Villanyszerelők Lapja

Tanulságos történetek

Egy egyszerű baleset

2007. július 1. | Mattiassich Péter |  3180 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Tanulságos történetek rovatunkban ez alkalommal egy nem villamossági történet kerül közlésre. Noha a közvetlen szakmai vonatkozás hiányzik, a publikációnak mégis jelentősége van: egyfelől az igazságügyi szakértő által a balesetről készített dokumentá...

Tanulságos történetek rovatunkban ez alkalommal egy nem villamossági történet kerül közlésre. Noha a közvetlen szakmai vonatkozás hiányzik, a publikációnak mégis jelentősége van: egyfelől az igazságügyi szakértő által a balesetről készített dokumentáció kiindulópontként szolgálhat a biztonságos munkavégzés szabályainak alkalmi áttekintésére, másfelől az ismertetésre kerülő eset olyan általános szerelői helyzetet ölel fel, amelybe villanyszerelők is kerülhetnek napi munkavégzésük során.


Összefoglaló

K. E. szakmunkás 19XX. novemberében, 8 óra 20 perckor XXXX Budapest, XXX u. X. sz. alatti telephelyén hűtőventilátor-tartókeret felszerelési munkavégzés közben mindkét lábán sarokcsonttöréses kimenetelű munkabalesetet szenvedett. A sérült kártérítési pert indított a munkaügyi bíróságon, munkáltatója, az XXX Kft. ellen.

A baleset idején K. E. a munkahelyén, az épülő hűtőházban a hűtőventilátor tartókeretének felszerelési munkavégzésében való közreműködésre kapott utasítást. Munkatársai a felszerelendő hűtőventilátor-tartókeretet a munkaterületen levő hidraulikus állványra (emelőgépre) rakták. A keret kb. 30-40 cm-re lógott ki az állvány szélétől. A mennyezet kb. 5 m magasan volt, ahová fel kellett volna erősíteni a keretet.

K. E., kollégáival együtt kb. 3 méter magasra emelkedett a géppel. Kollégái felhívására K. E. kilépett a keret széléhez a tartófurat kijelölése céljából, ekkor megbillent a vaskeret az állványon: K. E. egyensúlyát vesztve leugrott a gépről. Az esés következtében mindkét lába sarokcsontja eltörött.

A szakértői feladat végrehajtása
A szakértőnek nyilatkoznia kellett a következőkkel kapcsolatban.

1. A beavatkozó tulajdonában álló állvány milyen műszaki paraméterekkel rendelkezett, milyen típusú volt, megfeleltek-e tulajdonságai az előírásoknak?
A cég ügyvezetőjével történt telefon-megbeszélés alkalmával a következő kijelentések hangzottak el. "A gép típusáról semmilyen adat nincsen, a balesetben szereplő emelőgépet az év elején kiselejtezték, a géppel kapcsolatos valamennyi dokumentációt kiselejtezték." Mivel a balesetben szereplő állványról (emelőgép) semmiféle hivatalos dokumentációt nem lehetett találni, ezért csak a sérült, a művezetője, valamint az ügyvezetője által adott tájékoztatás alapján lehet a szakvéleményt összeállítani. Az előzők alapján az emelőgép műszaki paraméterei a következők: emelési magassága kb. 5 méter; teherbírása kb. 1 tonna; a munkaállvány mérete 1 m x 2 m; az eme-lés elektrohidraulikus megoldású.

A gép típusa ismeretlen. Az emelőgép tulajdonságai munkabiztonsági szempontból nem feleltek meg a munkabiztonsági előírásoknak. A baleset idején, a gépre vonatkozó legfontosabb előírások a 33/1994. (XI. 10.) IKM. r. Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, valamint az MSz 19172-1:1988 Mozgó munkaállványok Általános biztonságtechnikai követelményei voltak.

A 33/1994. (XI. 10.) IKM. rendelet Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, III. Fejezet, Emelőberendezések 5. 2. 19. előírja, hogy "meg kell akadályozni, hogy az emelőberendezést illetéktelen személy üzembe helyezhesse." Előírja továbbá, hogy: "az emelőberendezés illetéktelen kezelését műszaki megoldással kizárttá kell tenni." Az MSz 19172-1:1988 Mozgó munkaállványok Általános biztonságtechnikai követelményei 1. 1. 8. előírja, hogy "szerkezeti kialakítás akadályozza meg a vezérlőelemek illetéktelenek általi működtetését". A gép többi tulajdonságát vizsgálni lényegtelen, mivel azok nem játszottak közre a baleset bekövezésében.

