Elektromos tűz kivizsgálása
2007/10. lapszám | Mattiassich Péter | 8062 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szaklap előző számában olvashattak rövid publikációt az érdeklődők az MSZ 447:1998 szabványról: az alábbiakban egy olyan tanulságos esetet ismertetünk, amelynek értékelése e szabvány ismereteire épül. A szakértői vizsgálat előzményei A jelen tanu...
A szakértői vizsgálat előzményei
A jelen tanulságos történet lényege abban foglalható össze, hogy K. K. a Budapesti Elektromos Művek Rt.-t okolja az elektromos eredetű tűzkár bekövetkezéséért, mert szerinte az alább ismertetendő tűzeset azért történt meg, mert "az árboc (T2 típusú tetőtartó, a továbbiakban tetőtartó) kezdte ki a vezetéket, és ott keletkezett a hiba". A felperes ezt az állítását a villamos hálózat felújítását végző K. E. villanyszerelő véleménye alapján jelentette ki. (A 200X. június 3-i bírósági jegyzőkönyv alapján.)
K. K. a leégett tetőszerkezet lebontása után megtalálta ezt a tetőtartót, és megőrizte azzal a céllal, hogy ezzel igazolja a 200X. június 3-i levelében leírtak szerinti állítását. A Budapesti Elektromos Művek Rt. vitatta a kereset jogosságát. Ennek következményeként K. K. 200X. január 23-án pert indított a Budapesti Elektromos Művek Rt. ellen a tűzeset során keletkezett kárának megtérítése céljából. A Budapesti XXX. Kerületi Bíróság az ellentmondásos álláspontok tisztázása, valamint a felelősség megállapítása céljából szükségesnek tartotta egy igazságügyi műszaki szakértői vizsgálat elrendelését.
A tűzeset bekövetkezésének, lefolyásának ismertetése
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság XXX. Kerületi Parancsnoksága a xxxxxxxxx sz. Tűzvizsgálati összefoglaló jelentésében a tűz keletkezési okát vizsgálva kijelentette, hogy a tűzkár keletkezési időpontjában "a rendkívüli meleg időjárás következtében a cserépfedésű padlástérben a levegő hőmérséklete jóval 50 °C felett lehetett." A tűzeset helyszíne a Budapest, XXX. ker. XXXXXX u. XX. sz. lakóház tetőtere volt.
200X. július 12-én a Budapest, XXX. ker. XXXXXX u. XX. sz. alatti lakó- házban, a déli órákban televíziót nézett a család. Eközben váratlanul elment az áram. Ezzel egyidejűleg a padlásról dübörgő hangot hallottak. Ekkor K. K. szólt a fiának, nézze meg, mi lehet a zaj oka. Amikor a fiú felért a padlásra, rögtön kiabálni kezdett, hogy ég az egész padlás. Ekkor telefonon azonnal hívták a tűzoltókat, illetve megkezdték a tűz oltását. "Mire a tűzoltók a helyszínre értek, a lángok már kiléptek a tetőtérből. A tűz következtében a tetőszerkezet teljes mértékben megsemmisült." (1. fotó).
A kirendelő végzésben foglaltak ismertetése
A Bíróság a tűzeset bekövetkezésének és lefolyásának tisztázása céljából igazságügyi műszaki szakértői vizsgálatot rendelt el a felek vizsgálatba való bevonásával. A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek az alábbi kérdésekre kell választ adni.
A. Nyilatkozzon a szakértő, hogy feltárható-e az ingatlanon fennállt, mérőóra előtti vezeték közvetlen, tűzeset előtti állapota?
B. Amennyiben az A pont szerinti állapot feltárható, úgy a szakértő írja le és rögzítse, hogy mi volt a perbeli tűzeset oka.
C. A tűz oka, valamint az alperes vezetékrendszere, illetve más rendszere között fennállt-e valamilyen összefüggés?
D. Amennyiben a tűz kialakulása az alperesi vezetékrendszeren vagy egyéb berendezésen kívül mással is okozati összefüggésbe hozható, akár részben is, a szakértő munkálja ki a tűz keletkezési okait a közrehatás százalékos arányát is megadva!
Szakértői feladat
A szakértői feladat kidolgozása az alábbi dokumentumok, jogszabályok, szabványok, vizsgálati anyagok és megbeszélések alapján történt.
1. A Budapesti XXX. Kerületi Bíróság rendelkezésre bocsátott vizsgálati anyaga.
2. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság XXX. Kerületi Parancsnokságának, a xxx. sz. Tűzvizsgálati összefoglaló jelentése.
