Tűzgátak alkalmazásának alapjai

2008/1-2. lapszám | Kruppa Attila |  4498 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az épületekben kialakított vezetékrendszerek - legyen szó akár villamos, akár gépészeti hálózatokról - tűz esetén gyorsan továbbíthatják a felcsapó lángokat. A lángok terjedésének sebessége és mértéke természetesen függ a vezetékrendszer anyagától, a...

Tűzgátak alkalmazására vonatkozó előírások
Élet- és vagyonvédelmi szempontból egyaránt fontos a tűz és a füst terjedésének gátlása, melynek egyik elemeként azokon a helyeken, ahol vezetékrendszer keresztezi az épületszerkezeteket, tűzgátló lezárásokat kell alkalmazni. Ezek kialakítása olyan, hogy normál körülmények között nem befolyásolják a vezetékrendszerek funkcióját, tűz esetén viszont egy ideig képesek a lángok és a füst áthatolásának megakadályozására. Fontos szerepük miatt a tűzgátakra számos előírás vonatkozik, melyek egyrészt az alkalmazásra, másrészt a termék megfelelőségének igazolására vonatkoznak. Az alkalmazás szükségességére vonatkozóan az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot idézzük: "18. § (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tűzszakaszok közötti határoló szerkezeten átvezetett közlőművet, csővezetéket stb. - a szállítószalag kivételével - nem éghető anyagból kell készíteni, s az átvezetési helyeken a berendezés körüli nyílások elzárásáról olyan - nem éghető anyagú - tűzgátló tömítéssel, szerkezettel, berendezéssel kell gondoskodni, amely megfelel a tűzgátló szerkezettel szemben támasztott tűzállósági határérték-követelménynek."

A tűzgátak építési terméknek minősülnek. Ennek megfelelően tűzgát kialakításához olyan anyagokat lehet felhasználni, amelyek teljesítik a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet (az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség-igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól) előírását: "3. § (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség-igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2)

Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóvá-hagyott műszaki specifikáció van." Röviden összefoglalva a jogszabályok itt nem idézett részeinek tartalmát is, a következő megállapításokat tehetjük. Tűzgátak alkalmazása a (nem csak elektromos) vezetékrendszerek fal- és födémáttörésének pontjain tűzvédelmi szempontból esetenként szükséges. Tűzgát céljára szolgáló anyagot forgalmazni, betervezni és beépíteni csak magyarországi vizsgálóintézet (jelenleg az ÉMI Kht.) által kibocsátott Megfelelőségi Igazolás, és az ennek részét képező műszaki specifikáció és használati útmutató birtokában szabad.

A szigorú előírásokat célszerű figyelembe venni, mert a tűzgátak előírásoknak megfelelő kialakítása és dokumentálása feltétele az épületek használatbavételének.

A tűzgátakról általában
A tűzgátakkal szemben három műszaki alapkövetelmény fogalmazható meg. Akadályozza a füst áthatolását a tűzhatásnak kitett oldalról a tűzmentett oldal felé.
Késleltesse a láng áttörését. Gátolja a hőmérséklet átvezetését. A tűzmentett oldal hőmérséklete nem haladhatja meg a ca. 200 °C-ot.

Természetesen mindhárom követelménynek csak egy ideig képesek megfelelni a tűzgátak, ezt az időértéket nevezzük tűzállósági határértéknek. A tűzgátak műszaki leírásában ezt a percben megadott időértéket gyakran egy "S" betű után adják meg: S30, S60, S90 és S120 jelzéssel találkozhatunk a gyakorlatban. Ezt kell tehát figyelembe vennünk, amikor az OTSZ előbb idézett 18. § (3) pontjának tűzállósági határértékre vonatkozó előírását kell kielégítenünk.

A füst áthatolásának akadályozása általában nem jelent hermetikus zárást még a szakszerűen kivitelezett tűzgátaknál sem. A széles körben alkalmazott típusoknál kisebb-nagyobb rések lehetnek a tűzgáton. Ezek a tűz hatására bekövetkező hőfejlődés következtében záródnak majd - részint a tűzgát anyagának, részint a kábelek szigetelőanyagának (PVC, Poliolefin stb.) duzzadása miatt -, minimálisra csökkentve a füstgáz átáramlásának mértékét. A láng áttörésének késleltetése a tűzgát megfelelő anyagválasztásának és vastagságának kombinálásával biztosítható csakúgy, mint a tűzmentett oldal veszélyes mértékű hőmérséklet-emelkedé-sének gátlása.

Tűzgátakkal szemben támasztott egyéb követelmények
Az alapkövetelmények mellett más elvárások is felvetődhetnek a tűzgátakkal szemben.

Egyszerű kivitelezhetőség.
A használati útmutató alapján bárki képes legyen kivitelezni a tűzgátat.

Bővíthetőség.
A már kivitelezett tűzgáton utólag is lehessen kábeleket átvezetni.

Pormentes kivitelezés, pormentes bővítés.
Egyes tűzgátak kivitelezése porral jár (habarcs bekeverése, a már megkötött tűzgáton nyílás vésése, fúrása), amely példaképp egy számítógépteremben nem előnyös tulajdonság.

Gyors átalakíthatóság.
Vannak olyan létesítménytípusok (például színházak, sportlétesítmények), amelyeknél a tűzgáton ideiglenesen (műsor közvetítésének idejére) kábeleket kell átvezetni, majd a tűzgátat eredeti állapotába kell visszaállítani.

Víz- és/vagy gáztömörség.
Bizonyos esetekben követelmény lehet a víz, illetve (robbanásveszélyes) gáz áthatolásának akadályozása a tűzgát alapállapotában.

Tűzgátak műszaki paraméterei
A tűzgátak kivitelezésének kérdése általában a villamos kivitelezés utolsó fázisában vetődik fel, amikor a fal, vagy födémátvezetésnél a kábelek melletti "lyukat be kell tömni".  Ha a faláttörés, illetve a kábelezés kialakításánál nem vették tekintetbe a később alkalmazandó tűzgát használati feltételeit, akkor a tűzgát szakszerű kialakítása valószínűleg nem lehetséges.

Célszerű tehát megismerni azokat a műszaki paramétereket, amelyek meghatározzák egy adott tűzgát felhasználhatóságát. Tűzállósági határérték. Már említettük fontosságát, további magyarázatra nem szorul.

Átvezethető vezetékrendszer-fajták. A tűzgátak alkalmasak lehetnek különböző fajtájú elektromos és épületgépészeti vezetékek átvezetésére, beleértve a különböző védőcsöveket és kábeltartószerkezeteket is. Ugyanakkor a tűzgát műszaki leírása tartalmazhat kizárásokat is: a vezetékek/kábelek maximális átmérőjére, anyagára és elhelyezésére (egyedi vagy csoportok/kötegelt átvezetések, vezetékek közötti minimális távolságok stb.).

A tűzgátat befogadó szerkezet anyagminősége.
A tűzgátak kialakítása olyan épületszerkezetekben (falak, födémek) lehetséges, melyek tűzállósági határértéke megfelelő (általában egyezik a tűzgátéval). A szerkezet anyaga általában beton, vasbeton, tégla lehet. Gipszkarton és még inkább szendvicspanel falszerkezetek esetén a tűzgátak beépítése különleges megfontolásokat igényelhet, hiszen ezek a szerkezetek hő hatására jelentősen deformálódhatnak.

A tűzgátat befogadó szerkezet vastagsága.
Az épületszerkezet tűzállósági határértékétől függetlenül a vastagság meghatározza a tűzgát alkalmazhatóságát, azaz hiába megfelelő egy falszerkezet tűzállósági határértéke, ha vastagsága kisebb, mint a tűzgátat befogadó falszerkezetre megkövetelt minimális falvastagság. Ez azonban nem jelenti, hogy a tűzgátnak ugyanolyan vastagságúnak kell lennie, mint a befogadó épületszerkezetnek. Például - ha ezt a műszaki leírás tartalmazza - alkalmas módon 10 cm vastag falban alkalmazható olyan tűzgát, amelynek vastagsága 15 cm.

Fal-/födémáttörés mérete.
Két szempontból is lényeges. Egyrészt általános szabály, hogy a nyílás felületének legfeljebb 60%-a tölthető ki kábellel. Ennek magyarázata részben a tűzgátak működésében, részben a kivitelezhetőségben rejlik. Másrészt kötött a nyílás maximális mérete. Vannak tűzgátfajták, amelyekkel akár néhány négyzetméteres nyílások is lezárhatók, és vannak, amelyekkel csupán néhány négyzetcentiméteresek.

Kivitel. A tűzgátak szélesebb körben elterjedt kivitelei a következők.

a. Habarcs anyagú tűzgát: por alakú szárazhabarcshoz vizet kell keverni, a kábelek körüli nyílást ezzel kell kitölteni. Nagy felületű tűzgátak elkészítésére is alkalmas, de a nyílást zsaluzni kell.

b. Kőzetgyapot alapú tűzgát: a nyílások kitöltése a hőszigetelésekhez használt kőzetgyapottal történik. Nagy felületű tűzgátak elkészítésére alkalmas.

c. Habgumi alapú tűzgát: a tűzgát kialakítása formára öntött sűrű, gumiszerű elemekből történik. A forma lehet a téglához hasonló alakú és méretű blokk, amellyel a nyílást ki kell rakni, vagy különböző átmérőjű dugó, amellyel pl. a betonfúróval készített furatokat lehet tömíteni. A kitölthető nyílások mérete típustól függ.

d. Kitöltőhab alapú tűzgát: A kábelek körüli nyílások kitöltése egy, vagy kétkomponensű habbal történik. A kitölthető nyílások mérete néhány 100 cm2.

e. Párnás/zsákos tűzgát: a tűzgátat kb. tejeszacskó méretű zsákokból kell kirakni. A zsákok olyan granulátumot tartalmaznak, amely hő hatására előbb megolvad, majd megszilárdul és megduzzad. Nagy felületű tűzgátak kialakítására is alkalmas. Ezt a típust alkalmazzák ideiglenes és gyorsan átalakítható tűzgátakhoz is.

f. Réskitöltő massza: kisebb rések, hézagok kitöltéséhez használható a szilikongumihoz hasonlóan tubusból kinyomható massza. Általában segédanyagként használatos a különböző típusú tűzgátak kialakításakor, de néhány cm2-es rések kitöltésére önállóan is alkalmas.

Kivitelezés feltétele.
A legtöbb tűzgát kivitelezése nincs előképzettséghez, jogosultsághoz kötve, azaz mind műszaki, mind jogi szempontból lényegében bárki kivitelezheti.

Tűzgátak kivitelezése
A tűzgátak szakszerű kivitelezése általában nem boszorkányság, a villamos kivitelező tehát birtokában van ennek a képességnek. Ráadásul a kivitelezést semmilyen előírás nem köti végzettséghez. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy megfelelő tűzgát csak akkor készülhet, ha a villamos kivitelező a kábelezést megelőzően tudja, milyen típusú tűzgáttal lesz a faláttörés lezárva, és a kábelezést ennek megfelelően végzi. Utólag, kész tényekkel szembesülve valószínűleg egy tűzgátak kivitelezésére szakosodott cég sem tud csodát tenni. Ha a tűzgátak létesítésének lehetőségeit és szabályait ismerjük, az két szempontból is előnyös.

A kábelezés kivitelezése előtt kiválaszthatjuk a legolcsóbb tűzgát-típust, és a kábelezést ennek megfelelően végezzük el, mi magunk. Tehát nemcsak az anyagválasztással, hanem munkadíjjal is spórolhatunk.

A tűzgát képes lesz feladatát ellátni, ha tűz keletkezik. És ez talán nem az utolsó szempont.

---