2. A felperes és munkatársai által végzett szerelési munkálatokat kizárólag állványról volt-e lehetséges elvégezni, vagy volt más módja is a munkafeladat ellátásának?
A baleset bekövetkeztekor végzett szerelési munkálatokat kizárólag állványról volt lehetséges elvégezni! (Ez esetben az emelőgép munkaasztala, mint állvány működött, lásd a 2. sz. fotón!).

A szellőzőberendezés felerősítési pontjai kb. 4,6 m magasan voltak elhelyezve. A tartókeret mérete (5 m x 12 cm x 83 cm) és súlya (60 kg) indokolta a magasban végzett munkavégzéshez szükséges segédeszköz (állvány) használatát. Így a munkaterület magassága nem tette lehetővé más, állvány nélküli módon - a munkafeladat elvégzését.

A dolgozók magasban történő munkavégzésével kapcsolatban a szakmai előírásokon kívül jogszabályok is rendelkeznek a biztonságos munkavégzésről. Ilyen munkavédelmi előírás például a magasból való leesés elleni védelem.

Esetünkben a baleset idején az alább felsorolt szakmai előírások voltak érvényben, amelyeket alkalmazni kellett, illetve lehetett volna. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 28. § (1) előírja: "ahol leesési veszély van, alkalmas módon kell a dolgozó védelméről gondoskodni." A 31/1995. (VII. 25.) IKM. rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat 5. 1. 6. pontja előírja, hogy szerelési munkahelyen leesés elleni védelmet műszaki megoldással (korlát stb.) kell biztosítani.

A 33/1994. (XI. 10.) IKM. rendelet Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, III. Fejezet, Emelőberendezések 7. 2. 3. 5. 1. pontja előírja, hogy a mozgó munkaállvány kezelő, kiszolgáló munkahelyei és a berendezés egyéb helyei, ahol személyek tartózkodhatnak, biztonságosan elérhetők legyenek. A 7. 2. 3. 5. 2. A 7. 2. 3. 5. 1. pont szerinti helyeket legalább egy méter magas térdtámasszal és lábléccel felszerelt védőkorláttal kell ellátni. Ha a védőkorlát elmozdítható, akkor úgy kell rögzíteni, hogy a váratlan eltávolítás ne legyen lehetséges.

Az MSz 04-900:1989. Építési munkák általános biztonságtechnikai követelményei 6. előírja: a magasból való leesés elleni védelmet a munkahely megfelelő kialakításával, biztonságot nyújtó berendezésekkel, állványokkal és védőeszközökkel (korlát, stb.) kell biztosítani.

Személyek vagy tárgyak leesésének megakadályozására 2,0 méternél magasabb munkaszinteknél legalább 1,0 méter magas, 2 soros korlátot és lábdeszkát kell felszerelni.

3. Az állvány minősége és állapota megfelelt-e az előírásoknak, végeztek-e rajta karbantartási munkálatokat, és ha igen, akkor milyeneket?
Az állvány állapota a baleset idején nem felelt meg az előírásoknak! Mivel az állvány tulajdonosának ügyvezetője a balesetben szereplő állványról (emelőgép) semmiféle hivatalos dokumentációt nem tudott átadni, ezért a gép állapotáról, karbantartásáról véleményt nyilvánítani nem lehet. A tárgyi baleset elsődleges okaként megállapítható, hogy a munkaállvány (mint emelőgép) nem rendelkezett olyan kikapcsoló szerkezettel, ami megakadályozhatta volna illetéktelenek által való működésbe helyezését.

A 33/1994. (XI. 10.) IKM. rendelet Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, III. Fejezet 5. 2. 19. előírja, hogy "meg kell akadályozni, hogy az emelőberendezést illetéktelen személy üzembe helyezhesse." 6. 1. 7. előírja, hogy: "az emelőberendezés illetéktelen kezelését műszaki megoldással kizárttá kell tenni." Az MSz 19172-1: 1988 Mozgó munkaállványok általános biztonságtechnikai követelményei 1. 1. 8. előírja, hogy "szerkezeti kialakítás akadályozza meg a vezérlőelemek illetéktelenek általi működtetését".

4. Az állvány alkalmas volt-e a hűtőventilátorokkal kapcsolatos munkák elvégzésére?
Az állvány a baleset idején használt állapotában nem volt alkalmas a perbeli hűtőventilátor-tartókeret biztonságos felszereléséhez. A tartókeret lényegesen nagyobb volt, mint az állvány mérete. (Az állvány hossza kb. 2 m, a tartókeret mérete 5 m x 12 cm x 83 cm.) Ez esetben külön állványokról lehetett volna a szerelést elvégezni, amíg a hűtőventilátor-tartókeretet - kizárólag megfelelő biztonságú rögzítés esetén - egy emelőtargonca vagy az emelőasztal emeli a szerelési helyre.

A tanúnyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a munkáltató rendelkezésére álltak más eszközök, amelyekből megfelelő munkaállványt lehetett volna készíteni. A munkáltató munkavédelmi felelősének nyilatkozata szerint a "telephelyen több állvány, illetve létrák, bakok és pallók voltak, amelyekből megfelelő munkaállványt lehetett volna készíteni." Ugyanezt nyilatkozta a sérült és a művezetője, valamint az állvány tulajdonosa is később, a személyes megbeszélés alkalmával.

5. A hűtőventilátor felszerelésének felperes és munkatársai által végzett módja volt-e a legcélszerűbb, illetőleg a legbiztonságosabb?
A hűtőventilátor-tartókeret felszerelésének nem ez volt a legcélszerűbb, illetőleg a legbiztonságosabb módja! A sérülttel történt telefon-megbeszélés alkalmával K. E. a baleset bekövetkezéséről a következőket adta elő.

"Az emelő - a hűtőventilátor-tartókerettel együtt - már fel volt emelve kb. 3 méter magasra, amikor K. E. egy odatámasztott alumíniumlétrán felmászott a munkaállásba. Ekkor már két kollégája ott tartózkodott. A hűtőventilátor-tartókeret felerősítő tartói már a mennyezetre voltak erősítve, és a keret a munkaálláson feküdt úgy, hogy az egyik végén kb. 70 cm lógott ki, a másik végén pedig kb. 240 cm-rel nyúl tovább a munkaállás szélétől. Az esemény úgy kezdődött, hogy valamelyik szaktársam szólt, hogy menjek ki a tartó hosszabbik végére, és mérjem meg, hogy hová kell a kereten fúrni a felerősítő tartóvasak furatait. Mielőtt kiléptem volna, visszanézve láttam, hogy a két munkatársam a tartókereten ülve tartja az egyensúlyt, amikor kint leszek a tartó végében. Miután bejelöltem a furatokat, visszamentem, ekkor szóltak, hogy a másik oldali furatokat is jelöljem fel.

Ekkor újra rájuk néztem, és úgy láttam, hogy továbbra is a kereten ülnek, és elindultam a keret vége felé mérni. Az első deszka kb. 40 cm-re volt az állás szélétől, erre akartam lépni, amikor az első lépés után megbillent a tartó, és én egyensúlyomat vesztve leugrottam a betonpadlóra. Erős fájdalmam miatt lábra állni nem tudtam, szaktársam szaladt el segítségért. Pár perc múlva jött a művezetőm, aki autóval azonnal a szakorvosi rendelőbe vitt. Az állvány hosszában levő tartón keresztbe volt fektetve 3 db kb. 25 cm x 2 méteres palló. A munkaterületen a megvilágítás megfelelő volt, mert még a mérőszalag osztásait is jól láttam."

A leírt eseményeket elemezve több szabálytalanságot is fel lehet tárni. A legnagyobb szabálytalanság az volt, hogy a munkaterületen lévő elekrohidraulikus emelő nem volt illetéktelen kezelés ellen biztosítva. Ugyanekkora szabálytalanság volt, hogy feltételezhetően emelőgép-kezelői vizsga és engedély nélkül működtette valaki a gépet. A tartóvasat nagyobb mérete miatt nem lett volna szabad elhelyezni rögzítés nélkül a munkaállásban. A tartóvas egyensúlyának biztosítására életveszélyes ötlet volt, hogy ráültek (ellensúlynak) a keretre. Ugyanilyen életveszélyes ötlet volt, hogy leesés elleni biztosítás nélkül ment ki a sérült kb. 3 méteres magasságban a tartó végére.

6. Ki köteles azt ellenőrizni, hogy az állványon a védőkorlát elhelyezkedése megfelelt-e az előírásoknak?

A munkáltató, a szerelést végző személy és az emelőgép-kezelő köteles ellenőrizni, hogy az állványon a védőkorlát elhelyezkedése megfelel-e az előírásoknak! A munkáltató megszegte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 54. §. (3) b) előírását, miszerint "az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles... rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek." Az emelőgép-kezelő megszegte a 33/1994. (XI. 10.) IKM. rendelet

Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, III. Fejezet 5. 2. 3. pontját: minden műszak előtt meg kell, hogy vizsgálja az emelőberendezés biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket! A szerelést végző megszegte a 31/1995. (VII. 25.) IKM. rendelet a Vas és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat 7. 1. 2. előírását: a szerelést végzőnek ellenőrizni kell a munkavégzés biztonságát szolgáló egyéni és kollektív -védőeszközök meglétét; az előírt egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát; a szerelési területen a biztonságos munkavégzés feltételeit!

