Villámvédelmi felülvizsgálat II.
2007/9. lapszám | Dr. Fodor István Varga Tamás | 4460 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző számban megjelent cikkünkben szót ejtettünk a villámvédelmi felülvizsgálat jelenleg érvényes jogszabályi környezetéről. Ezzel kapcsolatban felmerülhet néhány kérdés, amelyekre az alábbiakban törekszünk rövid választ adni.
Ki végezhet villámvédelmi felülvizsgálatot?
A vonatkozó jogszabályok szerint (5./1997. (III. 5.) IKIM rendelet) lakó-, kommunális és ipari létesítmények villámvédelmi berendezéseinek felülvizsgálatát csak villámvédelem felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Természetesen egy felülvizsgálói szakképesítés nélküli villamos tervező vagy villamos szakértő minősítheti a villámvédelmi rendszert, de nem adhat ki „felülvizsgálati jegyzőkönyvet”!
Meddig érvényes a felülvizsgálói jogosultság?
A ´90-es évek közepéig a felülvizsgálói jogosultság időben korlátos volt, a megszerzéstől számított 5 éves érvényességgel. Az ezt követő időszakban megszerzett bizonyítványoknál már ezt az időkorlátot eltörölték – az érintésvédelmi és erősáramú berendezések felülvizsgálóihoz hasonlóan -, azaz korlátlan ideig érvényesek. Az új villámvédelmi szabvány bevezetésével, annak a jelenlegitől nagymértékben eltérő felépítése és szempontrendszere miatt szükségessé fog válni azonban a felülvizsgálók szakmai továbbképzése, amellett, hogy a jelenlegi szabványok szerinti felülvizsgálatokat még évtizedekig alkalmazni kell.
Új létesítés esetén és a villámvédelem rendszeres tűzvédelmi felülvizsgálatán túl mikor kell felülvizsgálatot végezni?
Üzemeltetési mód megváltozása esetén: például egy addig papírraktárnak használt épületből robbanásveszélyes anyagok tárolására szolgáló raktárt alakítanak ki; az addig irodaként funkcionáló épületbe beköltözik egy bank szerverterme stb.
Továbbá a környezet megváltozása esetén: például a magasság szerinti besorolásnál becsapási veszélyt csökkentő környezeti hatás volt jelen (a környezetben lévő épület okán), de ezt az épületet elbontották.
Átépítés esetén: például egy épület magassága, tetőszerkezeti (pl. tetőfelújítás) vagy oldalfali rétegrendje módosul.
Villámcsapás, sérülés, egyéb károsodás észlelése esetén: például villámcsapás esetén a villám dinamikai vagy hőhatása miatt a villámvédelmi rendszerben vagy a tetőben rongálódás történik; árokásás miatt az épület földelő rendszerét megsértik; a levezető korróziós hatás miatt eltörik.
Természetesen a felülvizsgálónak mindig a felülvizsgálandó épületen/építményen végrehajtott változtatásokat, eltéréseket egyedileg kell mérlegelnie, és az alapján kell megállapítania a felülvizsgálat szükségességét. Sajnos a gyakorlatban ezek a hiányosságok általában csak a rendszeres felülvizsgálatok alkalmával kerülnek felszínre, így sokszor az épületek évekig hatásos villámvédelmi rendszer nélkül maradnak.
Hogyan kell egy túlfeszültségvédelmi rendszert felülvizsgálni?
A túlfeszültségvédelem az elektronikai berendezések érzékenységének és darabszámának növekedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap. Egy meglévő túlfeszültségvédelmi rendszer felülvizsgálatához a felülvizsgálói tanfolyam ismeretei – bizonyos egyszerű eseteket kivéve – nem elegendők. A főelosztóban elhelyezett B fokozat, az alelosztókban elhelyezett C fokozat kiépítésének vizsgálata nem jelent különösebb nehézséget, azonban egy komplett háromlépcsős túlfeszültségvédelmi rendszer vizsgálata, a D fokozatú védelmek típusainak, elhelyezésének, valamint a jelvezetéki túlfeszültségvédelmi készülékek helyes alkalmazásának feltérképezése már egy igen kiterjedt, speciális vizsgálatot igényel. Ha ilyen igény a megrendelők részéről felmerül (ami jelenleg még nem túl elterjedt, de az új szabvány a túlfeszültségvédelmi rendszer felülvizsgálatát is előírja), akkor célszerű szakértő céghez fordulni a vizsgálat elvégzésével kapcsolatban.