3. 200X. február 25-én, a tűzeset helyszínén a szakértő jelenlétében megtartott helyszíni kivizsgálás tapasztalatainak kiértékelési eredményei, valamint az ott feltett kérdésekre adott válaszok. A vizsgálatban résztvevők a következők voltak: K. K. (a károsult), T. G. (a Budapesti Elektromos Művek Rt. technikusa), dr. K. J. M. ügyvéd (a Budapesti Elektromos Művek Rt. jogi kép-viselője), Mattiassich Péter vizsgálatvezető, igazságügyi műszaki szakértő.
4. Az MSZ 447: 1998, Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás.
A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
A. Nyilatkozzon a szakértő, hogy feltárható-e az ingatlanon fennállt mérőóra előtti vezeték közvetlen, tűzeset előtti állapota?
A mérőóra előtti - méretlen - becsatlakozó elektromos fővezeték tűzeset előtti közvetlen állapota - közvetett módon - megállapítható, történetesen a bemutatott tetőtartóban megmaradt vezetékek jelenlegi szigetelése alapján.
Indoklás: 200X. február 25-én a tűzeset helyszínén megtartott kivizsgálás során megállapítható volt, hogy a mérőóra előtti - méretlen - becsatlakozó elektromos fővezeték tűzeset előtti állapota a bemutatott tetőtartóban megmaradt vezetékek jelenlegi szigetelése alapján megfelelt a szabványokban előírtaknak.
(Az 1600 MSZ 1600-1: 1977 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára, valamint az MSZ 1600-1/1M: 1981 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Általános előírások.)
A mellékelt fotón látható, hogy a tetőtartó felső végénél a fővezetékek műanyagszigetelése sértetlen állapotú volt, és csak kb. 1,5 méterrel lentebb olvadt le a szigetelés a vezetékekről (3. fotó).
B. Amennyiben az A. pont szerinti állapot feltárható, úgy a szakértő írja le és rögzítse, hogy mi volt a perbeli tűzeset oka.
A perbeli tűzeset oka a tetőtéri elektromos fogyasztói hálózatban keletkezett - villamos zárlatból eredő - szikrák gyújtóhatása volt.
Indoklás: A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság XXX. Kerületi Parancsnoksága a xxxxxxxxxxxxxxxx. sz. Tűzvizsgálati összefoglaló jelentésében a tűz keletkezési okát vizsgálva kijelentette, hogy a tűzkár keletkezési időpontjában, a rendkívüli meleg időjárás következtében a cserépfedésű padlástérben a levegő hőmérséklete jóval 50 °C felett lehetett, sőt, akár 10-25 °C-kal is magasabb lehetett. Ennek a melegnek, valamint a családi ház elektromos berendezéseinek együttes működése közben a vezetékekben keletkező felmelegedések összegződése okozta, hogy a rendszerben túlmelegedés, rövidzárlat alakult ki, amely a szigetelésen tüzet okozott.
C. A tűz oka és az alperes vezetékrendszere vagy más rendszere között fennállt-e valamilyen összefüggés?
A szakhatósági Tűzvizsgálat a tűz keletkezési okaként az alperes tetőtéri vezetékrendszerének túlmelegedését jelölte meg. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a vezetékrendszerben rövidzárlat alakult ki, amely a szigetelésen tüzet okozott. Más rendszerrel kapcsolatban további összefüggés nem volt megállapítható.
Indoklás: 200X. február 25-én, a tűzeset helyszínén megtartott helyszíni kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a mérőóra előtti - méretlen - becsatlakozó elektromos fővezetéken nem található kidörzsölődés vagy más, a vezeték szigetelését gyengítő mechanikai behatás. A bemutatott tetőtartóban megmaradt vezetékek szigetelése a jelenlegi állapot alapján a tűzeset idején megfelelt a szabványokban előírtaknak.
A mérőóra előtti - méretlen - becsatlakozó elektromos fővezeték szigetelése a tetőszerkezet leégése során a vas tetőtartót ért erős hőhatás miatt olvadt meg. Emiatt az áram alatt levő vezetékek között kialakuló elektromos zárlat elolvasztotta az alumíniumvezetékeket. A tetőtartót ért erős hőhatás miatt olvadt meg a vascső végén lévő, hőre lágyuló műanyag kivezetőpipa (2. fotó).
D. Amennyiben a tűz kialakulása alperesi vezetékrendszeren vagy egyéb berendezésen kívül mással is okozati összefüggésbe hozható, akár részben is, a szakértő munkálja ki a tűz keletkezési okait a közrehatás százalékos arányát is megadva!
Válasz: A tűz kialakulása az alperesi vezetékrendszeren kívül mással nem hozható okozati összefüggésbe.
Indoklás: A vizsgálat során a felperes tüzet okozó lehetőségként említette, hogy a tetőtartóban lévő elektromos méretlen fővezeték szigetelésének kidörzsölődése is okozhatta a tüzet okozó zárlatot. A helyszíni vizsgálat alkalmával ezt a lehetőséget vizsgálták meg először a felperes által megőrzött, a tűzeset során a tetőn lévő tetőtartón. Amennyiben a méretlen - a fogyasztó által hozzáférhetetlen, zárt, szigetelt, csőrendszerben elhelyezett, állandó feszültség alatt lévő - becsatlakozó fővezeték okozta volna a tüzet, akkor csak a tetőtartó alsó végénél sérülhetett volna a vezetékek szigetelése, a tetőtartó éles kivezető pereménél. Ezen a helyen pedig a vezetékek egy műanyag könyökcsövön keresztül (MŰ III. 36) csatlakoznak a mérőórához vezető műanyagcsőhöz.
A felső becsatlakozó-végnél vastag, kemény műanyag bevezetőpipa védi a vezetékeket a kidörzsölődéstől. Ez látható a 2. sz. fotón. Ha előfordulhatott volna az a lehetőség, hogy a tetőtartó alsó végénél bármelyik feszültség alatt lévő vezeték - átvágva a szigetelést - érintkezik a földelt vas tetőtartóval, akkor az ott keletkező zárlati áram akkora szikraképződéssel járt volna, hogy a vascsövön hegesztéshez hasonló nyomokat okozott volna. A tetőtartón nem találtam a vascső által okozott zárlati helyet.
Összegzés
A tűzeset körülményeit vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a tűzvizsgáló szakhatóság Tűzvizsgálati összefoglaló jelentése megalapozottan állapította meg a tűz keletkezési okát. "A tűz keletkezési oka: elektromos energia - rövidzárlat, villamos ív".
Ez a megállapítás akkor is valószínűsíti a tényleges okot, ha "vélelmezett" okként jelöli meg a jelentés. A szak- véleményben részletezett bizonyítékok alapján egyet lehet érteni a tűzvizsgáló szakhatóság Tűzvizsgálati összefoglaló jelentésében leírt véleménnyel.
A perbeli tűzeset elkerülhető lett volna, ha a lakóház tulajdonosa ismeri a tűzvédelmi- és villamos felülvizsgálatokra vonatkozó követelményeket:
. a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 39. § (7),
. MSz 10900-1970, Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata az MSz 10900-1970 m (1986) módosítással együtt.
A fenti előírások ismeretében el kellett volna végeztetni a kb. 15 éves elektromos hálózaton az ilyen épületekben szokásos 6 vagy 9 évenkénti kötelezően előírt Villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálatát egy erre a tevékenységre jogosult villamos szakemberrel.
A vizsgálatnak meg kellett volna állapítania, hogy a házi fogyasztói hálózat vezetékei megfelelnek-e a szabványokban előírt követelményeknek, és az esetleges túlterhelés nem eredményez-e akkora melegedést a vezetékrendszerben, amely esetlegesen tüzet okozhat.
Folytatás.
Az igazságügyi műszaki szakértői szakvélemény kiegészítése azért vált szükségessé, mert K. K., a tűzkárt szenvedett lakóház tulajdonosa nem értett egyet vele, konkrétan: "az óra előtti vezetékszakasz nem az ő érdekkörébe esik, így nem neki kellett volna ellenőriztetni".
A szakvélemény kiegészítését a Budapesti XXX. Kerületi Bíróság xxxxxxxxxx. számú végzésében felsorolt észrevételek egyértelmű magyarázatával kellett elkészíteni.
A szakértői vélemény kiegészítése
A szakértői vélemény kiegészítését a Bíróság jegyzőkönyvben felsorolt kérdéseire adott, részletekre bontott válaszok alapján készítették el. A Bíróság kérdései az alábbiakban foglalhatók össze.
a, A perbeli tűz oka az óra utáni méretlen vezetékrendszeren bekövetkezett meghibásodás volt?
b, Ennek mi volt az oka: az alperesi hálózati hiba, vagy a felperes eszközeinek hatása az óra előtti vezetékre, illetve az extrém időjárási körülmények?
c, Amennyiben ezek együttesen hatottak közre, a szakértő - akár szakértői becsléssel - határozza meg a közrehatás százalékos arányát!
A műszaki alapkérdések tisztázása
A válaszok megadása előtt tisztázni kell az elektromos szolgáltatás és a fogyasztói hálózat csatlakozásával kapcsolatos alapkérdéseket. Az elektromos energiát a szolgáltató (Budapesti Elektromos Művek Rt., mint alperes) továbbítja a fogyasztóhoz (K. K. felperes lakóházába). Az elektromos energia a tetőn elhelyezett tetőtartón keresztül a szolgáltató által kiépített méretlen, becsatlakozó vezetéken keresztül jut a fogyasztásmérő berendezésbe. A fogyasztásmérő berendezés után az épületben az ingatlan tulajdonosa által kiépíttetett villamos hálózatról történik a villamos energia vételezése a fogyasztói berendezéseken.
A kérdések megválaszolása
A. A perbeli tűz oka az óra előtti méretlen vezetékrendszeren bekövetkezett meghibásodás volt-e?
A perbeli tűzeset nem az elektromos energiát szolgáltató Budapesti Elektromos Művek Rt. kezelésében levő villamos fogyasztásmérő előtti méretlen becsatlakozó vezetékrendszeren bekövetkezett meghibásodás miatt keletkezett.
Indoklás: 200X. február 25-én, a tűzeset helyszínén megtartott helyszíni kivizsgálás során megállapították, hogy az energiát szolgáltató Budapesti Elektromos Művek Rt. kezelésében levő, mérőóra előtti - méretlen - becsatlakozó elektromos fővezeték tűzeset előtti állapota - a bemutatott tetőtartóban megmaradt vezetékek jelenlegi szigetelése alapján - megfelelt a szabványokban előírtaknak.
B. A tűz keletkezésének mi volt az oka: a szolgáltató Budapesti Elektromos Művek Rt. tulajdonában levő alperesi hálózati hiba, vagy a felperes eszközeinek hatása a fogyasztásmérő berendezés utáni villamos fogyasztói vezetékekre, illetve az extrém időjárási körülmények?
A perbeli tűzeset keletkezésének oka kizárólag az ingatlan tulajdonosának birtokában lévő lakóház tetőtéri elektromos fogyasztói hálózatában - villamos zárlatból - keletkezett szikrák gyújtóhatása.
Indoklás: A szolgáltató Budapesti Elektromos Művek Rt. tulajdonában levő alperesi hálózati hiba kizárható az előző kérdésre adott válasz alapján. Az extrém időjárási körülmények önmagukban nem lehetnek okai a tűz keletkezésének. Ezt igazolja, hogy a környékben ilyen indokból hasonló esemény nem történt. A fenti állításokat a Tűzvizsgálati összefoglaló jelentés megerősítette, miszerint: "a családi ház elektromos berendezéseinek együttes működése közben a vezetékekben keletkező felmelegedések összegződése okozta, hogy a rendszerben túlmelegedés, rövidzárlat alakult ki, amely a szigetelésen tüzet okozott".
Hasonló okokkal magyarázza a Budapesti Elektromos Művek Rt. Dél-pesti Régió levelében a tűz keletkezési okát, miszerint: "feltehetően a régi, elöregedett, fogyasztói tulajdonú és üzemeltetésű villamos berendezés csövezése, dobozaiban elhelyezett kötései okozhatták a rövidzárlatot, melynek hatására a padlástérben tűzfészek alakulhatott ki."
A személyes szakmai tapasztalatom alapján nagyobb valószínűséggel okozhatta a tüzet az elavult, elöregedett tetőtéri fogyasztói hálózatban keletkezett zárlati hőhatás. Ez a jelenség a lazán összecsavart villamos kötések esetében fordulhat elő, amikor a fogyasztói berendezések terhelései által okozott felmelegedések hatására a látszólag szorosan összecsavart vezetékkötések meglazulnak, és lehűlésük után a vezetékek eltávolodnak egymástól.
Ha eközben esetleg páralecsapódás is létrejön, akkor úgy megnő a korrózió miatt a vezetékek közti ellenállás, hogy ettől még jobban melegszik a vezetékkötés. Ezért az ellenállás legyőzésére esetleg szikra keletkezhet a két vezeték között. A keletkezett szikra miatt az elöregedett vezetékszigetelés vagy a környezetében levő gyúlékony anyagok meggyulladhatnak és tüzet okozhatnak.
