EIB a gyakorlatban II.
2007/7-8. lapszám | Háncs László | 4706 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző részben áttekintettük az intelligens épületfelügyeleti rendszer alapjait, felépítését. Megismertük például azt, hogy miképpen tudjuk a szobai világítást felkapcsolni egy ilyen rendszerben. Áttekintettük az egyes készülékeket, illetve azt, ho...
Hagyományos villanyszerelésnél az elosztóból induló világítási áramköröket a különböző helyiségekben a villanykapcsolóba kötjük, amelyek aztán a lámpákat kapcsolják (1. ábra). Évtizedek alatt semmit sem változott ez a villanyszerelési mód. A gyakorlott villanyszerelők becsukott szemmel is becsövezik és bekábelezik a házat.
A KNX/EIB-rendszerben, ahol sokkal komolyabb vezérlési és szabályozási funkciókat tudunk elvégezni, ez egy kicsit másképpen néz ki. Első hallásra egy kicsit ijesztőnek tűnhet, de semmivel sem bonyolultabb kivitelezni, mint egy alternatív kapcsolást. Itt a lámpákat az elosztóban lévő aktor fogja kapcsolni, így ennek megfelelően megváltozik a kábelezési rendszerünk. Minden egyes, a KNX/EIB-elemek által működtetett fogyasztónkat be kell kábelezni az elosztóban lévő kapcsolókészülékig. A kapcsolókkal - amelyek busz-résztvevők - viszont egyszerűsödik a helyzet. Egy buszkábellel párhuzamosan kötjük össze őket (2. ábra).
Volt "szerencsém" látni egy Balaton-parti többszintes villát, ahol minden vezérelt fogyasztót bekábeleztek a pincei főelosztóhoz, úgy, ahogy azt kell. Olyan kábelrengeteg alakult ki, amely már szinte kezelhetetlenné vált. Minden ilyen esetben használjunk szinti elosztókat, melyekbe elhelyezhetjük a szintekhez tartozó KNX/EIB-elemeket. Ezeket az elosztókat nem kell feltétlenül jól látható helyre beépíteni.
Berakhatjuk őket akár az álmennyezet fölé is. Mint látható, ezeknek a rendszereknek a kivitelezéséhez előzetes átgondolás, tervezés után szabad csak nekiállni. Ha a hálószobában kimarad az éjjeli lámpa áramköre, akkor itt már nem biztos, hogy tudunk "lopni" valahonnan egy fázist a megtáplálásához (3., 4. ábra).
Az erősáramú rendszer kábelezéséhez továbbra is a már megszokott vezetékeket használhatjuk. A busz résztvevőket egymással összekötő kábel egy négyeres árnyékolt kábel. Az ehhez a rendszerhez kifejlesztett kábel típusa YCYM 2x2x0,8, amely rögzítetten szerelhető száraz, nedves, vizes helyiségekben; falra, falba süllyesztve, csőben; szabadba azonban csak közvetlen napsugárzástól védve. Árfekvése elfogadható, így nem érdemes és nem is szabad más vezetékkel helyettesíteni! Amint említettük, a kábel négyeres, amelyből kettőt használunk a készülékek összekötéséhez, a pirosat és a feketét. A sárga és fehér erek tartalékok, amelyeket felhasználhatunk például busztápfeszültség továbbítására. A nyomvonal kialakításánál csak egy fontos dologra kell ügyelnünk: a megcsupaszított buszkábelt az erősáramú kábeltől bizonyos távolságban szabad csak elhelyezni (5. ábra).
Számtalanszor felmerülő kérdés, hogy lehet-e egy nyomvonalon vagy egy védőcsőben vezetni a buszkábelt az erősáramú vezetékkel. A válasz: igen. A buszkábelt blankolatlanul bárhol vezethetjük. A kötések elkészítéséhez viszont külön kötöződobozt alkalmazzunk! A buszkábelt mindig a készülék előtt blankoljuk meg, és úgy kössük be, még az elosztószekrényen belül is. A buszvezeték toldásához, elágaztatásához használjuk a speciális rugós buszkapcsot (6. ábra)! Ugyanilyen kapcsokat találunk azokon a KNX/EIB készülékeken is, amelyek buszkábelt fogadnak. Ezek a kapcsok lehúzhatók a készülékről, tehát gyorscsatlakozóként is funkcionálnak. Előnye, hogy a buszkészülék cseréje vagy ellenőrzése alatt nem kell kikötni a felsorozott buszkábelek ereit a csatlakozóból, így nem szakad meg a többi készülék vezérlése.
A kapocsba négy vezetéket tudunk bekötni, természetesen figyelve a polaritás helyességére. A buszkábel árnyékolását nem szükséges bekötni az EPH-rendszerbe. A KNX/EIB-rendszer belső kommunikációja távirat formája úgy van kialakítva, hogy az esetleg erős külső zavaróhatások sem tudnak téves működést, zavarokat okozni.
Ejtsünk pár szót a KNX/EIB-termékek hazai forgalmazóiról, kínálatáról! Több neves cég képviselteti magát ezen a területen, mint például ABB, Berker, Gira, Hensel, Merten, Siemens stb. Mindegyik cég készülékein megtalálhatjuk a KNX/EIB logót vagy feliratot, így tudjuk, hogy egy nemzetközileg szabványosított, és nem egyedi termékkel állunk szemben.
Az egyes cégek készülékválasztéka mégis eltér egymástól. Van olyan vállalat, amelyik termékeivel lefedi a házban található összes kényelmi és biztonsági funkciót, és van olyan gyártó, aki csak elosztóba építhető kapcsolóelemeket és kiegészítőket forgalmaz. A készülékek kiválasztásánál az ár mellett döntő lehet az egyszerűbb szerelés, programozás, szervizelés. Nehéz a készülékek kiválasztása és összehasonlítása csak az ár alapján, mert a gyártmányok között lehetnek eltérések, olyan funkcióbeli különbségek, melyeket első ránézésre nem is veszünk figyelembe. Az adott feladatok ismeretében keressük ki mindig a legmegfelelőbb terméket, akár különböző gyártóktól.
Találkoztam olyan felhasználóval, aki a füstérzékeléshez az egyik cég termékeit használta fel, míg a kapcsolókat és kijelzőket egy másik vállalattól vásárolta, végül pedig az elosztóba építendő készülékeket egy harmadik cég termékei közül választotta ki.
Nézzük meg végül a házban található különböző biztonságtechnikai és kényelmi funkciókat is. Mint említettem, a különböző érzékelők, mint például ablaknyitás, mozgásérzékelés összevonhatók a betörésjelzéssel vagy akár fűtésvezérléssel is. Vagyonvédelmi szempontból a MABISZ nem fogadja el önállóan a KNX/EIB-rendszereket.
Annak viszont semmi akadálya, hogy a két rendszer között küldjünk vagy fogadjunk jeleket. Ha olyan tűz-, betörés- vagy gázérzékelő rendszereket alkalmazzuk együtt a saját felügyeleti rendszerünkkel, amelyek hálózat-kimaradás ellen védettek, akkor gondoskodnunk kell a KNX/EIB-rendszer szünetmentes tápellátásáról is. Az audio-, videojelek is integrálhatók a rendszerbe.
Akár a kertben ülve a PDA tenyér-számítógépünkön is megnézhetjük, hogy ki csöngetett a kertkapunál. Pár hónappal ezelőtt megjelent újsághír arról tudósított, hogy egy Németországban élő üzletembert felhívta telefonon a Spanyolországban lévő nyaralójának intelligens épületfelügyeleti központja, és tájékoztatta, hogy a nyaralóba betörés történt. Az üzletember az irodájából az internet és a házban elhelyezett kamerák segítségével, telefonon értesítette a spanyol hatóságokat arról, hogy mi történik a nyaralójában.
Természetesen a spanyol rendőrség a tulajdonos távoli, on-line segítségével elfogta a betörőket. Ez a jövőbe mutató technika már jelen van, és nálunk, Magyarországon is elérhető. Ez a technika már nem csak az igényesebb felhasználók körében terjed, hanem a közintézmények, irodaházak és szállodák üzemeltetői is előszeretettel alkalmazzák, mert jelentős költségeket tudnak megspórolni a havi villany- vagy gázköltségeiken. A KNX/ EIB-rendszerek alkalmazásának kezdő lépéseinek megtételéhez minden gyártó szívesen ad segítséget, éljenek a lehetőséggel, akár mint felhasználók, akár mint kivitelezők. Ez a rendszer egyébként nem nevezhető forradalmi újításnak, mert tőlünk nyugatra már 20-25 éve működik. Most rajtunk a sor.