Az állvány csak részben rendelkezett védőkorláttal a baleset bekövetkezésekor, mivel a két végéről szabálytalanul levették a záró korlátelemeket. A bírósági jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy akik a ventilátortartót elhelyezték az állványon, csak úgy tudták azt az állványra tenni, hogy előzőleg levették a védőkorlát két végét összekötő korlátelemeket.

7. Elvégezhető lett volna-e a perbeli munkafeladat a védőkorlát megfelelő használata esetén az állványról?
A perbeli munkafeladat nem lehetett volna elvégezhető az állványról a védőkorlát megfelelő használata esetén! Mint az a helyzetábrázolásban felrajzoltak szerint megállapítható, az állvány mérete nem felelt meg a ventilátor-tartókeret méreteinek. Mivel hosszabb volt a munkaállvány asztalánál, ezért már a tartókeret felrakáshoz is ki kellett emelni a védőkorlát két végét összekötő korlátelemeket. Ezáltal megszűnt a leesés elleni védelem az állvány két végénél. Amennyiben nem emelik ki védőkorlát két végét összekötő korlátelemeket, abban az esetben nem tudtak volna kimenni a munkaálláson kívüli részre. Ez esetben viszont a baleset sem következett volna be.

8. Milyen védőfelszerelés lett volna szükséges a ventilátor felszerelése során, ezeket használták-e?
Amennyiben a ventilátor-tartókeretet már szerelési helyzetben van, úgy szükség lett volna egy megfelelő méretű, kollektív védelmet biztosító szerelőállványra. Továbbá, az állványon dolgozók egyéni védőeszközei: védősisak és védőkesztyű. A baleset bekövetkezése, a tárgyalási jegyzőkönyvek, valamint a tanúnyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a felsorolt védőeszközök közül egyiket sem használták a szerelés során.

9. Milyen módja lehetett volna a baleset elkerülésének?
A perbeli munkafeladat baleset nélkül elvégezhető lehetett volna, ha a ventilátor-tartókeret felszerelésénél betartják a szerelésre vonatkozó szakmai és munkavédelmi előírásokat!

A 31/1995. (VII. 25.) IKM. rendelet a Vas és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat 3. 1. előírja, hogy a szerelés megkezdésének feltételei a következők: a szereléshez szükséges - általában a szerződés szerinti - feltételek rendelkezésre álljanak; a munkakezdés feltételeinek meglétét tanúsító okmányok, írások, engedélyek, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek rendelkezésre álljanak; valamint befejeződjön a biztonságos munkavégzéshez szükséges előkészítő tevékenység, és ezt dokumentálják. A szerelés tárgyának és a szerelési tevékenységnek függvényében a szerelést végzőnek (szervezet vagy felelős személy) kell meghatároznia a veszélyesség mértékét, és ennek ismeretében a szereléstechnológiai dokumentációt készíteni.

A szereléstechnológiai dokumentációnak tartalmaznia kell a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, a fellépő baleseti és egészségkárosodási veszélyforrásokat és azok elhárítási módjait. A szereléshez szükséges engedélyeket a szerelést végzőnek kell beszereznie. A szerelést végző köteles az általa szerelt gyártmány megfelelőségéről írásban nyilatkozni. A 3. 9. pont szerint a szerelési tevékenységhez hitelesített szerelési naplót kell vezetni.

A szereléstechnológiai dokumentációnak tartalmaznia kell a gyártmány technológiai rendeltetése, az üzemi körülmények, az anyagminőség, az alak és méret, a térbeli elhelyezés, valamint a gyártási mód függvényében a szerelési utasítást; a szállítási utasítást; az emelési utasítást; a bemérési bizonylattervet; az állványozási utasítást; a biztonságtechnikai utasítást; a szükséges jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, dokumentáció átadását.

10. Milyen munkavédelmi előírásokat, milyen módon és kik szegtek meg?
Az állvány tulajdonosa megszegte az alább ismertetett jogszabályok előírásait (ismételt áttekintés).

A 33/1994. (XI. 10.) IKM. rendelet Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, 5. 2. 19. előírja, hogy "meg kell akadályozni, hogy az emelőberendezést illetéktelen személy üzembe helyezhesse." A 6. 1. 7. pont előírja, hogy: "az emelőberendezés illetéktelen kezelését műszaki megoldással kizárttá kell tenni".

Az MSz 19172-1:1988 Mozgó munkaállványok általános biztonságtechnikai követelményei 1. 1. 8. előírja, hogy "szerkezeti kialakítás akadályozza meg a vezérlőelemek illetéktelenek általi működtetését". Az emelőgép nem rendelkezett olyan kikapcsoló szerkezettel, amely megakadályozhatta volna illetéktelenek által a gép működésbe helyezését! Amennyiben az előbbiekben ismertetett kapcsoló fel lett volna szerelve a gépre, úgy azt a tulajdonos dolgozóinak távollétében mások nem tudták volna működtetni. Az állvánnyal kapcsolatban további hiányosságok felsorolása szükségtelen, mert azok közvetlenül nem voltak okozói a balesetnek.

A munkáltató megszegte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 40. §. (2) előírását, miszerint "olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik."

Megszegte az 54. §. (3) előírását, miszerint "Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles... rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek". Nem tisztázódott egyértelműen, hogy a baleset reggelén ki adta ki az utasítást a sérültnek a perben szereplő munkavégzésre. A munkáltatónak ettől függetlenül az ellenőrzési kötelezettsége fennállt. A munkáltató nem tudott szereléstechnológiai utasítást bemutatni, illetve megnevezni olyan személyt, akit megbízott a szerelést végzők közül a tárgyi szerelési munka helyszíni vezetésével (a szerelést végző dolgozók közül senkinek sem vállalta, hogy ő adott volna utasítást a sérült részére).

Az emelőgépet kezelő személy megszegte a 33/1994. (XI. 10.) IKM. rendelet Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata 5. 2. 3. pontját: minden műszak előtt meg kell, hogy vizsgálja az emelőberendezés biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket! A szerelést végzők megszegték a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 40. §. (1) b) előírását, miszerint a munkafolyamatot, a technológiát... úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. A rosszul választott munkafolyamat eredményezte a balesetet!

Továbbá megszegték a 31/1995. (VII. 25.) IKM. rendelet A Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat előírásait: eltávolították a kollektív védőeszköz (védőkorlát) azon a részét, amely akadályozta őket a szabálytalan munkájukban, az előírt egyéni védőeszközöket nem használták, illetve nem ügyeltek a szerelési területen a biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétére. A szerelést végző dolgozók közül senkinek sem volt emelőgép-kezelői vizsgája.

Ezen felül a Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény 103. § b. előírását is megszegte, miszerint a dolgozó köteles "a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni".

11. Hány ember végezhette volna el biztonságosan és megfelelően a kérdéses munkát?
A szereléstechnológiai dokumentációnak kellett volna tartalmazni a szereléshez szükséges dolgozói létszámot (ilyen dokumentum nem állt rendelkezésre)! A 31/1995. (VII. 25.) IKM. rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat 4. 3. előírása: a munka biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. A szakmai gyakorlat alapján kijelenthető, hogy a tárgyi munkafolyamat elvégzéséhez három dolgozó elegendő lett volna, akik közül az egyik rendelkezik érvényes emelőgép-kezelői képesítéssel. Az emelőgép mozgatását két-három ember meg tudta volna oldani.

12. Kell-e kijelölni munkavezetőt?
Minden munkavégzésnél kötelező munkavezetőt kijelölni! A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 51. §. (4) b) előírása szerint "ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni." A 31/1995. (VII. 25.) IKM. rendelet A Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat 4. 3. 1. előírása szerint: "ha a szerelést két vagy több személy végzi, akkor a munka irányításával egy főt meg kell bízni, aki legalább szakmunkás képesítéssel rendelkezik. Ezt a megbízást a csoportban dolgozók tudomására kell hozni."

13. Amennyiben az állvány mögött betonperem volt, lehetőség volt-e az állvány odébbmozdítására emberi erővel, abból a célból, hogy a ventilátorkeretre ne kelljen kiállni a szerelési munka elvégzésére?
A sérülttel történt telefon-megbeszélés alkalmával K. E. a baleset helyszínéről a következőket adta elő: "az állvány mögött nem volt betonperem, amely akadályozta volna az állvány odébb mozdítását emberi erővel"!

Az emelőgép mozgatását két, három ember meg tudta volna oldani. A kérdésben említett betonperem a helyiség - még el nem készített - határoló falának a betonalapzata volt. Ide esett a sérült a baleset folyamán. Látható, hogy a kérdésben említett betonperem nem az állvány mögött helyezkedett el.

A helyiség betonpadlója sima volt, az emelőgép kerekei tömör gumiból készültek. Az állvány súlya legfeljebb 200 kg lehetett, amelyet két vagy három ember kis erőkifejtéssel el tudott volna tolni a kívánt helyre.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem