Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tanulságos történetek

Tűzeset a bevásárlóközpontban

2008. december 1. | Bartha Iván |  4196 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A tűzoltóság tűzmegelőzési szempontból is kiemelt figyelmet szentel a manapság egyre szaporodó bevásárlóközpontoknak. Ezekben a létesítményekben az igénybe vehető szolgáltatások listája jellemzően széles skálán mozog. A kínálat jellege, minősége, illetve tűzvédelmi kockázati szintje is eltérő, szerteágazó. A megkülönböztetett hatósági, szakhatósági gondoskodás ellenére azonban időnként ezekben a létesítményekben is bekövetkezhetnek tűzesetek. Az egyik ilyen esemény tűzvizsgálati eredményei sokrétű tanulságos hozadékkal jártak. Ezek bemutatására kerítünk sort az alábbiakban.

A tűzeset a bevásárlóközpont több helyiségét sújtotta. A megindított tűzvizsgálati eljárás folyamán megállapítható volt, hogy a lángok az egyik meleg konyhás büfében csaptak fel először. A vizsgálat nyomán fény derült arra is, hogy az épületgépészeti elemek az átvezetéseknél több helyen nem lettek tömítve. Az említett körülmények elősegítették a tűz, valamint a keletkezett hő és füstgázok terjedését a létesítményben. Az eset bekövetkeztének idején az üzletközpont nyitva tartott és viszonylag nagyszámú látogatója volt. Ennek köszönhetően a többszintes épületben tartózkodó személyek élete, testi épsége közvetlen veszélynek volt kitéve, főként az erősen mérgező hatású füstgázok miatt. Ez az állapot a látogatók kimenekítéséig tartott, amit a helyszínre kiérkező tűzoltók végeztek el.

A konyha

A helyszíni szemle alkalmával tapasztalt körülmények, az égésnyomok, a konyhában üzemeltetett fritőzökre és azok környezetére terelte a tűzvizsgálók figyelmét.

A konyhaszemélyzet a meghallgatás során elmondta, hogy a sütőket nem a saját kapcsolójukkal, hanem a falon elhelyezett elektromos szekrény kapcsolójával, a betáplálást biztosító áramkör kikapcsolásával szokták be-, illetve kikapcsolni. Azt is elmondták, hogy a tűzeset napján, a délelőtti órákban krumplit sütöttek, ezt követően a kapcsolót lekapcsolták, majd távoztak a helyiségből. Ezzel szemben az első beavatkozást végző tűzoltók arról számoltak be, hogy a kérdéses kapcsolót ők kapcsolták le. Ezt az állítást erősítette meg az a körülmény, hogy a fritőzök tápfeszültségét biztosító egyik kábelszakaszon egy olyan ívkisülési nyomot lehetett azonosítani, amely akkor keletkezett, amikor a vezeték villamos szigetelőanyaga a tűzeset hatására elvesztette szigetelőképességét. Megállapítható volt tehát, hogy a főzőberendezések a tűzkeletkezés idején feszültség alá voltak helyezve.

Az ívkisülés nyomok, a sorkapocs

Az olajsütők egy pozdorjalemezből készített polcon nyertek elhelyezést. A berendezések üzemeltetéséhez a tartópolc alsó felére négy darab, billenő kapcsolóval ellátott elektromos hosszabbítót szereltek fel. Ezekbe az elosztókba csatlakoztatták az olajsütők villásdugóit. A falon elhelyezett kapcsolószekrényből fehér színű MTK-kábelek léptek ki, míg a hosszabbítóknál már fekete színű, az elosztók saját kábelei helyezkedtek el. Ebből kifolyólag megállapítható volt, hogy a hosszabbítók gyárilag szerelt villásdugóit levágták, és a kábeleket a már említett fehér színű MTK-kábellel meghosszabbították.

A polc bal szélénél elhelyezett hosszabbítón lényegesen nagyobb károsodások voltak megfigyelhetők, mint a többi elosztósávon.

A polc jobb oldalánál található két hosszabbító közös betápláló vezetékre volt kötve. A két elosztósáv közül az egyiknek a gyári szerelt kábelét levágták és a védőburkolat eltávolítását követően bekötötték a másik elosztósávba. Annak ellenére, hogy az említett szerelési mód műszaki megoldása kifogásolható, ezen a területen csak olyan károsodások voltak tapasztalhatók, amelyek külső hőhatás miatt következtek be.

A polc bal oldalán lévő elektromos elosztó háromeres kábelének vezetékeit egyenként, csavaros kötéssel, sorkapocs igénybevételével hosszabbították meg. A sorkapcsot valamilyen szilikonos ragasztóval erősítették a polc alsó lapjára.

A fritőzöket tartó polc alja

Itt egy kicsit elidőznék. Vélhetően a „szakember” ezzel a megoldással elintézettnek tartotta az érintésvédelem kérdéskörét is. Véleményem szerint a napjainkban tapasztalható viselkedés- és szemléletmód uralkodóvá válásával együtt jár, hogy a szabványos szerelvények, szerelési módok használata, alkalmazása már „nem divat” manapság. Természetesen ezzel a megállapítással nem szabályos-szabványos szerelést megvalósító villanyszerelőket kívánom megbántani, hanem a kontár munkát tükröző esetek elszaporodására kívánom felhívni a figyelmet. Az igazsághoz azért talán az is hozzátartozik, hogy egy ideje a szabványok terén sem vagyunk a helyzet magaslatán. Na de folytassuk…

A csatlakozási pontok közül az egyik kábel vezetékeit nem látták el érvég-hüvellyel és a sorkapocs nem lemezes kialakítású volt. Ennek következtében a rögzítésre szolgáló csavar a vezetéket szétlapította. A képeken megfigyelhető, hogy az egyik sorkapocs-hüvelybe a csavar gyakorlatilag teljesen be lett csavarva. Alatta nem férhetett el a vezeték teljes keresztmetszetében. Az sem elképzelhetetlen hogy a vezetéket a sorkapocsban gyakorlatilag csak a ragasztó tartotta és ezért az érintkező felületek kontaktusa nem volt megfelelő. Az mindenképpen megállapítható volt, hogy a kötés mechanikai szilárdsága nem volt megfelelő. Ilyen hibahelyen nagy átmeneti ellenállás alakulhat ki, amely hőtermelődéssel jár. A keletkező hő pedig képes meggyújtani a kábel szigetelését, illetve a környezetében lévő éghető anyagokat.

A hibás kötési pont

Ezzel azonban még nem oldódott meg a tűzkeletkezés rejtélye. Az adott környezetben még nem tártuk fel teljes körűen a számításba vehető ok-okozati összefüggéseket.

A keletkezési helyen négy olajsütő üzemelt. Ezeket a berendezéseket is meg kellett vizsgálni. Az fritőzök vizsgálata szemrevételezéssel és műszeres vizsgálattal történt. Az egyes olajsütők vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az olajsütők villamos védelmi elemeit, úgymint a hőkorlátozó és hőfokszabályzó elemek, kiiktatták az elektromos körből. A készülék elektromos betápláló vezetéke közvetlenül a sütőolajat hevítő fűtőszálra volt kötve. Ebből következően a berendezés a benne lévő sütőolajat mindaddig hevítette, amíg az elektromos betáplálást egy kapcsoló elemmel nem szüntették meg.

A vizsgálat tehát két olyan hibát, hibahelyet is feltárt, amely gyújtóforrásként a tűzeset kialakulásához vezetett. Az olajsütők villamos táplálását biztosító áramkör egyik kötési pontjánál nagy átmeneti ellenállás helyét azonosítottuk be. A másik lehetséges tűzkeletkezési ok pedig az volt, hogy a védelem nélkül üzemeltetett és felügyelet nélkül hagyott olajsütőben az olaj túlhevült és lángra lobbant.

A fritőz „megbuherált” áramkörei

Az első estben a szakszerűtlen villamos szerelést végző személy hanyagságával olyan hibát vétett, amely a rendszer áramköri meghibásodásához vezethetett. A vétkes módon kivitelezett szerelés következményeként az áramköri meghibásodás tüzet tudott okozni. A másodikként lehetséges tűzkeletkezési ok esetében az olajsütő védelmi berendezéseinek kiiktatása, átkötése szintén olyan körülményt hozhatott létre, amely tüzeset kialakulásához vezethetett. Itt mutatkozott meg a szerelést végző szakember és a tulajdonos, illetve az átalakítást megrendelő személy felelőssége. A védelmi berendezések kiiktatására feltehetően azért kerülhetett sor, mert így olcsóbb a hibás eszköz javítása. Az sem kizárt viszont, hogy az átkötéssel – a magasabb hőfokú sütőolaj révén – a tulajdonos a termelékenységet kívánta növelni.

Egy harmadik hiba (az épületgépészeti elemek az átvezetéseknél több helyen nem lettek tömítve) pedig azt eredményezte, hogy mérgező füstgázokkal telítődött az épület. A szakszerűtlen, gondatlan munkavégzés összességében pedig ahhoz vezetett, hogy nagyszámú személy élete, testi épsége került veszélybe, továbbá nagy értékű anyagi javak semmisültek meg. Ez a megállapítás nem megalapozatlan. Előfordult már olyan eset, amikor a földszinti tároló helyiségben keletkező tűz mérgező gázai a fölötte lévő lakásban élő személynél halálos kimenetelű füstmérgezést okoztak. A füst a tömítetlen födém áttöréseken, átvezetéseken keresztül hatolt be az áldozat ingatlanába.

Összességében tehát elmondható – sokan esetleg nem is tudják vagy gondolják –, hogy a szakszerű, gondos munkavégzésen emberi életek, sorsok múlhatnak, hiszen egy tűzeset során nem csak az élet, hanem egy élet munkája is veszélybe kerülhet.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem