamennyi biztonsági jel működőképességére, illetve láthatóságára, figyelembe véve azt, hogy adott esetben a beavatkozó tűzoltóknak is segítségül szolgálhatnak.

Utánvilágít, de meddig?

Az utánvilágító jelzések esetében biztosítani kell, hogy az utánvilágítás, mint tulajdonság folyamatosan rendelkezésre álljon. A természetes fény, mint megvilágítás, csak akkor lehet elegendő, ha a rendeltetésszerű használat kezdetekor a jelzéseket már „feltöltötte” a napfény, a rendeltetésszerű használat pedig még azelőtt befejeződik, hogy a jel fénykibocsátása az elfogadható szint alá csökkenne. Ettől eltérő esetben – azaz, ha a rendeltetésszerű használat más napszakra is kiterjed, illetve a jelzés eleve nem kap természetes megvilágítást – mesterséges fényforrásról kell gondoskodni.

Menekülési útirányjelző rendszer

Az OTSZ többször is említi ezt a szóösszetételt. Indokolt lenne, mindazonáltal a fogalmak között nem található meg a pontos definíció. Az OTSZ-tervezetben még szerepelt az ISO 16069 szabvány (Safety signs – Safety Way Guidance Systems, SWGS), ami köthető volt az I/4. fejezet 4.16.4. pontjához: „… a vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirányjelző rendszert kell létesíteni”, de a 4.16.23. pont már csak „vonatkozó szabványt” említ. Gondjaink nem feltétlen oldódtak meg, mivel a hatályos OTSZ-ből kimaradt a konkrét szabványszám. A szabvány egyébként egyelőre nem érhető el magyar nyelven, ami megnehezíti alkalmazását.

Üzemeltetésre vonatkozó szabályok

A korábbi szabályozáshoz képest pozitív változást jelent az, hogy az OTSZ foglalkozik a biztonsági jelzések üzemben tartásával. A követelmények egyrészt az üzemképesség megtartására, annak rendszeres ellenőrzésére, a karbantartásra vonatkoznak. Az üzemeltető kötelessége a jelzések és a jelzésekhez tartozó mesterséges fényforrások működőképességének rendszeres ellenőrzése. Az ellenőrzés ciklusidejét jogszabály, szabvány, vagy ezek hiányában a gyártó határozza meg. Külön kitér az OTSZ a menekülési jelzések ellenőrzésére: ezt legalább hetente kell végrehajtani. Természetesen az ellenőrzésen kívül észlelt hiányosságokat is meg kell szüntetni és a jelzések elhasználódására is tekintettel kell lenni.

Abban az esetben, ha olyan változás történik, ami a jelzések észlelhetőségét korlátozza, illetve a jelzés által szolgáltatott információ a változás következtében megtévesztő vagy felesleges lesz, a jelzések elhelyezését a megváltozott körülményekhez hozzá kell igazítani. Ez lehet a változás átmeneti vagy végleges jellegének megfelelően pl. letakarás, átszerelés stb.

Az OKF-hez érkezett kérdések és az azokra adott válaszok

Kérdés
1.1.1 pont: A szabadba vezető utolsó kijárat (a mentésben közreműködők számára kívülről is!).
Az egyértelmű menekülésre számításba vett főbejáratot is jelölni kell kívülről? Milyen biztonsági jelzőtáblát szükséges elhelyezni, és milyen tartalommal, felirattal kell ellátni? Mennyi ideig kell alkalmasnak lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására? Elektromos működtetésű lámpatesteknek saját vagy központi szünetmentes áramforrásról kell működniük

Válasz
A vészkijáratok megjelölése indokolt, mivel azt szabadon kell hagyni és meg kell tudni közelíteni. A megjelölésre nincs konkrét követelmény, az lehet piktogram vagy felirat is. A biztonsági jelek követelményeit az 5. rész II. fejezet 10.3. fejezete határozza meg. A működőképességét legalább a számított menekülés időtartamára indokolt méretezni, amelyet áramtalanítás esetén is biztosítani szükséges.

Kérdés
10.3.pont: Az épületekben tűzvédelmi szempontból elhelyezendő biztonsági jelzésekre vonatkozó követelmények. A 10.3 előírásai a használati szabályoknál szerepelnek. Meglévő épületeknél is alkalmazni kell valamennyi előírást?

Válasz
Az 5. rész I/5., I/7. és a II. fejezetei is tartalmaznak biztonsági jelekre vonatkozó követelményeket. A biztonsági jelek lehetnek utánvilágító vagy elektromos berendezések/szerkezetek. A világító és utánvilágító berendezések telepítése létesítéssel jár, hiszen az elektromos vezetéket ki kell építeni a megfelelő működéshez, illetve azt tervezni szükséges. A tűzoltó készülékek esetében a II. fejezet 20.8. és 20.9. pontjai biztonsági jel telepítését határoznak meg, mindkettő létesítési kérdés. Az 1. § alapján a létesítési előírásokat meglévő épületek esetén akkor kell alkalmazni, ha az átalakítással, bővítéssel, rendeltetésmód-változással érintett.

Kérdés
A 10.3.3. pontban szereplő „nem elég erős” fény mit jelent? Ezt ki fogja és mi alapján eldönteni? És mikor?

Válasz
A fényerősség megítéléséhez támpontot az a körülmény ad, hogy ahol a természetes fény elég erős, ott az utánvilágító tábla is működne; ahol a fény nem megfelelő, ott az utánvilágító tábláról és hozzá rendelten világításról kell gondoskodni.

Kérdés
10.3.6 pontban mit jelent az „előjelző” biztonsági jel?

Válasz
A biztonságot garantáló berendezésre és annak helyére, irányára utaló jelzés.

Kérdés
19.5. pont: A tűzjelző és oltóberendezéseket a 20.7.-20.8. pontokban foglaltak szerint kell utánvilágító vagy világító biztonsági jelzésekkel megjelölni. A tűzjelző központot és a kézi jelzésadókat, az indító és tiltó kapcsolókat kell megjelölni?

Válasz
Az előírás a tűzjelző központ és a tűzoltó készülékek esetében értelmezendő.

Kérdés
20.8. pont: A biztonsági jeleket minden esetben a tűzoltó berendezés fölé, 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A biztonsági jel rögzítési magasságát az 1. ábra szemlélteti.
20.9. pont: A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, amelyet az egyes tűzoltó készülék fajták tekintetében a 3. táblázat tartalmaz: Hova és milyen típusú biztonsági jelet kell felrakni?

Válasz
A tűzoltó készülékek esetében a 20.8. és 20.9. pontok egymástól függetlenül határoznak meg biztonsági jelet. A 20.8. pont szerinti biztonsági jel azt mutatja meg, hogy a készülék hol található, a 20.9. pont szerinti biztonsági jel pedig a készülék alkalmazhatóságáról ad tájékoztatást. A 20.8. pont szerinti biztonsági jel elhelyezését az 1. ábra szemlélteti, a 20.9. pont szerinti biztonsági jelet pedig a készülék mellett kell elhelyezni. A biztonsági jelek lehetnek világító vagy utánvilágító kivitelűek. Ha a tűzoltó készülék – jól láthatóan – falra van felszerelve, akkor is szükséges külön jelölni.

(forrás: www.vedelem.hu)


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem